Aztán jött a másik ellenzéki mantra: nincs elég lélegeztetőgép. Kiderült, hogy van 2560, és még jön egy csomó. Ez nagyjából 60 ezer megbetegedésig elegendő. Ekkor átálltak másra.
„Mit állsz oly szótlan, mondd, mit borzadasz? Tragédiának nézed? Nézd legott komédiának s múlattatni fog.”
Lucifer üzen nekünk imigyen Az ember tragédiájában. Veszélyhelyzet, koronavírus, karantén idején helyesen tesszük, ha megfogadjuk ezt a tanácsot, már ha a hazai ellenzéket (és persze a brüsszeli idiótákat) nézegetjük.
Ezek tényleg olyanok, mint Eötvös Gábor volt, az imádni való zenebohócunk, akitől akárhány zeneszerszámot vettek el, mindig elő tudott húzni egyet a kabátjából, és közölte, hogy „van mááásik!”. (Az iménti mondat ne tévesszen meg senkit, az „imádni való” kitétel semmiképpen sem vonatkozik erre a bagázsra!) Szóval az a helyzet, hogy ezeknek tényleg mindig van egy mááásik. Ötletük.
Azzal kezdték, hogy a kormány el van késve. Mert mindig mindent később vezet be, mint a fényességes, művelt Nyugat.
Erre vonatkozóan álljon itt néhány tény:
Veszélyhelyzet kihirdetése (az első regisztrált esetet követően): Magyarország: 7. nap; Lengyelország: 9. nap; Csehország: 13. nap; Belgium: 37. nap; Spanyolország: 45. nap. (De például az olaszok az első beteg regisztrálása után 38, a britek 52 nappal hirdették csak ki a karantént!)
Iskolák, egyetemek bezárása: Csehország: 10. nap; Magyarország és Lengyelország: 12. nap; Ausztria: 21. nap; Olaszország: 34. nap; Németország: 45. nap; Franciaország: 52. nap.
Éttermek bezárása, csoportos rendezvények korlátozása: Magyarország: 13. nap; Lengyelország és Ausztria: 14. nap; Olaszország: 37. nap; Spanyolország 44. nap; Franciaország: 54. nap.
Határok lezárása: Lengyelország: 10. nap; Magyarország: 13. nap; Csehország: 15. nap; Spanyolország 45. nap; Németország 49. nap; Franciaország: 56. nap.
Mindeközben azt hallgattuk folyamatosan, hogy elkéstünk a veszélyhelyzet kihirdetésével, az éttermek és iskolák bezárásával, a határok lezárásával. Ami végül is igaz, hiszen már tavaly bezárhattuk volna az iskolákat és az éttermeket a határokkal együtt, mondjuk, ha Orbán Viktornak látomása támad, és előre tudja ezt az egészet. De akkor az lett volna a baj az ellenzék szerint, hogy megőrült, amikor pedig bekövetkezett volna a dolog, mindjárt átváltottak volna arra, hogy elkésett. Kicsit nehéz a kedvükre tenni. Kérdés: kell-e egyáltalán?
Aztán jött a másik mantra: nincs elég lélegeztetőgép. Kiderült, hogy van 2560, és még jön egy csomó. Ez nagyjából hatvanezer megbetegedésig elegendő. Ekkor átálltak arra, hogy a lélegeztetőgép semmit nem ér, mert kell hozzá pszichológus, dietetikus és gyógytornász is.
Aztán jött a maszk. Mert az sincs. S amikor leszállt Ferihegyen az óriásgép, fedélzetén hárommillió maszkkal, Tordai Bence elmondta a tévében, hogy bukó a kormány, mert még maszkot sem tudott szerezni Kínából, bezzeg a csehek tudtak. A keleti nyitás, lám, teljesen értelmetlen és csőd. (A hárommillió maszk Kínából jött akkor éppen, egyéb felszerelésekkel egyetemben.)
Ma pedig nyilván a kijárási korlátozásokkal késtünk el.
S ha holnap a kormány mindenkinek kiutal majd ezermillió forint költőpénzt, és a miniszterelnök személyesen kihord minden állampolgárnak egy gyémánt nyakéket, akkor jönni fog az ellenzék, hogy egyrészt elkéstünk, másrészt a gyémánt nyakékek foglalata könnyen eltörik. (Tényleg! Vajon Hadházy mikor fog sajtótájékoztatót összehívni, hogy a kormány nem írt ki szabályos, nyílt közbeszerzést a lélegeztetőgépek beszerzésére?)
Ebből az egészből pedig a fentieken kívül egy tanulság vonható le: az ellenzéknek sürgősen szüksége van pszichológusra. Ha nincs elegendő, megteszi egy jó erős bácsi is, főleg, ha van nála egy baseballütő…
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
