A polgári Magyarország víziójának és a meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) elárulása és egyben lelepleződése az a primitív hangvételű szóhasználat, ami az utóbbi években a kormány és a miniszterelnök sajátja lett. „Csicskapártozás” és „gazdázás”, hogy csak a két legjellemzőbbet említsük.
Persze nincs olyan vád, amellyel a fideszes maffiakormány előbb a nemzeti ellenzéket vádolta, aztán az ne ütött volna vissza rájuk. Ennek legaktuálisabb és szemléletes példája, mikor a Fidesz mintegy csapdát akart állítani a Jobbiknak, amely annyira jól sikerült, hogy a saját maguk ásta verembe pottyantak bele.
De kanyarodjunk vissza az eredeti témára! Magyar, lengyel és litván kezdeményezésre az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011-ben elfogadtak egy dekrétumot, és egyben az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának a napját, augusztus 23-át, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává nyilvánították. A dokumentum elfogadásával az Európai Unió lépést kívánt tenni a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezetnek az erősítéséért.
Hogy mennyire gondolja komolyan a kormány a kollektív emlékezetet, azt csak sejteni lehet, lévén a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából meghirdetett „Emlékezet útja” nevű rendezvényt alapvetően a kormányközeli – alapvetően propaganda feladatokat betöltő – sajtótermékekben hirdették. Az elmúlt években a közszolgálati feladatát gyakorlatilag elveszítő MTVA részére kifizetett 1.020.000 forint („egy darab televíziós és egy darab rádiós spotért”) mellett ugyanis a Demokratában (papíron és online), valamint a Pesti Srácokban tettek közzé hirdetést. Utóbbiakról Sneider Tamás írásbeli kérdésére adott válaszból tudjuk, hogy azokban ingyen jelentették meg Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter felhívását.
Utóbbi meglehetősen szokatlan eljárás. Vajon az Emberi Erőforrások Minisztériumából telefonált valaki az érintett szerkesztőségekbe, hogy „Szevasztok, nem lenne egy fölösleges oldalatok kormányzati hirdetésre?”, mire a válasz „Már hogyne lenne, küldjétek csak!” lehetett? Vagy közvetlenül a Minisztériumból érkezett utasítás a szerkesztőséghez, hogy „A főnök azt üzeni, hogy a csatolt plakátot a következő lapszámban tegyétek közzé!”?
Netán a maguk a szerkesztőségek jelentkeztek be egy hivatalos levélben, hogy „Tisztelt Minisztérium! Amennyiben lenne rá igény, úgy egy oldalnyi hirdetést a következő lapszámban szívesen megjelentetünk ingyen”?
Mindenesetre aranyos, hogy a Nemzeti Konzultáció, a Magyarország erős és büszke európai ország és más egyéb kormányzati médiakampányok sokmilliárdos költségeire vonatkozó pontos adatokat a mai napig nem ismerhettünk meg, lévén azokat a Rogán-vezette minisztérium az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva titkolja, ám a Demokrata és a Pesti Srácok most ingyen… Lelkiismeret? Az ügyre való tekintet? Netán a gazda parancsa?
Ha egyszer valaki újragondolná a polgári Magyarország vízióját, akkor a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját majd semmi esetre se sajátítsa ki! Az maradjon – legyen újra – a kollektív emlékezet része, így a megemlékezésre ne csak a haverok, a holdudvar és a szimpatizánsok legyenek hivatalosak (a kormánypárti sajtóra szorítva az esemény népszerűsítését), hanem mindenki, akinek ez fontos.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
