Berényi József a Szövetség MKP-s platformjának elnöke a Facebookon reagált az elmúlt napokban a párton belül kibontakozó LMBTQ-jogokkal kapcsolatos vitára.
Mint ismeretes a platform közösségi oldalán néhány nappal ezelőtt egy párton belül is vitákat kiváltó bejegyzés látott napvilágot, amely üdvözölte, hogy a lengyel parlament tulajdonképpen kitiltotta az LMBTQ-propagandát az ország iskoláiból.
A Híd-platform több politikusa, köztük az elődpárt elnöke, Solymos László és a platformelnök, Rigó Konrád is bírálta a bejegyzést, előhúzva a szokásos szólamokat kirekesztésről, jogtiprásról és toleranciáról. Solymos egyenesen úgy fogalmazott:
kirekesztő és érzéketlen magatartást
tanúsított az MKP-platform ezzel a bejegyzéssel. A Most-Híd korábbi kormánybiztosa, a pártmunkától azóta visszavonult Ravasz Ábel már morális elfogadhatatlanságot és politikai rövidlátást emlegetett, párhuzamba állítva egymással a nemzeti közösségek és az LMBTQ-kisebbségek ügyét.
Az egyesült magyar párton belül újabb törésvonalat jelentő kérdésben végül az MKP-platform elnöke, Berényi József is megszólalt. Berényi vagdalkozás helyett az érvelést választotta, az EU-s jog felől megközelítve mutatta be, milyen elvi és gyakorlati különbségek vannak a két, egyébként sem összehasonlítható kisebbségi közösség jogállását, illetve uniós megítélését illetően.
Portálunk érdeklődésére elmondta, azért érezte fontosnak, hogy platformelnökként ő is megszólaljon a témában, mert tisztázni szerették volna az MKP-platform álláspontját, ugyanis számos probléma akad az Európai Unió LMBTQ-politikájával, olyan problémák, amelyekről beszélni kell.
Arra ugyanakkor nem számított, hogy az eredeti bejegyzésnek ennyire viharos lesz a fogadtatása.
Bár a bejegyzés szövege kétségtelenül „karcos volt kicsit”, a közösségi médiában teljesen szokványos stílusban íródott, abban nem talált semmi kivetnivalót.
Kisebbség és kisebbség között van különbség
A platformelnök bejegyzésében hangsúlyozta, a Szövetség, a platform és politikusai is a társadalmi tolerancia oldalán állnak és elutasítanak „mindennemű diszkriminációt, erőszakot, intoleranciát, zaklatást, szóbeli vagy testi bántalmazást” az LMBTQ-közösség tagjaival szemben. De, írja, két elvi álláspontból nem tudnak engedni!
Egyrészt,
a házasságkötéssel létrejött család intézménye egy nőre és egy férfira vonatkozik,
bár, hangsúlyozza külön Berényi, támogatják az egynemű párok kapcsolatának állam általi elismerését, másrészt pedig
„vitás, ellentmondásos” kérdésnek tekintik az egynemű párok gyerekvállalását.
Berényi azt írja, véleményük szerint „az LMBTIQ közösséghez tartozó személyek EU-s politikája túlerőltetett és túldimenzionált, valamint sérti néhány tagállam társadalmi konszenzusát és alkotmányos berendezkedését.” A platformelnök konkrétumokkal is alátámasztja állítását. Mint írja, a Régiók Európai Bizottsága (REB) névre hallgató EU-s szerv (ennek Berényi is tagja), még októberben elfogadta az „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020-2025)” című jelentést. Ezt Berényi a 350 tag egyikeként nem szavazta meg, ugyanis szerinte alkotmányellenes elemeket tartalmaz. Szlovákiában az alkotmány is egy férfi és egy nő közötti házasságot tekinti valódi házasságnak, ugyanakkor az EU-s dokumentum „szakterminológiává teszi” a szivárványházasság fogalmát – írja Berényi. Az alkotmány megváltoztatásához alkotmányozó parlamenti többség kellene, ezt az EU teljesen figyelmen kívül hagyja, ráadásul azzal, hogy a tagországokban kötelezővé tenné a más tagállamokban köttetett házasságok (azaz a melegházasságok) elfogadását is, tulajdonképpen az EU megkerüli az állami alkotmányokat.
Az REB anyagának 36. pontja arra kéri a tagországok kormányait, hogy az „LMBTIQ-kérdéseket az összes meglévő és újonnan kialakítandó szakpolitikába beemeljék, biztosítva ezzel, hogy (azok) kellőképpen igazodjanak az LMBTIQ-személyek szükségleteihez és ezáltal tükrözzék a társadalmi sokszínűséget.” Személy szerint végképp nem gondolom, hogy az összes meglévő és készülő kormánydokumentumot, pl. a szlovákiai növénytermesztés és állattenyésztés koncepcióját, az LMBTIQ-személyek szükségleteihez kell alakítani.
– írja Berényi, aki szerint ezzel az EU „átesett a ló túloldalára”. Ráadásul hasonlókat egyetlen más kisebbség esetében sem fogalmazott meg, beleértve a nemzeti közösségeket is. Ugyanez a dokumentum (a 49. pontban) azt hangsúlyozza, hogy „minden korosztálynak” részesülnie kell a megfelelő felvilágosításában és tájékoztatásban az LMBTQ-közösséggel kapcsolatban. Berényi szerint ez az egész szöveg egyik leginkább vitatható pontja.
A szerző még egy pontot külön kiemel a szövegből, az ötvenest. Ez kimondja, hogy az általános szexuális felvilágosítás keretén belül „pozitív képet kell kialakítani” az LMBTQI-közösség tagjairól. Berényi azonban azt állítja, óriási különbség van „a szexuális kisebbségek általános társadalmi elfogadása érdekében folytatott tolerancia kampány vagy az említett „közösség tagjairól alkotott pozitív kép” kialakítása között.” Míg az előbbi támogatandó cél, addig az utóbbi már túlzott és teljesíthetetlen elvárás.
Ezzel kapcsolatban Berényi azt írja,
nem emlékszem, hogy az EU megfogalmazott volna Szlovákiával kapcsolatban egy olyan elvárást: tessék pozitív képet alkotni a magyar közösség tagjairól! Ez valahogy elmaradt.
Berényi szerint a dokumentumból világosan látszik, mely kisebbségek élveznek előnyt az EU-ban és melyek azok, amelyekkel keveset foglalkoznak. A fent idézett anyag 52. pontja például állandó, nem projektalapú támogatást írna elő az LMBTQI-közösségek részére, miközben, hangsúlyozza Berényi, ilyesmi egyetlen nemzeti kisebbség kapcsán sem merült fel soha.
A politikus végül egy figyelmeztetést is megfogalmaz. Szerinte ugyanis nem jó, ha az inga kileng akár egyik, akár másik szélsőség irányába:
Ha túlságosan kileng a társadalmi inga egy ideológia irányába, mint pl. az I. világháború utáni Weimari Köztársaságban történt, akkor az vissza is leng majd a másik irányba, a szélsőjobboldal megerősödését eredményezve. Az ún. nemzeti keresztény konzervatív oldal a mai EU-ban ezt szeretné elkerülni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
