Ássuk magunkat még mélyebbre az ügyben a 444 „leleplező”, valójában kármentésként megírt, és minden valószínűség szerint az amerikai titkosszolgálat által rendelt cikke nyomán.
Az előző részben tehát kiderült, hogy egy pakisztáni tábornok, aki drog- és fegyvercsempészettel foglalkozott, a CIA ügynöke volt, ezért az amerikai hatóságok elnézték üzelmeit, olyannyira, hogy a BCCI nevű, banknak álcázott, valójában pénzmosodaként és nemzetközi bűnszervezetként működő, Amerikában is tevékenykedő hálózat tevékenységét is elnézték, sőt, az ellene szóló bizonyítékokat eltüntették, mivel nevezett pakisztáni tábornok itt tartotta a drogpénzeket. Ennek a hálózatnak volt a strómanja Pharaon, a szaúd-arábiai milliárdos.
Ássuk magunkat még mélyebbre az ügyben a 444 „leleplező”, valójában kármentésként megírt, és minden valószínűség szerint az amerikai titkosszolgálat által rendelt cikke nyomán.
A következőkben megtudjuk, hogy a BCCI-ben nemcsak bűnözők tartották a pénzüket, hanem titkosszolgálatok is. A CIA később, a „bank” elleni vizsgálat idején beismerte, hogy több akcióját is a BCCI-n keresztül finanszírozta, és hogy Izrael is a BCCI-n keresztül intézte „az arab országokba irányuló, egyébként tiltott fegyvereladásait”. És – miért nem vagyok meglepve? – a rendszerváltozás előtt a Magyar Nemzeti Bank is tartott a BCCI egyik londoni irodájában tizenötmillió dollárt.
Megtudjuk azt is, hogy már Haq tábornok előtt összefonódott a BCCI a CIA-val, mégpedig 1972-ben egy Raymond Close nevű ügynökén keresztül. A 444 így foglalja össze a tudnivalókat: „Annyi biztos, hogy a bank évtizedeken át segített elrejteni az amerikai kormányzat kínosabb üzleteit, többek közt azokat is, amiket Szaddám Huszein rendszerével vagy a nigériai kormánnyal bonyolítottak.
A BCCI vezetői nagy gondot fordítottak arra is, hogy az amerikai vezetők mindig szimpátiával viszonyuljanak a bankhoz. 1977-ben, amikor Jimmy Carter demokrata jelöltként megnyerte az elnökválasztást, sokan pletykáltak róla, hogy a Carter-kampány egyik fő finanszírozója a BCCI volt. Annyi biztos, hogy Carter beiktatása után, 1978 januárjában Aga Hasszán Abedi, a BCCI alapítója fizette ki Carter elnök georgiai mogyorófarmjának adósságát a National Bank of Georgiának. A National Bank of Georgiát pedig épp ekkor vette meg Carter egyik közeli üzlettársától Ghaith Pharaon.
Pharaon és Abedi mesélte a Carter-adminisztráció hatóságainak, hogy a National Bank of Georgia teljesen függetlenül működik majd a BCCI-től, de 1991-ben kiderült, hogy Pharaon már ekkor sem a maga nevében járt el, hanem Abedi parancsára, BCCI-s hitelből vette a bankot, amelyet aztán teljes egészében a BCCI irányítása alá vontak.
Abedi és Pharaon közel került a Carter-adminisztráció több fontos hivatalnokához is, lényegében akkor kezdte el teljesen behálózni a Demokrata Pártot.
Carter elnökhöz köthető szervezetek összesen több mint tízmillió dollárt kaptak a BCCI-től, és ebből 1,5 millió már egészen biztosan a bank elleni floridai vizsgálat után érkezett.
Közben barátságot kötöttek a CIA-t ekkoriban irányító George H. W. Bushsal is, pedig Bushnak minden valószínűség szerint tudnia kellett, hogy mit művel éppen Pakisztánban Haq altábornagy és a BCCI.
1991-ben a BCCI-botrányt kirobbantó újságírók a Time magazinnál alig akarták elhinni, hogy a BCCI sötét ügyeiről nemcsak a CIA-nak, az FBI-nak, a külügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, de a Fehér Háznak is tudomása van. Ekkorra ugyanis jól látszott, hogy Pharaonék nemcsak a Demokrata Pártot hálózták be a Carter-embereken keresztül, hanem a Bush családdal is kapcsolatban állnak. 1989 és 1993 között pedig éppen az a Bush volt az Egyesült Államok republikánus elnöke, aki még CIA-igazgatóként került kapcsolatba a BCCI vezetőivel.
Hogy mennyire elért mindenhová a BCCI keze, azt az is bizonyítja, hogy az első komoly nyomozást a bank ellen a jelenlegi amerikai külügyminiszter, John Kerry szenátor kezdeményezte még egy szenátusi bizottságban. A nyomozásról jelentés is készült, ez viszont több újságíró szerint nem volt annyira kimerítő, mint amennyire lehetett volna. Nem sokkal később kiderült, hogy Kerry szenátori kampányában is volt BCCI-hez köthető adomány, igaz, a könyvelés szerint csak négyezer dollár.
De az igazán magasra vezető szálak nem nagyon kerültek elő abban az 1992-es nyomozásban sem, amely végül a BCCI bedőléséhez vezetett.”
Hát nem gyönyörű történet?
Drogcsempészek, fegyvercsempészek, pénzmosodák, feketeöves gazemberek, amint behálózzák a teljes demokrata párti adminisztrációt, kifizetik az amerikai elnök adósságait, majd befolyást szereznek a biztonság kedvéért a republikánus adminisztrációban is, s mindezt az amerikai titkosszolgálat és a szövetségi nyomozó iroda tudtával és asszisztálása mellett. Ha csak ennyit tudunk, az is elegendő ahhoz, hogy bátran kijelentsük: Magyarországon a legsötétebb alakok is műkedvelő lúzerek az amerikaiakhoz képest, nálunk fegyház fokozat alatt a rabok felét azonnal haza kéne engedni. És ne felejtsük el: ez ugyanaz az Egyesült Államok, amelyik bátran és ellentmondást nem tűrő hangon és szemrebbenés nélkül osztja az észt korrupció ügyében, és van pofája akár naponta ideröffenni, hogy nekünk mit is kellene tennünk a korrupció ellen. Egyszerűen megáll az ember esze!
(Folytatjuk)
Bayer Zsolt – www.magyarhirlap.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
