„A nagy mesemondó”, azaz Benedek Elek nevét minden erdélyi kisiskolás ismeri. Később azonban mintegy megfeledkezünk róla: a tanító néni már nem emlegeti, magyartanáraink pedig a „nagyok irodalmával” foglalkoznak inkább. Hova tűnik a fehér szakállas, jószívű mesemondó apó az oktatásból? Vajon milyen az az ismeretlen arca, amit az erdélyi magyar középiskolákban nem mutatnak meg?
Kellemes, szeptember végi idő van, rohamosan közeleg a magyar népmese napja. 2005 óta szeptember 30-án, Benedek Elek tiszteletére, az ő születésének napján ünnepeljük a meséket.
Nagy nap ez tehát a kisbaconi Benedek Elek Emlékháznak. Ott Bíró Boróka Júlia, az író ükunokája szívélyesen várja a látogatókat, édesapjával, Bíró Bélával együtt, aki az emlékház működtetője, az író dédunokája, Bíró Enikő férje. A ház autentikus szőnyegekkel, hímzésekkel, korabeli bútorokkal és természetesen rengeteg könyvvel van berendezve. Bíró Béla lelkesen mesél Benedek Elek életéről. Öt érdeklődő fiatal hallgatja őt, és mindannyiukban felmerül, hogy az iskolában ebből csupán egy apró szeletet tettek le eléjük.
„Iskolában soha nem hallottam, hogy a híres, erdélyi regényíró Tamási Áronnak bármi köze lett volna Benedek Elekhez, itthon pedig Áronkának hívták, és egyidős volt dédnagymamámmal” – említi Bíró Boróka egy kávé mellett. Elmondja, hogy a mesemondóként ismert szerző más neves erdélyi írókat, költőket is felfedezett, egyengette pályájukat. Ide tartozik többek közt Szentimrei Jenő, Nyírő József, Tompa László és Dsida Jenő. Benedek Elek nem csupán levelezőtársa volt az akkor még gyermek Dsidának – a költő első versét a Benedek Elek szerkesztése alatt álló Cimborában közölték. „Ebben a gyerekben egy költő mocorog”, idézi fel az író szavait Bíró Béla.
Dsida Jenő nevét minden erdélyi magyar érettségiző diák naponta hallja, Benedek Eleké azonban ötödik osztály után többé nem kerül fel a nagy fekete táblákra. Mivel magyarázható, hogy az író csupán mesemondóként szerepel emlékezetünkben? Miért nem tudjuk, hogy nagyszerű regény- és újságíró, műfordító volt? „Benedek Elek az irodalomoktatás kapcsán meseírónak van beskatulyázva” – jelenti ki az író ükunokája. Ebből adódóan sem fordítói munkáját, mely rengeteg izgalmas részletet rejteget, sem regényírói, sem publicisztikai tevékenységét nem említik.
Az író és mese-, illetve legendagyűjtő szívéhez igencsak közel állt az oktatás. „Ő meseíróként, mesegyűjtőként és újságíróként is folyamatosan oktat, tanít”. Így Tamási Áron és Dsida Jenő is amolyan „fogadott gyermekei” voltak. Ennek köszönhető az úgynevezett Székely Trupp létrejötte is. Benedek Elek „válogatott gyermekeivel” Nagy-Magyarország-szerte 45 irodalmi estet tartott közel két év alatt. A híres budapesti Zeneakadémia is helyszínül szolgált. Erdélyben pedig a magyar nyelvet korlátozó intézkedések ellenére is 41 estet szerveztek a fiatalokat segíteni kész írónak köszönhetően.
Benedek Elek életművének széles körű megismerésére az emlékházat gondozók megannyi lehetőséget biztosítanak online tájékozódásra. Bíró Boróka húgával, Bíró Bíborka Eszterrel együtt Facebook- és Instagram-oldalakat hoztak létre, amelyeken az emlékházat népszerűsítik. „A COVID adott ötleteket ahhoz, hogy online élő műsorokat indítsunk” – eleveníti fel Boróka. 2020-ban, szeptember 30-án a magyar népmese napja alkalmából közvetített élő adás óriási népszerűségnek örvendett. Ezután született meg a tematikus karácsonyi adások ötlete. TikTok-oldal létrehozását is tervezik, így a fiatalabb generációkat is egyre több felületen szólíthatják meg. Ezek mellett offline előadások is gyakran teret kapnak, a testvérpár Erdély-szerte tart érdekfeszítő bemutatókat.
Így a kisbaconi emlékház remek lehetőség Benedek Elek ismeretlen arcának megismerésére. Az erdélyi magyar oktatás megelégszik a sokoldalú szerző mesemondó énjével. Az emlékházba ellátogatni diákként azonban sok előnnyel járhat, hisz milyen jól mutat az érettségi vizsgalapon, ha Erdély nagy íróinak, költőinek tisztában vagyunk a gyökereivel! Fiatal és idős is sokat tanulhat a könyvekkel és újságokkal megtöltött Mari-kúriában, ahol Elek apó leszármazottjai mintegy életre keltik a mesemondó apót.
Pocsai Eszter
(A szerző az MCC Médiaiskolájának hallgatója. A cikk az MCC hallgatóinak terepgyakorlata idején készült, mely a Háromszék napilappal partnerségben zajlik.)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
