Belgiumban „elkötelezett katolikusok” váltották fel a „statisztikai katolikusokat”

Míg a közfelfogás szerint a belga katolikus egyház vénülő és hanyatló intézmény, addig a legújabb kutatások ennek ellenkezőjét állítják: bátorító dinamizmus jellemzi a felekezetet.

Stéphane Nicolas, A katolikus egyház Belgiumban – 2019 vizsgálat vezetője mindenesetre ezt a következtetést vonja le abból a tényből, hogy „statisztikai” helyett egyre inkább „személyes döntésen alapuló” tagságot tudhat magáénak a katolikus egyház.

A belga katolikus egyház immár másodszorra készített helyzetfelmérést. Látható, hogy azok a hívek, akik elköteleződnek egy-egy szolgálatban, lelkesen és „teljes meggyőződéssel tevékenykednek. A múltban ez nem volt szükségképpen így. Az evangéliumi lelkület sokkal inkább jelen van” – írja a CathoBel, a francia anyanyelvű belgiumi katolikusok honlapja.

Az éves jelentés az átalakuló Egyház kontúrjait megrajzolván kiemeli a nők szerepét, ezen kívül számos adatot tesz közzé (elsőáldozások és házasságkötések száma, a papságot elhagyók vagy a diakónusi szolgálatból kilépők száma, a püspök által kinevezett laikusok száma). A két évvel korábbi mutatókhoz képest 2018-ban 11 százalékkal kevesebben részesültek a keresztség szentségében, 14 százalékkal kevesebben kötöttek egyházi házasságot, a szentmiséket látogatók száma pedig 17 százalékkal csökkent, ahogy a bérmálást felvevők száma is visszaesett négy százalékkal.

Az első vizsgálat alkalmával a 2016-os adatokat gyűjtötték össze, most a 2018. év jellemzőit elemezték. „Beszámolónk az egyházat érintő változásokról tanúskodik: a nők és a laikusok funkcióját, illetve a vallási gyakorlat sokszínűségét és módosulását érinti. Megfigyelhető az átmenet egyfajta statisztikai egyházból a személyes kötődésen alapuló egyházi létezéshez” – kommentálja Stéphane Nicolas, a SIPI, az egyházmegyeközi információs és sajtószolgálat tudományos munkatársa. „A hangsúly az Egyháznak a mai társadalomban felvállalt szerepére került.” Az egyházi aktivitás aprólékos vizsgálata rávilágít a betegek, a sérülékenyek, a nehézségben levők, a menekültek támogatására. Az ilyenféle tevékenységek listája hosszú és változatos. Az Egyház sok áldozatos önkéntessel (147 ezer fő) dolgozik.

A hétezer fős mintát alapul vevő felmérés, mely az önkéntesekre, de a hivatalos küldetéssel rendelkezőkre is kiterjedt, kimutatta, hogy az Egyházban tevékenykedők 55 százaléka nő. „A számok figyelemfelkeltőek, különösen, ha eszünkbe jut az egyháztörténet. A püspökök határozott szándéka, hogy lehetővé tegyék a nők számára a fontosabb feladatkörök betöltését. Meghatározó szerepet fognak játszani a jövő egyházában” – véli Stephane Nicolas. A belga katolikus egyházban 1940 pap szolgál, rajtuk kívül 2038 egyházi állást betöltő laikust vettek számba (plébániákon, egyházmegyei szervezeteknél, kórházakban, szanatóriumokban stb.). A világiak növekvő aránya a képzésben is megjelent. 67-en készülnek a papságra, és 297 laikus (férfi és nő) szolgálatra.

Hírdetés

„Fordulóponton vagyunk. A világiak egyre inkább felelős pozícióba kerülnek, s a papok alkotják a kisebbséget” – jegyzi meg Tommy Scholtès, a belga püspöki konferencia francia ajkú szóvivője. Stéphane Nicolas szintén úgy vélekedik, hogy a jelenleg zajló folyamat hatására olyan egyház formálódik, amely a „laikusok egyháza, s teli van lendülettel”. Mivel motiváltak, s felelős feladat betöltésére vannak meghívva, e világiak nem félnek a továbbképzéstől. „Nem másodosztályú személyzetről van szó, hanem olyan emberekről, akiket képeznek, egy-egy feladatra kineveznek, s akik tényleges felelősséget is kapnak.” Az esperességekben, példának okáért, szakértői csoportokat találunk. Egyes diplomákat a Leuveni Katolikus Egyetem hivatalosan elismert – mutat rá a szóvivő.

A különbözőség számos katolikus közösség, valamint a papság közös jellemzője: a franciául, hollandul vagy németül beszélő csoportok mellett 155 külföldi eredetű katolikus közösség található az országban, melyből kilenc keleti rítusú (mint a káldok vagy szír katolikusok). A 2260 állam által fizetett papból minden ötödik külföldi születésű. Az élen a kongóiak (172 fő) állnak, majd a franciák (43) jönnek, akiket a lengyelek (34) követnek. A vallási gyakorlat kétségtelenül átalakuláson esett át. „Változott az a mód, ahogyan az emberek az Egyházhoz kötődnek, s a vallásgyakorlat is módosult. Régebben a tradíció kapcsolta őket ide, ma az egyéni döntés. A két modell közötti átmenetben élünk. A szentségek vétele kevésbé meghatározó, a spirituális igény más utakon fejeződik ki” – foglalja össze Stéphane Nicolas. Tommy Scholtès szerint a statisztika számos olyan kezdeményezést nem tart számon, mint például a zarándoklaton való részvétel, kórházban vagy börtönben tartott szentmise, ravatalozónál zajló ceremónia.

A belga katolikus egyház mély változását regisztráló felmérés egy olyan jelenséget ismertet, amely az egész nyugat-európai katolikusság alapvonása: egy olyan korszakhoz viszonyítva, melyben a „statisztikai” kereszténység dominált, napjaink kereszténye individuálisan köteleződik el.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Wikipedia

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »