Március 2-ától fokozatosan foglalja el az egy- vagy kétágyas szobáját a Csilla Háza Páty Integrált Intézmény új támogatott lakhatást nyújtó házában az a tizenegy enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő felnőtt lakó, akik eddig a Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Régiójának pátyi, monori, tököli és budaörsi nappali ellátó intézményeibe jártak.
Az új otthon leendő lakói hónapok óta heti rendszerességgel készültek a beköltözésre. A felkészítő foglalkozások utolsó alkalmába Thullner Zsuzsanna riportja és Kovács Bence fotóválogatása enged betekintést.
Gyárfás Erzsébet, a Csilla Háza Integrált Intézmény vezetője örömmel mesélte, mennyire elfogadták egymást a leendő lakók, mennyire örültek egymásnak. Olyan emberek ők, akikkel már sokat foglalkoztak a máltai intézményekben, és látszik rajtuk az a sok munka is, amit a család és a szakemberek segítségével végeztek. Beköltözés után a budaörsiek visszajárnak majd a korábbi nappali intézményükbe, a többiek a pátyi nappaliba járnak majd. A foglalkoztatás fontos terület Pátyon, van egy műhelyük, bedolgoznak az idősotthonba és a kerámiaműhelybe is. Az új lakóknál is felmérik, milyen képességeik vannak, mivel foglalkoznának szívesen, és ők is dolgozhatnak majd.
A felkészülés utolsó napján körben ülünk, Csvárics Tündi sorolja a neveket, mindenkire emlékszik, a vendégek nevét is egy pillanat alatt megtanulja, nagyon kedvesen bemutatkozik. Fodor Niki folytatja, rajta sem lehet kifogni, az újonnan érkezők nevét sem felejtette el. Magukról mesélnek aztán, ki mit szeret csinálni, mondják vagy elmutogatják – ez utóbbi sok nevetés forrása. Elmesélik, mi minden történt az elmúlt három hónapban: megismerkedtek a házukkal, a szobákkal, bejárták az egész nagy intézményt, a többi házat, megnézték a kerámiákat a házak falán, a fákat a parkban, a kerámiaműhelyt és elmentek Páty központjába is. A házimunkákat is felmérték, mostak, teregettek, citromos pöfeteget sütöttek, terítettek, takarítottak…
A finom ebéd előtt, amit Kátayné Gáti Melinda – a ház esetfelelőse – készített számukra, mindenki lerajzolta, milyen tárgyakat szeretne a szobájába. Kiss Ildikó tévét és macit, Frauenberger Marci számítógépet, Jánossy Erzsébet, Betti egy szép festményt, amit részletesen le is rajzolt. Rádió, tévé, szekrény, hintaszék, virágok – Szabó Gyöngyvér hálásan zsebeli be a dicséreteket szép, részletgazdag rajzáért, amely kényelmes, nagy szobát ábrázol.
„A szülők, különösen a nagyon idős szülők részéről évek óta kérdés felénk, hogy mi lesz a gyerekekkel. Jó látni azt a békét, megnyugvást, ami most árad belőlük, hogy végre jó helyen vannak a gyerekek. Nagy remény ez a családok részére” – mondja Gyárfás Erzsébet. A szülőkkel is sokat foglalkoztak a máltás munkatársak, hiszen az elengedés nem könnyű.
Előző nap az új kollégák felkészítése zajlott, ami még pénteken is folytatódott, szakemberekkel beszélgettek a fogyatékosságokról, az autizmusról. A fejlesztő pedagógus, a terápiás munkatárs, a gondozó, a foglalkoztatást vezetők mind azon dolgoznak együtt, hogy élményt adjanak, hogy a lakók örüljenek, megtalálják a helyüket. Itt önálló élet kezdődik, ami kihívás mindenkinek. A házban csak ők laknak majd, de lesz mellettük éjszakás kolléga, nappal pedig a nappali ellátóban töltik az időt.
Hegedüs-Belák Viktória fejlesztő pedagógus elmondta, hogy csapatmunka volt a felkészítés, mindig egyeztettek a foglalkozások előtt, hétről hétre felkészültek a munkatársak is. A fő cél, hogy a lakók megismerjék egymást, megismerjék a házat, az udvart, a települést, barátkozzanak a házon belüli tevékenységekkel, a velük dolgozók pedig lássák, hogyan tudnak együtt létezni. „Nagyon aranyosak együtt, spontán beszélgetnek, meg akarják ismerni egymást, igyekeznek egymásra hangolódni. Nem sürgetjük az időt” – tette hozzá. Rugalmasan zajlottak a felkészítő alkalmak, a spontán kapcsolatteremtésnek volt nagy tere.
Már látszik, hogy csapattá váltak, tudják, hogy összetartoznak, valódi kapcsolatok alakultak ki közöttük, kíváncsi nyitottsággal vannak egymás iránt – Dorkó Ildikó, a ház szakmai vezetője így látja az elmúlt hónapokat.
Segítenek egymásnak, láthatóan jól működnek együtt. A foglalkozás közepe felé a nyugtalanabb Marci is megnyugszik. Tamás rajzolás közben énekelget: „A kör közepén állok, körbevesznek jó barátok s rosszak”… Reméljük, itt csupa jó barát lesz. László-Lőkös Anita, aki a pátyi nappaliban foglalkozik az ottani beköltözőkkel, elmeséli: Gyöngyvér az áhítaton minden reggel azért imádkozik, hogy jól sikerüljön a négyes házba beköltözni.
A közös ebéd nagy vidámságban zajlik, méltó befejezése ennek a szép napnak, amelyet majd sok hasonló követ a következő héttől, amikor elkezdődnek a beköltözések. Betti, akinek a rajzán minden ott volt, amire az együttlakáshoz szükség van, szóban is elmondta, mi a legfontosabb: a kibékülés, mert haragot tartani nem jó, a türelem, amire nagy szükség van, a közös ünnepek, a megbocsátás, az összetartás.
Március 2-án megérkezett az első lakó, Frauenberger Márton.
Szöveg: Thullner Zsuzsanna
Fotó: Kovács Bence
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
