A túszokat elengedték, azonban nem adták meg magukat azok a nacionalista ellenzéki fegyveresek, akik egy hete halálos áldozatot és sérülteket is követelő tűzharcban foglalták el az örmény főváros egyik rendőrőrsét. A konfliktus túlmutat önmagán, és jelzi az örmény belpolitikában jó ideje tapintható feszültséget.
Nem vagyunk terroristák! Mi nem ejtünk túszokat! Az általunk fogva tartott rendőrök együtt ettek, ittak velünk, rengeteget beszélgettünk, s még véletlenül sem bilincseltük meg őket! – erről az Erebuni kerület rendőrőrsén beszéltek az oda beengedett újságíróknak a nacionalista ellenzék aktivistái, akik közül többen megjárták a karabahi háborút, de sok köztük a fiatal is.
A karjukon nemzeti színű karszalagot viselő elszánt ellenzékiek közben elengedték túszaikat,köztük a rendőrség magas rangú vezetőit, ám a többszöri felszólítás ellenére sem teszik le a fegyvert, s továbbra is az Új Örményország nevű radikális ellenzéki szervezet egy hónapja letartóztatott egyik vezetőjének, Zsirajr Szefiljannak és más, szerintük politikai okokból bebörtönzötteknek az elengedését és a választási csalással vádolt államfő, Szerzs Szargszjan lemondását követelik.
Ezenkívül elfogadhatatlannak tartanak bármilyen kompromisszumot, így egyes járások átadását a karabahi kérdésben. „Két politikai pólus van ma Örményországban. Az egyik oldalon állunk mi és mögöttünk a nép, míg a másikon a jelenlegi hatalom” – magyarázta az egyik fegyveres az újságíróknak.
A Bejrútban született, a libanoni polgárháborúban az örmény önvédelmi egységekben harcoló, majd a magát a karabahi háborúban is kitüntető „Zsiro” Szefiljan a 2000-es évek elejétől támadja radikálisan a rendszert. Három évvel ezelőtt megalapított mozgalmának egyik alaptézise, hogy a nép nem csak választáson döntheti meg az általa kleptokrataként, oligarchikusként jellemzett rendszert.
Szefiljant ezért többször is letartóztatták, a hatalom azonban jelenleg érezhetően óvakodik a rendőrőrs megrohamozásától, amely nagy eséllyel az erőszak újabb hullámát indíthatná el.
Radikális eszmék
A politikai helyzet enélkül is meglehetősen feszült. Az ország előbb parlamenti, majd elnökválasztás előtt áll, amelyek tétje az átlagosnál is nagyobb, hiszen a 2015-ben népszavazáson elfogadottak értelmében a jelenleg elnöki rendszer átalakulása közepette zajlik.
A jogkör egy része átkerül a parlamenthez és a kormányhoz. Még az államfőt is a parlament fogja 2018-ban megválasztani, így megnövekszik a fontossága annak, hogy melyik párt nyer előtte a választásokon, s például mandátuma lejártával Szargszjan kormányfőként irányíthatja-e tovább a rendszert. A helyzetet bonyolítja, hogy nemcsak a pozícióit 2013 után ha lassan is, de stabilizáló hatalom, hanem a parlamentben egyébként képviselt, ám a kritikus időkben erőtlen ellenzék is válságos időket él át.
Így aztán erős a támogatottságuk a radikális eszméknek és erőknek, amelyek mögé jelen esetben nem állt ki ugyan teljes mellszélességgel a társadalom, ám mindenki számára világos az is, hogy karhatalmi eszközökkel ezt a szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba. Ráadásul az örmény belpolitikai helyzet alakulása nem választható el a karabahi konfliktustól, sőt hatással van Jereván és Moszkva jelenleg szoros kapcsolatának jövőjére is.
Magyar Nemzet Online
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
