Nagyon vártam, hogy Megadja Gábor megtörje a csöndet, melyet önként vállalt penitenciaként szabott ki magára.
Végre megtörtént. Egy tökéletes cikkben foglalta össze mindazt, amit ezekről a jobbikos gazemberekről egyáltalán érdemes megjegyezni.
S csak egy apró kiegészítés: a Megadja által „legtenyérbemászóbb ripacsnak” (tökéletes!) nevezett Jakab Péter a frissen parlamentbe került Bencsik párttársa szerint nem egyéb, mint egy „bálteremben véletlenül kicsúszott hangos fing”, továbbá egy „félrekommunikált zsidó”.
Valamiért ezt a hangos báltermi fingot nem zavarja, sőt, nagyapja emlékét sem sérti, hogy párt- és elvtársa szerint ő egy „félrekommunikált zsidó”. Ennyit arról, mennyire bántotta a fingot a „jákobozás”. Annyira, amennyire a vélt politikai érdek éppen megkövetelte.
Amúgy az is jó, amikor Gyöngyösi a nevezetes listázást rálőcsölte Vonára, mondván, ő csak azért listázta a zsidókat anno a parlamentben, mert a Vona erre utasította. Milyen jellemes, bátor, gerinces srác mi? Most már nincs Vona, kenjük rá az egész szart bátran. És rákente! majd a napokban előkerült egy felvétel, amelyen hónapokkal a listázás után Gyöngyösi szenvedélyesen megismétli az egész mondandóját, kiegészítve azzal, hogy szerinte hadat kellene üzenni Izraelnek. Biztos erre is a Vonától kapott utasítást… Szóval, ezek pont azok, aminek látszanak. Ezért kell a közelükben járva illatos keszkenőt szorítani az orrunk alá.
És akkor nézzük Megadja remek cikkét:
Kisnyilasok színielőadása az őszinte morális felháborodásról: játék és muzsika tíz percben
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
