A Kulturális örökség napjai 2026 országos programja keretében szeptember 21-én első alkalommal láthatta a nagyközönség a székesfehérvári püspöki palota nemrégiben megújult püspöki magánkápolnáját. Mintegy kétszázan vehettek részt a különleges vezetésen, amely a palota udvarán kezdődött.
Spányi Antal megyéspüspök a kápolnával kapcsolatosan személyes gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. A csoportokat Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója, művészettörténész vezette körbe.
A főpásztor az egyházmegye nagy püspökegyéniségeire emlékezett vissza, akik a kápolnában erőt merítettek küldetésükhöz, sokszor szenvedéseikhez is. A falak máig őrzik történetüket – emelte ki Spányi Antal.
A püspöki palotát több mint kétszáz évvel ezelőtt építették, és „azóta, amióta ez a palota létezik és a püspökök innen irányítják az egyházmegyét, tehát gyakorlatilag történelmünk, egyházmegyei történelmünk kezdetétől ez a hely mindig az Istennel való találkozás helye volt” – fogalmazott a főpásztor.
„Megindító arra gondolni, hogy az összes püspökelődöm itt, a Székesfehérvári Egyházmegyében naponta ezen a helyen imádkozott. Itt gondolták végig döntéseiket, itt kérték a Jóisten kegyelmét, segítségét. Itt imádkoztak az egész egyházmegyéért és az egyházmegye híveiért.”
A székesfehérvári megyéspüspök külön megemlítette Prohászka Ottokár püspök imádságos lelkületét, és megemlékezett Shvoy Lajost püspök aranymiséjéről, amelyet két ÁVÓ-s jelenlétében kellett bemutatnia, akik újságot olvastak és cigarettáztak a liturgia alatt. Ezért ez a kápolna nemcsak egy történelmi, hanem egy megrendítő hely – emelte ki Spányi Antal.
„Mindezen túl nyilvánvalóan számomra is ez az a hely, ahol az Istennel tudok találkozni” – tette hozzá a főpásztor.
Reményét fejezte ki, hogy a látogatók a kápolnában megélt pillanatokból, a látottakból – ebből az ajándékból – tudnak magukkal vinni valamit, ami az életüket, a mindennapjaikat békésebbé, szebbé és derűsebbé teszi.
A séta a püspöki palota történetének bemutatásával kezdődött, majd a kápolna különleges történetét, a helyreállítás viszontagságait is megismerhették az érdeklődők, és megcsodálták a legmodernebb technikával helyreállított, eredeti pompájában látható magánkápolnát.
Smohay András előadásában elmondta, tavaly év végén sikerült hosszú előkészítés és hosszan tartó munka után a kápolnát restaurálni. Története a felújítás kapcsán tisztázódott.
A kápolnát 1892-ben festette ki Storno Ferenc, Steiner Fülöp püspök megbízására, egy nagyon érdekes ikonográfia programmal – ismertette Smohy András.
„Szűz Máriáról szól az ábrázolások java része, és van az ábrázolások között egy talán furcsának ható példa is. Mária mint a hajótöröttek csillaga szerepel. És nagyon pontosan értettük, hogy ez miért van” – emelte ki a művészettörténész. Történeti kutatásokból kiderült, hogy Steiner Fülöp püspök, amikor átvette a székesfehérvári püspökséget, rengeteg problémával szembesült, többek között ez az épület is az összedőlés határán volt, mert a tetőszerkezet tönkrement.
A püspöki nyaralóval is, a cselédek lakhatásával is voltak problémák, és minderre nem volt elegendő az egyházmegye anyagi forrása. „Tehát szegény püspök hajótöröttnek érezhette magát, amikor megérkezett Sopronból ide, Székesfehérvárra. Egyetlen reménye volt arra, hogy ebből a nehéz helyzetből ki tudjon lábalni: Szűz Mária, akihez imádkozott, és akinek a tiszteletére ezt a kápolnát létrehozta” – fogalmazott Smohay András.
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Szöveg: Berta Kata
Fotó: Kovács Kornél
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió/Körtvélyes Tivadar
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
