Emelkedett hangvételű vitát hozott Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter (Hlas-SD) és Ivan Korčok (PS) találkozása az STVR „O 5 minút 12” című műsorában. A január 18-i adás középpontjában Szlovákia geopolitikai helyzete állt. A felek emellett élesen bírálták egymás belpolitikai teljesítményét is. De szóba kerültek a Beneš-dekrétumok is.
Matúš Šutaj Eštok határozottan védelmébe vette a kormány „négy égtáj” felé nyitott külpolitikáját. Kiemelte, hogy Szlovákiának elsősorban saját szuverén érdekeit kell szem előtt tartania. Példaként Robert Fico kormányfő kínai és oroszországi diplomáciai lépéseit hozta fel. A miniszter szerint ezek a találkozók elengedhetetlenek a gazdasági stabilitás fenntartásához.
Ivan Korčok ezzel szemben a kormány irányvonalát az ország elszigetelődéseként értékelte. Úgy vélte, a kabinet sorra égeti fel a hidakat nyugati szövetségeseivel, például Lengyelországgal és Nagy-Britanniával (fontos kiemelni, hogy amikor nem progresszív kormány volt Lengyelországban, Korčok nem kardoskodott az együttműködésért – a szerk.).
Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem képes megvédeni a szlovák érdekeket az amerikai vámfenyegetésekkel szemben. Korčok a „kétszínűség” vádjával illette a miniszterelnököt, aki szerinte otthon mást mond, mint külföldön.
A vita során felmerült az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya is. Korčok aggodalmát fejezte ki Donald Trump politikájával és a transzatlanti kapcsolatok jövőjével kapcsolatban.
Šutaj Eštok szerint viszont a pragmatizmusnak kell vezérelnie a kapcsolatokat, függetlenül attól, ki ül a Fehér Házban. A Hlas elnöke leszögezte, hogy bár a NATO a biztonság garanciája, a békés megoldásokat kell előtérbe helyezni.
Háború, béke és a „hajlandók koalíciója”
A felek éles szóváltásba keveredtek az ukrajnai háború kezelésének kérdésében. Eštok megismételte a kormány álláspontját, miszerint a konfliktusnak nincs katonai megoldása. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia nem küld fegyvereket vagy katonákat a szomszédos országba. A kormány célja a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások előmozdítása.
Korčok szerint a kormány „békepolitikája” valójában Oroszország érdekeit szolgálja, és gyengíti az európai egységet. Bírálta, hogy Szlovákia kimarad a fontos biztonsági egyeztetésekből, mint amilyen a „hajlandók koalíciójának” párizsi találkozója volt. Szerinte a távolmaradással az ország kiszorul a döntéshozatalból. Az ellenzéki politikus úgy látja, a kormány elveszítette partnerei bizalmát.
A belügyminiszter erre reagálva visszautasította, hogy Szlovákia elszigetelődne. Kijelentette, hogy az ország kész megfigyelőt küldeni a csoport üléseire, amennyiben ott a békéről tárgyalnak. Eštok szerint korábban azért maradtak távol, mert a találkozók csak a fegyverszállításokról és katonák Ukrajnába küldéséről szóltak. Hozzátette, hogy Juraj Blanár külügyminiszter képviselheti majd az országot ilyen minőségben.
Gazdasági helyzet és a „magyar kártya”
Korčok a kormányt tette felelőssé az életszínvonal romlásáért és az intézmények „hanyatlásáért”. Kifogásolta az egészségügy és az oktatás állapotát, valamint a drágulást. Szerinte az emberek a saját bőrükön érzik a kormányzás kudarcát.
Eštok visszautasította a vádakat, és grafikonokkal igyekezett cáfolni ellenfele állításait. Összehasonlította a jelenlegi 3,8 százalékos inflációt a Matovič-kormány idején mért 15 százalék feletti értékkel. Állítása szerint a jelenlegi kabinet sikeresen stabilizálta a gazdaságot és növelte a nyugdíjakat. A miniszter szerint az ellenzék csak a saját múltbéli hibáit próbálja rávetíteni a mostani vezetésre.
A műsor egyik legfeszültebb pontja a Beneš-dekrétumok és a magyar kisebbség ügye volt.
Eštok azzal vádolta a PS-t, hogy a téma felmelegítésével a magyarországi választási kampányba avatkoznak be. Plusz 1-2 százaléknyi szlovákiai magyar szavazót akart elcsábítani. Szerinte ez a lépés felesleges feszültséget kelt a két nemzet között. Šutaj Eštok amellett kardoskodott, hogy a Beneš-dekrétumok „teljességgel érinthetetlenek”.
Ez utóbbival egyébként Korčok egyetértett, és határozottan tagadta, hogy a dekrétumok megnyitása lett volna a céljuk. Érvelése szerint ők csupán a magyar kisebbség jogbiztonságát akarták erősíteni. Visszavágásként a kormány büntetőtörvény-módosítását hozta fel, amely szerinte korlátozza a történelmi viták szabadságát. Úgy vélte, valójában ez a kormányzati lépés váltotta ki Budapest nemtetszését.
Korčok szerint épp a szlovák kormány lépett be a magyar kampányba azzal, hogy elfogadott egy „szégyenteljes” Btk.-módosítást, amely alapján embereket börtönözhetnek be történelmi véleményük miatt. Kijelentette, hogy a PS-t nem érdekli, ki nyeri a magyar választásokat (ez a magyar állampolgárok dolga), ők a jó kapcsolatokban és a szlovákiai magyarok segítésében érdekeltek.
Jövőkép és pártpreferenciák
A műsor végén a pártok népszerűségi mutatói és jövőbeli kilátásai kerültek terítékre. A Hlas támogatottságának csökkenését mutató felméréseket Eštok nem tartotta relevánsnak. Kijelentette, hogy pártja továbbra is a szociáldemokrata értékeket képviseli és a kormányprogramot hajtja végre. A miniszter szerint a választók a ciklus végén értékelik majd a munkájukat.
Korčok a Progresszív Szlovákia stagnáló eredményeire reagálva a hosszú távú építkezés fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette, hogy célja az ország modernizációja és a „progresszív” szó pozitív tartalmának megértetése. Hisz abban, hogy a választók értékelni fogják a szakmai alapú politizálást. Szerinte Szlovákiának fel kell zárkóznia nyugati szomszédaihoz.
A vita végén mindkét fél kizárta a jövőbeli kormányzati együttműködés lehetőségét. Eštok és Korčok egyetértettek abban, hogy politikai világlátásuk túlságosan különbözik egy koalícióhoz. A műsorvezető kérdésére mindketten határozott nemmel feleltek.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: STVR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
