Az, hogy Ukrajna nem akar engedi a sok szempontból aggályos új nyelvtörvényből, amiatt van, mert ez a lépés nagy belpolitikai vihart okozna – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton.
A szakértő kifejtette: az elmúlt 25 évben nem volt – az „ukránosítás tekintetében” – olyan törvény, mint a mostani oktatási, illetve a nyelvtörvény. Ha a kérdésben az ukrán kormány visszakozna, ez olyan súlyos belpolitikai helyzethez vezetne, amely akár egy harmadik forradalmat is okozhat.
Ezért, ha van egyáltalán mozgástere a magyar kormánynak, hogy az ukrajnai magyar kisebbség ügyét segítse, akkor csakis a jelenleg hatályban lévő törvény keretein belül – tette hozzá.
A műsorban emlékeztettek: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki kijevi látogatásán az ukrán nyelv kisebbségi oktatására és a kárpátaljai magyarok anyanyelvének egyidejű megőrzésének lehetőségére vonatkozó magyar javaslatról tájékoztatta ukrán tárgyalópartnereit.
Hanna Novoszad oktatási miniszter később közölte, egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek azok közül, amelyeket Szijjártó Péter kijevi tárgyalásukon ismertetett vele. Az ukrán miniszter tájékoztatása szerint a magyar külügyminiszter két javaslatot tett. Az egyik az volt, hogy Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába; az őshonos nemzetiségiek iskoláiban ugyanis a diákok az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak minden tantárgyat. A másik javaslat pedig az volt, hogy ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelvre fokozatosan, növelve ezzel az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hanem az ukrán nyelvórák számát növeljék.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
