Egészségünk védelme érdekében érdemes fokozottan figyelni a beltéri levegő megfelelő tisztítására.
A veszélyes légszennyező anyagból sokkal több van a beltéri levegőben, mint a szennyezett városi levegőben – derül ki az Európai Unió kutatásából. A beltéri légszennyezettségnek több forrása is lehet: a légszennyező anyagok bekerülhetnek kívülről a lakásba, a modern háztartási berendezések, illetve egyes dekorációk gázokat bocsáthatnak ki, amelyek formaldehidet és illékony szerves vegyületeket tartalmazhatnak. Ha kint rossz a levegő, az értelemszerűen a beltéri levegő minőségét is befolyásolja, hiszen a szellőztetéstől függő mértékben a külső szálló port is beengedjük a lakásba. Illetve mi magunk is szennyezzük a belső tereinket a sütés-főzés füstjével és a dohányzással is. A penész szintén kockázati tényező, amely a túl párás levegő és a falak nedvessége miatt alakul ki, így a penészgombák könnyen bejutnak a légzőszervekbe – írja a Házipatika.com.
Talán kevesen tudják, de az egyik legjelentősebb beltéri szennyező forrás mégiscsak az épületek berendezése. Ilyenek például a különböző épületelemek, a padló, a bútorzat, a függönyök és a szőnyegek, valamint a szobában használt festékek, lakkok, pácok és ragasztók. Ezekből számos, az egészségünkre ártalmas anyag kerül lakásaink levegőjébe, a háziporba és a szervezetünkbe. A lakberendezési tárgyak gyakori alkotói például a környezet-és egészségkárosító hatású illékony szerves oldószerek (VOC-k, formaldehid), perfluorozott víztaszító anyagok (PFOA, PFCA, PFOS), égésgátló anyagok (PBDE-k) és a műanyagok lágyítószerei (ftalátok). Ha lehet, részesítsük előnyben a tömörfa, például fenyőbútorokat, hisz azoknak elhanyagolható a VOC- és formaldehid-kibocsátása. Illetve a fém vagy üveg alapú bútorok sem tartalmaznak illékony szénhidrogéneket.
A háziporban is vannak mérgező, az egészségünkre kockázatot jelentő, nehezen lebomló anyagok. Ezek megtalálhatók például szőnyegekben, függönyökben, bútorokban, műszaki cikkekben. Kimutattak például brómozott égésgátlókat, vízlepergető perfluorozott vegyületeket és ftalát lágyítószereket is a lakások, óvodák porából. Ezen vegyületek jelentős részének felhasználását egészségkárosító hatása miatt már korlátozta az EU, ám a meglévő eszközökből még évekig lakásaink levegőjébe és így a szervezetünkbe jutnak ezek az anyagok. Kutatások szerint, egyes vegyületek leginkább a háziporból kerülnek a gyermekek szervezetébe.
A beltéri légszennyezés továbbá hozzájárulhat az allergiás megbetegedések kialakulásához vagy súlyosbodásához is. Az atkák a szoba levegőjéből jutnak az ágyba, ezért a leghatékonyabb módszernek az atkák távoltartására a levegő tisztítása, illetve a megfelelő páratartalom beállítása. Célszerű ügyelni arra is, hogy a szoba hőmérséklete ne menjen 24 Celsius fok fölé, mert a hőmérséklet emelkedése szintén elősegítheti az atkák elszaporodását. Illetve 30 százalékos relatív páratartalom alatt a nyálkahártyák már kiszáradnak, érzékenyekké válnak külső ingerekre (száraz, fájó torokkal ébredés). Háziporatka allergia esetén elsődleges a porfogó felületek csökkentése, a gyakori takarítás és felmosás, de sokat segíthet az öblítő hajmosás is.
A felsorolt kockázati tényezők ugyanakkor hatékonyan csökkenthetők a megfelelő légszennyezettség-mentesítéssel. A beltéri levegőminőség javításának leghatékonyabb módja a gyakori és alapos szellőztetés: ekkor akár egy-két nagyságrenddel is csökkenhet a szennyezőanyagok koncentrációja. Ennek korlátja azonban a kinti levegő szennyezettsége: ha kint rossz a levegő, a külső szálló port is beengedjük a lakásba. Ezért megfontolandó lehet egy korszerű légtisztító berendezés beszerzése is, amely kiszűri a beltéri levegőből az apró részecskéket, pollent és más allergén anyagokat, anélkül, hogy ki kellene nyitnunk az ablakokat. A légtisztítóknak több fajtája is ismert, ezért természetesen nem mindegy, hogy milyen készüléket választunk.
Amennyiben ilyen beruházásban gondolkodik valaki, mindenképpen célszerű szakemberrel konzultálni a vásárlás előtt. Allergiaszempontból érdemes olyan készüléket választani, amely az egészen apró, 20 nanométeres (0,00002 mm) részecskéket is eltávolítja, mint például a por, pollenek, állati allergének és a baktériumok többsége (HEPA szűrővel), illetve az illékony szerves vegyületek és a kellemetlen szagok (szénszűrővel). A legtöbb háztartási használatra alkalmas légtisztító a HEPA standardnak megfelelő szűrővel rendelkezik, mely 0,3 mikron méretig szűri hatékonyan a levegőből a káros részecskéket.
A legtöbb vírus azonban ennél kisebb méretű, és léteznek olyan légtisztítók is, amelyek képesek akár 0,003 mikronig kiszűrni a részecskéket, ami egyébként kisebb, mint a legkisebb ismert vírus. Lehetőleg ilyen készüléket válasszunk, mert ezek olyan kisméretű, káros részecskék, amelyek a tüdőből bekerülhetnek a véráramba és így más szervekhez is eljuthatnak.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a készülék rendelkezzen éjszakai üzemmóddal, vagyis zavaróan hangos zúgás nélkül tisztítsa a szoba levegőjét. A korszerű eszközök többsége képes erre, így a pihentető alvásunk sem kerülhet veszélybe.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
