Bemutatták a Szent Korona Kutatócsoport legújabb kiadványait, és ismertették az elmúlt évek tudományos áttöréseit az MTA székházában január 22-én.
Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója az eseményen kiemelte: a magyar Szent Korona történeti kutatása nem csak a magyarság számára fontos. „Európa egyik legrégebbi, de mindenképpen a legtovább használt hatalmi jelvénye. Ez önmagában elég ok a büszkeségre. Második fontos jegye, hogy Európában egyedül viseli a »szent« jelzőt, már 1256-ban ezzel a szóval illették” – tájékoztatott Fodor Pál.
A rendezvényen bemutatták A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című dokumentumfilm új, bővített kiadását. Bárány Krisztián, a film rendezője az InfoRádiónak elmondta: az immár két nyelven beszélő és hét nyelven feliratozott mozi szerte Európában és a Kárpát-medencében emberek tízezreihez jutott el.
Pálffy Géza, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője a rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette: a kutatócsoport szűk hétéves fennállása alatt több száz tanulmányt és kiadványt sorakoztatott fel. „Már húsz kiadványunk jelent meg, és körülbelül háromszáz tanulmányt publikáltunk tizenkét nyelven. Megtaláltuk a legkorábbi szent koronás országzászlót, 1618-ból az Esterházyak fraknói gyűjteményéből, előkerült egy aukcióról Bécsből a legkorábbi koronázási udvarmesteri pálca I. Ferenc budai koronázásáról, és felfedezte egy magyar kutatócsoport a horvátok legkorábbi zászlaját. A legfontosabb felfedezéseket nemcsak könyvekben, hanem filmben is megosztjuk a nagyközönséggel” – mondta Pálffy Géza.
A Szent Korona kalandos útját bemutató kötetet a történész az M1 aktuális csatornán január 19-én ismertette. Elmondta: a több mint hatszáz oldalas, mintegy kétszáz illusztrációval és színes térképpel ellátott mű a nemzeti ereklye viszontagságait meséli el. Kiderül belőle, hogy hányszor és hova, illetve, hogy milyen okokból és körülmények között szállították a Szent Koronát külföldre, majd miként tért haza. A magyar koronát tizenegyszer szállították határainkon túlra, többségében Nyugatra, ez is jól jelzi, hogy a magyarok múltja elsősorban a keresztény Közép-Európa történetével függ össze. A koronát először 1205-ben vitték ki az országból; 1978-ban véglegesen visszakerült a fővárosba. E 770 év alatt 135 évet volt külföldön.
A kutatások során eddig ismeretlen részletekre is fény derült, mint például arra, hogy az 1663–64-es török elleni háborút lezáró vasvári béke idején a koronát nem Magyarországon, hanem Bécsben őrizték.
Forrás: Infostart.hu, MTI
Fotó: Infostart.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
