„Holnap pedig majd egy pakisztáni fog levágni egy fejet, holnapután egy nigériai hajt majd bele autóval a tömegbe, aztán egy afgán banda fog megerőszakolni egy gyereklányt valahol az éjszakában, aztán majd iraki suhancok vernek zsidót valahol a „németnek” nevezett semmilyen országban – és… És? És nem fog történni semmi sem.”
Ezt írtam néhány nappal ezelőtt Európáról, miután egy csecsen levágta annak a francia tanárnak a fejét.
Tévedtem.
Tunéziai volt. Neve is van, mert az ember nevet ad minden mocsoknak, feleslegnek, mindennek, ami kiirtandó. Ezt éppen úgy hívják, hogy Brahim Ausszaui. 21 éves.
Alig egy hónapja jött Európába. Lampedusára érkezett, valamelyik NGO-hajóval. Összeszedték valahol a tunéziai partok közvetlen közelében, és hozták minekünk. Valószínűleg érzelmes felvételek is készültek róla, ahogy ül a hajó padlatán, kétségbeesetten, meggyötörten néz, kezébe temeti homlokát, arcán a világ minden fájdalma. Így hozták be nekünk ezt a mocskot, s ha valaki szólni mert, hogy nem akarja, akkor az volt a fasiszta.
El ne felejtsük, egy pillanatra sem: ma Salvini áll bíróság előtt, mert annak idején nem engedte kikötni az ezeket szállító hajókat.
A mocsoknak van neve.
Áldozatainak nincsen.
Brahim Ausszaui bement egy nizzai templomba, és levágta a fejét egy imádkozó, idős, francia asszonynak. A nizzai Notre Dame volt most az iszonyat helyszíne. Notre Dame – Mi Asszonyunk… az áldozat pedig? Egy imádkozó, öreg, európai keresztény. Egy „boomer” – mondaná róla a XXI. század gyermeke, az, aki a mocskot összeszedi a Földközi-tengeren, és behordja nekünk ajándékba. És büszke rá. És meg van róla győződve, ez így helyes. Mert szerinte Brahim Ausszauira szükség van, öreg, imádkozó, európai keresztényekre, boomerekre pedig nincsen. Lám, még neve sincs. Ahogy a másik két áldozatának sincsen.
Mert a tunéziai emberszemét, emberfelesleg, emberlöcsedék három embert ölt meg, bestiálisan.
Salvini pedig bíróság előtt.
A jelenlegi olasz belügyminiszter mossa kezeit.
A Soros-fizette NGO-k pedig most, ahogy e sorokat írom, most is éppen összeszednek egy csónakot valahol a Földközi-tengeren, és büszkén hozzák be a tartalmát Európába.
Annak az imádkozó, idős, európai asszonynak többen, sokan vágták el a torkát. A tunéziai emberszemét, emberfelesleg, emberlöcsedék csak a kést fogta, csak az eszköz volt. Azt az idős európai torkot, azt a boomer torkot minden egyes Soros-fizette NGO, maga a sátánfattya Soros, a mai olasz kormány és minden olyan európai kormány vágta el, amelyik az elmúlt öt évben azt merte mondani, hogy a migráció jó, helyes, erre szükség van, ez így humánus és különben is, „wir schaffen das!”
Már kérdezték Merkeltől, persze nem válaszolt: ha kapna egy hatalmas doboz csodálatos bonbont, benne a világ legfinomabb csokoládéival, s tudná, hogy csak egyetlen egy mérgezett közöttük, hozzálátna-e jóízűen megenni?
Nincs válasz. Persze, hogy nincs. Hiszen minden egyes megmentett és Európába behurcolt csónakban ott ül egy emberszemét. Legalább egy. S ki tudja, mennyi valójában? Tízből egy? Ötből egy? Franciaországban tízmillió muszlim él ma. Ha csak minden tizedik ilyen embermocsok, emberlöcsedék, emberfelesleg, akkor az egymillió. Ha mindegyik csak egy franciát fog megölni „Allah akbar!” üvöltözés közepette, az egymillió francia. A második világháborúban meghalt körülbelül nyolcvanezer francia katona, német fogságban további körülbelül harmincezer, a polgári áldozatok számát százötvenezerre becsülik. Uramisten…
„Szerelem volt ez. Szerelem egy álomba, egy érzésbe, egy már nem létező ideába – és most vége van” – írtam Európáról néhány nappal ezelőtt ezeken a hasábokon.
Igen. A szerelemnek vége van. De a szeretet még megmaradt. Mint egy elfuserált házasság után. Ott vannak a gyerekek, ott vannak az emlékek, ott a közös múlt, a normális és tisztességes válófelek ezt nem tagadják s nem gyalázzák meg.
Európa még itt van, az álmainkban, a múltunkban. És most végveszély fenyegeti. Így az elmúlott szerelem s a megmaradt szeretet fölött ott lebeg a harag. S a megóvás kényszere. Óvni kell mindazt, ami megmaradt, csakúgy, mint a család maradékát: a gyermekeket és az emlékeket. Óvni, mindentől, bárhogyan, bármi áron.
Európa végveszélyben van. Most nem hagyhatjuk magára.
Európa most ott fekszik a nizzai Notre Dame padlatán, Európa egy elvágott torkú, meggyalázott boomer, hát nem lehet nem szeretni.
S azt is írtam, hogy bármi fog történni, nem lesz semmi következménye. Szerencsére ebben is tévedtem. Ugyanis most először végre elhangzott egy normális nyilatkozat is. A nizzai polgármester szájából. Ezt mondta:
„Nizza épp úgy, mint egész Franciaország, túl nagy árat fizet ma az iszlamofasizmus miatt. […] Itt az ideje, hogy Franciaország sutba vesse a békeidőben érvényes szabályokat, és kiirtsa az iszlamofasizmust a földünkről. Hajthatatlan vagyok a kérdésben.”
Ezt mondta Christian Estrosi. Áldja meg az Isten érte.
És akkor, hogy el ne sikkadjanak e szavak, nézzük a konkrét cselekvéseket, tennivalókat.
Csak idén, eddig 27 ezer migráns érte el az olasz partokat, kivétel nélkül a sorosista NGO-hajók segítségével. Vagyis Soros és szervezetei csak idén, eddig minimum kétezer-hétszáz gyilkos terroristát hoztak be Európába. Minimum! (Ne felejtsük: már a 2015-ös párizsi terrortámadások tettesei és például a 2016-os berlini kamionos tömeggyilkos is ugyanígy, Olaszországon át jött be Európába.
S hogy mi következik mindebből, továbbá Christian Estrosi nizzai polgármester helyes szavaiból? Például az, hogy itt az ideje egyszer s mindenkorra betiltani a Soros-féle NGO-k Földközi-tengeri tevékenységét. Ideje kimondani, hogy amit tesznek: bűncselekmény. Mert az. Soha többé, egyetlen egy migránsszállító hajót sem engedhetnek kikötni sehol. Ha nem fejezik be, a hajókat azonnal és visszavonhatatlanul elkobozni, a kapitányt bíróság elé állítani, gyorsított eljárásban elítélni.
Minden merénylet után elhangzik, hogy a tettes vagy ismert volt a rendőrség és a titkosszolgálatok előtt, vagy nem. Ebből a földi halandó annyit mindenképpen tudhat, hogy az érintett országok rendőrségei és titkosszolgálatai adatbázissal rendelkeznek, amely adatbázisok a potenciális terroristák neveit, tartózkodási helyét, kapcsolatait és családtagjait tartalmazzák.
Itt az ideje az összes, ilyen adatbázisban lévő potenciális terroristát és gyilkost haladéktalanul begyűjteni, családostul és baráti kapcsolataival együtt, és azonnali hatállyal kitoloncolni mindet Európából. Nincs tökölődés, fellebbezés, Soros-féle NGO-k által „érzékenyített” bíróságok belepofázása – kitoloncolás van. Azonnal. A származási országba vagy akárhová. Ha a származási országban van halálbüntetés – annál jobb.
Mert –ahogy a nizzai polgármester helyesen kijelentette – ideje kiirtani Európából az iszlamofasizmust. Ideje kiirtani innen ezt az emberszemetet, emberfelesleget, emberlöcsedéket. Most!
Ugyanez vonatkozzon minden egyes elkövetőre ezentúl! Tudja minden gyilkos terrorista: ha ezután ölni fog, minden családtagját és kapcsolatát 24 órán belül kitoloncolják Európából, könyörtelenül.
Azonnali hatállyal betiltani és felszámolni minden olyan iszlám vallási helyszínt, gyülekezetet, ahol a legcsekélyebb szalafista vagy egyéb szélsőséges propaganda folyik. Az imámot letartóztani, a tagokat megfigyelés alá helyezni, s a legcsekélyebb gyanú esetén azonnal kitakarítani Európából.
Könyörtelenül kiirtani minden iszlám propagandát az iskolákból.
Aki szélsőséges iszlamista propagandát terjeszt vagy olvas – letartóztatni és azonnali hatállyal kitoloncolni.
Salvinit még ma felmenteni, a jelenlegi olasz belügyminisztert vád alá helyezni, majd kiírni a választásokat Olaszországban.
A Soros-féle NGO-k szigorú nemzetbiztonsági átvilágítása, ellenőrzése, finanszírozási hátterük, kapcsolataik, tevékenységük lehető legszigorúbb ellenőrzése, a legcsekélyebb gyanús és nemzetbiztonságot fenyegető tevékenység esetén haladéktalan felszámolás és betiltás.
Nagyjából ezek azok az intézkedések, amelyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy Európának maradjon esélye.
Mert Európa is ott hever a padlón, elvágott torokkal. De még lélegzik. És még szeretjük annyira, hogy meg akarjuk menteni. Bármi áron.
Bayer Zsolt – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »