Beneš-dekrétumok: A szó elszáll, az írás néha felbukkan

Beneš-dekrétumok: A szó elszáll, az írás néha felbukkan

Olvasóink talán már hozzá is szokhattak, hogy lapunkban gyakran foglalkozunk egyes Beneš-dekrétumok máig tartó hatályosságával, illetve következményeivel. Most 3+1 olyan aprónak tűnő részletet szeretnénk megvilágítani a Beneš-dekrétumok kapcsán, amelyek még árnyaltabbá, még pontosabbá tehetik a helyzetről kialakult összképet.

1. Meglett Érsek miniszter levele

Lapunk ez évi 8. számában beszámoltunk róla, s rendkívül furcsának tartottuk, hogy a 2016–20 között kormányon levő Híd párt akkori vezetősége ne tudott volna arról, hogy a Földalap ismét tömegesen aktivizálja a dekrétumok hatályosságát, és mindenkitől elveszi a földjét, akiről saját belátása szerint úgy gondolja, hogy a Beneš-dekrétumok által érintett lehet. A Földalap szóhasználata szerint „kijavítják csak a hibákat”, azaz rendet raknak. Hetilapunk nevében érdeklődtünk is a kompetenseknél, a Híd párt mostani platformja is kategorikusan kijelentette, hogy nem tudtak ezekről az eseményekről. 

Furcsállottuk, hogy a ráutaló körülmények ellenére a párt ennyire határozottan ki tudja jelenteni, hogy az akkori vezetés nem tudott semmiről.

Közvetve, például egy Új Szó-cikk alapján tudni lehetett, hogy volt egy levelezés 2019 tavaszán, amelyet egy pozsonyi ügyvéd folytatott Érsek Árpád, akkori közlekedési miniszterrel ezekről az utólagos elkobzásokról. Sikerült megszereznünk a levelezést, amelyben 2019. május 22-én Tomáš Plank ügyvéd részletesen tájékoztatja a közlekedésügyi minisztert az utókonfiskációk hatásáról. A levélre Érsek Árpád ugyanazon év július 11-én adott szintén írásbeli választ. Ezzel arra szeretnénk rámutatni, hogy a Bugár Béla vezette párt egyik fő oszlopa, elnökségének tagja, a parlamenti választások listavezetője 2019 májusától tudott az utókonfiskációkról. Megkérdeztük Érsek Árpádot, vajon miért nem lépett fel a Híd ezek ellen? A volt közlekedési miniszter elmondta, hogy „nem volt erről szó a Hídban, nem tudtuk mi folyik.” Leszögezte, hogy nem volt információcsere a Földalapnál levő két funkcionáriusukkal, illetve hangsúlyozta, hogy a maga és reszortja részéről mindig a bírósági megoldást támogatta, nevezetesen, hogy „a Földalap kezdeményezze a bíróságon a tulajdonos személyének a megállapítását”. Afelől is érdeklődtünk, hogy a koalíciós tanács ülésén nem hozta-e fel a Híd az utólagos elkobzások ügyét, Érsek azt válaszolta, hogy ő nem járt a koalíciós tanács üléseire, erről kérdezzük Sólymos Lászlóékat (a Híd platform jelenlegi elnöke).

A kör ezzel rövidre is zárult, hiszen a kérdést feltettük már februári cikkünk írásakor a Most–Híd platformnak, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy nem tudtak ezekről az ügyekről.

2. Hogy lesz a magántulajdonból állami?

Szintén a Ma7 médiacsalád tette közzé annak a mintegy 700 parcellának a jegyzékét, amelyet az utókonfiskáció során írtak át magántulajdonból államiba. Ezek között van hat olyan, amely Csallóközcsütörtök kataszteri területén helyezkedik el. A község polgármestere, Őry Péter mutatta be egy konkrét példán, hogy az esetek jelentős részében hogyan történt az átírás.

A csallóközcsütörtöki 822-es számú parcella tulajdonosa egy bizonyos W. Katarina volt. Ez a 2009-es földnyilvántartási rendezés során (ROEP) került megállapításra.

Hírdetés

A polgármester elmondása szerint vélhetően német származású illetőről lehet szó, aki nem is a község, hanem szintén vélhetően a szomszédos Pozsonyhidas lakosa lehetett. Ha viszont megnézzük az adott parcella napjainkban aktuális tulajdonosát, akkor ott már a „Slovenská republika”, azaz a Szlovák Köztársaság szerepel. A Földalaptól azt az információt kaptuk, hogy a változás egy „hiba” kijavításának az eredménye. A szóhasználat ez esetben azt jelentheti, hogy a Földalap felderítői találhattak egy háború utáni, az egykori tulajdonos nevére szóló konfiskációs határozatot, amely alapján 2019-ben kezdeményezték a földterület átvezetését állami tulajdonba. Azaz elhárították azt a „hibát”, amely a konfiskáció végrehajtását akadályozta.  

Abban várható (talán!) előrelépés, hogy a Földalap új vezetője hajlandóságot mutat arra, hogy az egyes utólagos földelkobzásoknak legalább a jogszerűségét utólag felülvizsgálják. Hangsúlyozzuk, nem az igazságossága, hanem „csak” a jogszerűsége a kérdés. Azaz, hogy legalább attól ne vegyék el a földjét, akinél nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy beneši elkobzott tulajdonról lenne szó.

3.Egyéni kezdeményezés a közösség érdekében

Harmadik, a dekrétumokkal kapcsolatos hírünk egy kitűnő, mondhatni nehezen utánozható kezdeményezés. Szerkesztőségünkbe egy kiadvány érkezett Varga Ferenctől, aki maximalizmusra törő részletességgel dolgozta fel faluja, Kismácséd sorsát Beneš árnyékában. Nemcsak a kitelepítés, a kényszermunkára hurcolás, a lakosságcsere és a reszlovakizáció, hanem a tulajdonjogfosztás helyi hatását is bemutatja, feldolgozza. Varga Ferenc arra is figyelt, hogy az egyes fejezeteket szlovák, angol, francia és német nyelvű összefoglalóval is zárja, bízva abban, hogy e nemzetek új generációi talán megértőbben és belátóbban állnak majd a kérdéshez a jogtalanságokról hallva, olvasva. A magam részéről csak gratulálni tudok Varga Ferencnek ehhez a munkához! 

+1: Korai öröm

Röviden meg kell emlékeznünk arról a sajtóban és politikusi megnyilvánulásokban egyre inkább terjedő félreértelmezésről, amely szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az úgynevezett Bosits-ügyben a Beneš-dekrétumok érvénytelenségét mondta volna ki, vagy azok ellenében hozott volna döntést. A 2020  májusában meghozott határozatról a Ma7 médiacsalád is beszámolt, s kompetens forrásokra hivatkozva megírtuk, hogy Szlovákia főügyésze jogtalanul használta felülvizsgálati jogát, és már egy lezárt ügyet változtatott meg a magyar tulajdonos kárára. A bíróság erről a beavatkozásról alkotott elítélő véleményt.

Bár jól hangzana, de sajnos a strasbourgi testület nem amiatt marasztalta tehát el Szlovákiát, hogy a Beneš-dekrétumok mindmáig hatályosak. Az EU jelenlegi álláspontja szerint magukkal a dekrétumokkal azért nem foglalkoznak, mivel azokat még az EU létrejötte előtt adták ki. 

Ezek hát azok a kicsinek tűnő, de a téma megértésében előre vivő újabb mozaikdarabok, amelyeket a Beneš-dekrétumok, illetve az ahhoz kapcsolódó határozatok ügyének követésekor a segítségünkre lehetnek.  

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/12-es számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »