Alkalmi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta Zrt. és Pollack 250 címmel kiállítás nyílt szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM), a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója születésének 250. évfordulója alkalmából.
Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter a kiállítás megnyitóján kiemelte: Pollack Mihály a 1948-as szabadságharc kitöréséig intenzíven részt vett a klasszicista Pest megtervezésében. Nevéhez a középületek mellett számos oktatási, tudományos, szociális épület fűződik, köztük a régi Vigadó, a Ludovika, és az ő tervei alapján jöttek létre a MNM és környékének épületei, valamint a Sándor-palota, vidéken számos középület és főúri kastély – hívta fel a figyelmet Lázár János.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a tárca anyagi támogatást nyújt az NMN épületében lévő szoborfülkék hiányzó frízeinek és szobrainak a felújítására, és további együttműködést ajánlott fel ahhoz, hogy egy új, 21. századi múzeumi infrastruktúra jöjjön létre és Pollack Mihályhoz méltó módon hozzák helyre az épületet.
Mint mondta, a nemzeti múzeum megújítása csatlakozhat a Palotanegyed fejlesztéséhez, ahol 2024 őszén megkezdődik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felújítása, amely során 50 ezer négyzetméteren 250 milliárd forintból jön létre egy új egyetemi campus.
Emlékezett arra, hogy ami Pesten a 18. század végén és a 19. század elején történt, az főleg József nádornak volt köszönhető. „Ami a politikában Széchenyi és Kossuth, ami az irodalomban Kölcsey és Vörösmarty, az az építészetben Hild és Pollack Mihály volt” – hangsúlyozta a tárcavezető, kiemelve, hogy Hild József 1811-es halála után a Pestre költöző Pollack Mihály lett Magyarország vezető építésze, tervezője és kivitelezője és József nádor biztosította a működéséhez szükséges feltételeket.
Lázár János szerint alulértékelt a 18. századi magyar történelem, művelődéstörténet és mindaz a szellemi, tudományos, kulturális munka, amely Mária Terézia uralkodásával vette kezdetét, és ami megalapozta azt, hogy Magyarország kezdje megtalálni a helyét a világban.
Kiemelte, hogy Pollack Mihály osztráknak született, de magyarnak vallotta magát. Komoly teljesítménynek nevezte azt, hogy akkoriban a magyarok képesek voltak erős nemzetként meghatározni magukat, és olyan vonzó társadalmat szervezni, hogy „készek voltak olyanok is csatlakozni hozzánk, akik osztráknak, németnek, szlováknak, lengyelnek vagy románnak születtek”.
Lázár János, Hegmanné Nemes Sára és L. Simon László az új bélyegekkel (MTI)
Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a Kárpátoktól délre Magyarország a legvonzóbb hellyé váljon, amely képes befolyásolni a környező nemzetek sorsát.
Lázár János kiemelte, Pollack Mihály építőművészetében képes volt a hagyományt és az innovációt, a nemzeti függetlenség elnyerésére való törekvést és az európai együttműködést összeilleszteni.
A Pollack 250 kamarakiállítás eredeti metszetek, rajzok és a Szabó Ervin Könyvtártól kölcsönzött dokumentumok segítségével idézi fel Pollack munkásságát és főművének, a Nemzeti Múzeumnak a létrejöttét, a tárlat kiegészül a múzeum emblematikus terein látható tablókkal – hangsúlyozta L. Simon László főigazgató. A Pollack 250 kiállítás helyszíne a Múzeumkert és a múzeumépület első és második emelete.
A múzeum főigazgatója beszélt arról is, hogy a nemzeti múzeum épülete korszerűsítésre szorul: az intézmény kinőtte az épületet, nem rendelkezik elég kiállítótérrel, raktárral és kiépítésre vár a klímarendszer és az akadálymentes közlekedés is. Megköszönte a minisztérium által felajánlott együttműködést, és azt mondta, bízik abban, hogy az együttgondolkodásnak a következő években lesz eredménye.
Az évforduló alkalmából a Magyar Posta Zrt. a múzeum gyűjteményének hat műkincsét ábrázoló bélyegblokkot adott ki – jelentette be a Magyar Posta Zrt. alelnöke. Az alkalmi bélyegeken a koronázási palást, a zöldhalompusztai aranyszarvas, a tiszabezdédi tarsolylemez, a Monomakhosz-korona, valamint a Ludwig van Beethoven, később Liszt Ferenc tulajdonában lévő Broadwood-zongora és a margitszigeti korona jelenik meg – tette hozzá Hegmanné Nemes Sára.
Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi boríték fő motívuma Pollack Mihály portréja, lenyomatán a Nemzeti Múzeum épülete szerepel. A bélyegkülönlegességből 50 ezer darab fekete és 2 ezer darab piros sorszámozott, vágott változat kapható, valamint 2 ezer példányban készül belőle egy olyan sorozat is, amelyben az úgynevezett fekete példány is megtalálható, ami borítékra nem helyezhető, de ajándéknak eltehető – hívta fel a figyelmet az alelnök.
A bélyegújdonság szerdától kapható egyebek mellett az Elsőnapi postákon, a Filapostán és a Magyar Posta webáruházában.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
