„El kell fogadnunk gyermekeink elvesztését.” Fabien Mandon tábornok, a francia fegyveres erők egyik vezetője ezzel a sokkoló kijelentéssel rázta meg a közvéleményt novemberben. Szerinte a 2030-ra jósolható orosz konfliktus miatt mindenkinek, nem csak a hadseregnek, készen kell állnia. A figyelmeztetést azonban felháborodás és hitetlenkedés fogadta a társadalomban – hívja fel a figyelmet a The Times cikke.
Nyugat-Európa nehezen emészti meg a tényt, hogy a kontinens a „béke és a háború közötti” térben mozog. A kifejezést Blaise Metreweli, a brit hírszerzés egyik vezetője használta december közepén. Míg a balti államok és Lengyelország pontosan értik a „harckészültség” fogalmát, Párizsban ez a fenyegetés távolinak tűnik. Sokan úgy érzik, a háború csak a képernyőn létezik.
A biztonsági vezetők ezért sorra fújják a riadót. Mark Rutte NATO-főtitkár sötét jövőképet festett: fel kell készülnünk a nagyszüleink által átélt háborúk léptékére. Sir Richard Knighton brit légierő-parancsnok pedig kijelentette, hogy a biztonságot nem lehet kizárólag a fegyveres erőkre bízni.
Újra napirenden a toborzás és a szolgálat
Az ellenzéki politikusok egy része puszta riogatásnak tartja ezeket a figyelmeztetéseket. Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt vezetője tűrhetetlen háborús uszításnak nevezte Mandon tábornok beszédét. Az európai kormányok azonban már reagálnak: részben a sorkatonaság valamilyen formájának visszavezetésével, részben a civil lakosság felkészítésével.
Németország decemberben új toborzási modellt fogadott el. 2026-tól minden 18 éves fiatal kérdőívet tölt ki a szolgálati hajlandóságáról, a férfiaknak pedig orvosi vizsgálaton is részt kell venniük. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint ez alapozza meg az ország „háborús készenlétét” (Kriegstüchtigkeit).
Emmanuel Macron francia elnök is lépett: bejelentette az önkéntes katonai szolgálatot a 18-25 évesek számára. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szintén fontolgatja a felnőtt férfiak kiképzését, bár konkrét javaslatok még nincsenek. A cél minden esetben a tartalékos állomány növelése és az elrettentő üzenet küldése.
Északi minta és déli lemaradás
Franciaország és Németország az északi országok példáját követi. Finnországban és Norvégiában évtizedek óta létezik sorkatonaság, a finnek pedig alapvetőnek tartják a kollektív védelemhez való hozzájárulást. Németország a svéd „totális védelem” stratégiáját veszi alapul, ahol a sereg a regisztrált fiatalok egy részét hívja be szolgálatra.
Európa válasza a fenyegetésre azonban rendkívül felemás. Olaszországban a tervek még csak vázlatosak, Spanyolországban pedig fel sem merült a sorkatonaság visszavezetése. Még a fegyverkező Nagy-Britannia is csupán egy „gap year” programot indít a fiatalok számára, valódi kötelezettségek nélkül.
A polgári felkészültség terén még mélyebb a szakadék. Svédországban minden háztartás részletes tájékoztatót kap a készletezésről és a teendőkről háború esetén. Ezzel szemben Nyugat-Európa nagy része felkészületlen: egy friss felmérés szerint az olaszok 85%-a és a németek 69%-a úgy véli, országa nem tudná megvédeni magát egy orosz támadással szemben.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
