Szó, ami szó, az Európai Unióban a minap tragikus hirtelenséggel hunyt el a józan ész.
Ezt olvassuk a 444.hu nevű balliberális oldalon: „Lassan már csak az érzi jól magát ebben az országban, aki fideszes.” Olvassuk továbbá: „A Fidesz újabb választási győzelme után sok fiatal felnőtt érzi úgy, hogy nincs maradása Magyarországon. Van, aki már a 2018-as eredmény után is ment volna, és van, aki a negyedik kétharmad miatt döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Miért mennek? Szeretnének visszatérni az országba?” – tűnődik a 444.hu.
Egy riportfilm látható a cikkben, amelyben fiatal értelmiségiek, egy borostás fiú és három lány válaszol a riporter kérdéseire. Egyetemisták mind.
A három lányból kettőnek az orrában méretes karika, mintha román táncoló medvék volnának. A filmből sajnos nem derül ki, hogy az orrban viselt karika milyen vonatkozásban függ össze a liberális értékrenddel és a Fidesz–KDNP iránti ellenszenvvel, de mivel a megkérdezett lányok kétharmada orrkarikát visel, ennek bizonyára mély társadalompolitikai üzenete van, hiszen a 444.hu aligha választotta volna ki éppen őket, ha nem akart volna valami fontosat ezzel is üzenni. Hiszen van elég egyetemista lány még Magyarországon, akiknek nincsen az orrukba karika fűzve.
Haladjunk tovább. Valami nagyon megnyomta a baloldal lelkét. A Népszava is úgy látja, rémes dolgot művelt az a hárommillió ember, aki a jobboldalra szavazott. Ők egy Vera nevű lányt idéznek: „Én nem a következő választásra készülök. 2018-ban sem értettem egyet azzal, hogy várjuk ki a négy évet, és majd 2022-ben leváltjuk a rendszert. Ha az ellenzéki erőfeszítéseket nézem, minden nap, minden perc veszteség, ami nem végiggondolt és jól kialakított stratégia mentén végzett munkával telik. Azt hiszem, Bauer Tamás mondta egy beszélgetésen, hogy nem a rendszer megdöntésén kell munkálkodni, hanem fel kell készülni arra, hogy ha valamilyen külső vagy belső oknál fogva meginog, akkor meg tudjuk ragadni a lehetőséget a változtatásra. Azt már én teszem hozzá, hogy addig is minden szög, amit a NER koporsójába beverünk, számít. Még a legkisebb is, mert közelebb hozza a változást. De egyébként is úgy érzem, hogy a legrosszabb tétlenül maradni, várni, csendben nézni, ahogy erősödik a központi hatalom és az elnyomás.”
Érdekes ez az elnyomás motívum, amint összekapcsolódik a NER koporsójába bevert szögekkel. Az ember érti, hogy vannak, akik elégedetlenek a választás végeredményével, nem is kevesen, mert ők a másik oldalra szavaztak. De még nekik is el kell ismerniük, hogy a választás jogszerű, demokratikus és törvényes volt. És bármennyire fáj, többek között azért tudott nyerni negyedszer is a jobboldal olyan mértékben, hogy elérték a maximális fölhatalmazást, mert értékelhető alternatívát a balliberális oldal ezúttal sem tudott fölmutatni.
Akár jelkép is lehetne az orrkarika, mert amint a táncoló medvét az orrába fűzött karikába akasztott lánccal vezeti gazdája, úgy vezette a balliberális szavazókat egy hazug és hamis hatalom a végzete felé. Hogy is van ez? Gyurcsány a legerősebb tényező, de egy senki által nem támogatott Márki-Zay lett a miniszterelnök-jelölt egy olyan választáson, ahol nem is választanak miniszterelnököt? És miért számít elnyomásnak hárommillió ember egybehangzó akarata itt, a Kárpát-medencében? És miféle lehetőséget akarnak megragadni? Tán készül ellenünk valami?
Szó, ami szó, az Európai Unióban a minap tragikus hirtelenséggel hunyt el a józan ész. Valami tényleg készül ellenünk.
Bencsik András – www.demokrata.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
