Bélyeggel és múzeumi kiállítással tisztelegnek Pollack Mihály előtt születésének 250. évfordulóján

Bélyeggel és múzeumi kiállítással tisztelegnek Pollack Mihály előtt születésének 250. évfordulóján

Alkalmi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta Zrt. és Pollack 250 címmel kiállítás nyílt szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM), a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója születésének 250. évfordulója alkalmából.

Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter a kiállítás megnyitóján kiemelte: Pollack Mihály a 1948-as szabadságharc kitöréséig intenzíven részt vett a klasszicista Pest megtervezésében. Nevéhez a középületek mellett számos oktatási, tudományos, szociális épület fűződik, köztük a régi Vigadó, a Ludovika, és az ő tervei alapján jöttek létre a MNM és környékének épületei, valamint a Sándor-palota, vidéken számos középület és főúri kastély – hívta fel a figyelmet Lázár János.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a tárca anyagi támogatást nyújt az NMN épületében lévő szoborfülkék hiányzó frízeinek és szobrainak a felújítására, és további együttműködést ajánlott fel ahhoz, hogy egy új, 21. századi múzeumi infrastruktúra jöjjön létre és Pollack Mihályhoz méltó módon hozzák helyre az épületet.

Mint mondta, a nemzeti múzeum megújítása csatlakozhat a Palotanegyed fejlesztéséhez, ahol 2024 őszén megkezdődik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felújítása, amely során 50 ezer négyzetméteren 250 milliárd forintból jön létre egy új egyetemi campus.

Emlékezett arra, hogy ami Pesten a 18. század végén és a 19. század elején történt, az főleg József nádornak volt köszönhető. „Ami a politikában Széchenyi és Kossuth, ami az irodalomban Kölcsey és Vörösmarty, az az építészetben Hild és Pollack Mihály volt” – hangsúlyozta a tárcavezető, kiemelve, hogy Hild József 1811-es halála után a Pestre költöző Pollack Mihály lett Magyarország vezető építésze, tervezője és kivitelezője és József nádor biztosította a működéséhez szükséges feltételeket.

Lázár János szerint alulértékelt a 18. századi magyar történelem, művelődéstörténet és mindaz a szellemi, tudományos, kulturális munka, amely Mária Terézia uralkodásával vette kezdetét, és ami megalapozta azt, hogy Magyarország kezdje megtalálni a helyét a világban.

Kiemelte, hogy Pollack Mihály osztráknak született, de magyarnak vallotta magát. Komoly teljesítménynek nevezte azt, hogy akkoriban a magyarok képesek voltak erős nemzetként meghatározni magukat, és olyan vonzó társadalmat szervezni, hogy „készek voltak olyanok is csatlakozni hozzánk, akik osztráknak, németnek, szlováknak, lengyelnek vagy románnak születtek”.

Hírdetés

Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a Kárpátoktól délre Magyarország a legvonzóbb hellyé váljon, amely képes befolyásolni a környező nemzetek sorsát.

Lázár János kiemelte, Pollack Mihály építőművészetében képes volt a hagyományt és az innovációt, a nemzeti függetlenség elnyerésére való törekvést és az európai együttműködést összeilleszteni.

A Pollack 250 kamarakiállítás eredeti metszetek, rajzok és a Szabó Ervin Könyvtártól kölcsönzött dokumentumok segítségével idézi fel Pollack munkásságát és főművének, a Nemzeti Múzeumnak a létrejöttét, a tárlat kiegészül a múzeum emblematikus terein látható tablókkal – hangsúlyozta L. Simon László főigazgató. A Pollack 250 kiállítás helyszíne a Múzeumkert és a múzeumépület első és második emelete.

A múzeum főigazgatója beszélt arról is, hogy a nemzeti múzeum épülete korszerűsítésre szorul: az intézmény kinőtte az épületet, nem rendelkezik elég kiállítótérrel, raktárral és kiépítésre vár a klímarendszer és az akadálymentes közlekedés is. Megköszönte a minisztérium által felajánlott együttműködést, és azt mondta, bízik abban, hogy az együttgondolkodásnak a következő években lesz eredménye.

Az évforduló alkalmából a Magyar Posta Zrt. a múzeum gyűjteményének hat műkincsét ábrázoló bélyegblokkot adott ki – jelentette be a Magyar Posta Zrt. alelnöke. Az alkalmi bélyegeken a koronázási palást, a zöldhalompusztai aranyszarvas, a tiszabezdédi tarsolylemez, a Monomakhosz-korona, valamint a Ludwig van Beethoven, később Liszt Ferenc tulajdonában lévő Broadwood-zongora és a margitszigeti korona jelenik meg – tette hozzá Hegmanné Nemes Sára.

Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi boríték fő motívuma Pollack Mihály portréja, lenyomatán a Nemzeti Múzeum épülete szerepel. A bélyegkülönlegességből 50 ezer darab fekete és 2 ezer darab piros sorszámozott, vágott változat kapható, valamint 2 ezer példányban készül belőle egy olyan sorozat is, amelyben az úgynevezett fekete példány is megtalálható, ami borítékra nem helyezhető, de ajándéknak eltehető – hívta fel a figyelmet az alelnök.

A bélyegújdonság szerdától kapható egyebek mellett az Elsőnapi postákon, a Filapostán és a Magyar Posta webáruházában.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »