Az amerikai hatóságoknak, miközben fellépnek a tömeges zavargások közepette elkövetett bűncselekmények ellen, nem szabad elfeledkezniük az amerikaiak békés tüntetéshez való jogáról – jelentette ki csütörtöki sajtóértekezletén Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai rendőrök könnygázt és más különleges eszközöket vetnek be a tüntetők ellen, valamint tömegesen hajtanak végre őrizetbe vételeket.
– hangoztatta Zaharova.
Rámutatott, hogy sok, az eseményről tudósító újságíró megsérült, köztük oroszok is. Hozzátette, hogy Moszkva továbbra is élénk figyelemmel kíséri az Egyesült Államokban zajló eseményeket. Zaharova szerint eljött az ideje, hogy Washington felhagyjon a kioktató hangnemmel, és a tükörbe nézzen. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok rendszeresen bírálja Oroszországot az emberi jogok megsértése címén, egyebek között amiatt, hogy az orosz hatóságok a tüntetések szervezésére vonatkozó szabályozás megsértése miatt rendszeresen fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen.
Az orosz média az elmúlt napokban gyakran adott helyet olyan nyilatkozatoknak, amelyek szerint az orosz kormányzatnak élnie kellene a lehetőséggel, és az amerikai nyilatkozatokhoz hasonló bírálatokat kellene megfogalmaznia.
Korábban az orosz külügyminisztérium bírálta a sajtó munkatársaival szembeni durva amerikai hatósági fellépést, a washingtoni orosz nagykövetség pedig tiltakozott az amerikai diplomáciai tárcánál a RIA Novosztyi hírügynökség tudósítójának bántalmazása ellen.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban a zavargásokat amerikai belügynek minősítette, és visszautasította a Susan Rice volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó által megfogalmazott gyanúsítgatásokat, miszerint Moszkvának köze lehet az indulatok szításához. Hasonlóképpen tett Zaharova is.
A külügyi szóvivő csütörtökön „minimum antihumánusnak” minősítette, hogy a brit hatóságok a Covid-19-járvány közepette elutasították Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának azt a kérését, hogy óvadék fejében engedjék el a börtönből, ahol megjelent az új koronavírus-fertőzés. Mint mondta, Assange a súlyosbodó tüdőbetegsége miatt fokozottan veszélyeztetett. Hangsúlyozta, hogy mindez éppen abban a Nagy-Britanniában történik, amely világszerte követeli másoktól az emberi jogok és a demokratikus értékek tiszteletben tartását.
Az ausztrál aktivistát az amerikai bűnüldöző hatóságok kémkedéssel és számítógépes rendszerek feltörésével vádolják, mert több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki portálján az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjének, Chelsea Manningnek a segítségével. Zaharova újfent „erőteljesen visszautasította” azt az „abszurd” és „alaptalan” vádat, miszerint Oroszországnak köze lenne a német parlament alsóháza ellen 2015-ben intézett kibertámadáshoz. Felszólította a német felet, hogy terjessze elő a – szerinte az Egyesült Államoktól kapott – bizonyítékait. Mint mondta, Moszkva ebben az esetben kész lenne a részletekre kiterjedő tárgyalásra.
A Bundestag elleni kibertámadás ügyében Németországban májusban elfogatási parancsot adtak ki a már az amerikai hatóságok által is köröztetett Dmitrij Bagyin ellen, aki a gyanú szerint az APT28 vagy Fancy Bear csoport tagjaként az orosz katonai hírszerzésnek dolgozik. Az német külügyi tárca a múlt héten közölte a berlini orosz nagykövettel, hogy uniós szankciókat kezdeményez Bagyin ellen. Angela Merkel német kancellár szerint „szilárd bizonyítékkal” támasztható alá, hogy parlamenti irodájának levelezése a számítógépes támadás egyik célpontja volt. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kifogásolta, hogy az üggyel kapcsolatban Berlin semmivel sem támasztotta alá vádaskodását.
Zaharova tájékoztatása szerint egyébként Moszkvának hivatalos formában eddig még senki sem tett javaslatot a délkelet-ukrajnai rendezésről tárgyaló „normadiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – külügyminiszteri találkozójának összehívására. Emlékeztetett rá, hogy a négy tárcavezető április 30-i videokonferenciáján „ténylegesen megállapítást nyert”, hogy nem történt előrelépés a „négyek” december 9-i párizsi csúcstalálkozóján elfogadott döntések végrehajtásában.
A szóvivő a rendezési folyamat szabotálásával vádolta meg Ukrajnát, amelynek egyik helyettes kormányfője azt javasolta, hogy a minszki megállapodások végrehajtása helyett a Donyec-medencéről az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bevonásával és Oroszország kizárásával kezdődjön konzultáció, az 1994-es budapesti memorandum alapján.
Zaharova szerint a dokumentumnak – amelyben Moszkva, Washington és London szavatolta Ukrajna szuverenitását és területi épségét a nukleáris fegyverekről való lemondása fejében – semmi köze sincs „az ukrán belső konfliktus” megoldásához.
Az orosz szóvivő Kína belügyének minősítette a Hongkongban kialakult helyzetet, s elfogadhatatlannak nevezett minden beavatkozást a központi kormány és a különleges adminisztratív terület közötti viszonyba. Álláspontja szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanács ülésének összehívására tett kísérlettel megpróbálta „rendezni a számlát” a geopolitikai riválissal.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
