Bayer Zsolt :Nyílt levél

A Harangozó Tamás nevű MSZP-s gazembernek.

Mélyen Tisztelt Képviselő Úr!

Ön hétfőn a parlamentben azzal állt elő, hogyan merészelt engem Semjén Zsolt barátom lovagkeresztre felterjeszteni, hiszen én azt írtam többek között, hogy:

1. „cigány gyerekek elgázolása esetén tapossunk a gázba”

2. „a pesti zsidó újságírók az indokzsidók”

3. „a pápa vagy demens vénember, vagy gazember”

Lássuk akkor pontról pontra!

1. Az első számú idézet egészen pontosan így hangzik:

„…bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba. Ha időközben körbeállják autónkat a cigányok, még inkább tapossunk bele a gázba. Akit még elütünk, annak pechje van. A lehető legnagyobb sebességgel továbbhajtva autónkból hívjunk mentőt, és a legközelebbi rendőrőrsön álljunk csak meg, ahol adjuk fel magunkat. (Sajnos, tudom én, ez a helyzet nem fordulhat elő. Ha az ember elüt valakit, különösen, ha az illető gyerek, muszáj megállnia. Tehát meg fogunk állni ezután is. (…)”

Már az idézet második része is erősen árnyalja az ön és az önhöz hasonló mélyen tisztelt gazemberek által évek óta sugallni kívánt képet, ám a vége egyértelművé teszi, hogy éppen az ellenkezőjét írtam annak, amiről ön és az önhöz hasonlók évek óta hazudoznak. És véletlenül sem hagyhatjuk figyelmem kívül azt a tényt, miszerint nevezett publicisztika az olaszliszkai lincselés másnapján jelent meg. Amikor a cigánysoron, minden ok nélkül, a gyerekei szeme láttára agyonverték azt a szerencsétlen, ártatlan tanárembert. Ha akkoriban, azután az iszonyatos eset után ön elütött volna valahol, egy faluban, a cigánysoron egy cigány gyereket, önnek pontosan ugyanez jutott volna az eszébe, illetve az ön esze helyén tenyésző bűzös dágványba. Csak hát akinek ilyen bűzös dágvány van az esze helyén, az nemcsak gazember, de gyáva is, farizeus is, az bizony Harangozó Tamás is.

2. A kettes számú idézet egészen pontosan így hangzik: nos, a kettes számú idézet valójában egy Karinthy Ferenc-idézet. Ő, mármint Cini, a zsidó Cini ezt írta a naplójába 1967-ben: „Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a Párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli mesterkedésektől, hanem ezektől a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak.”

Nos, mindenképpen ajánlom az ön figyelmébe Cini naplóját, számos megdöbbentő dolgot fog benne olvasni, amelyek mindegyike távol áll a „pc” beszédmódtól és témaválasztástól. Jó, ha tudjuk, ha Karinthy Cini ezeket a dolgokat mondjuk 2008-ban írta volna, amikor én azt a nevezetes cikket, akkor valószínűleg antiszemitának bélyegezték és kiátkozták volna. Miképpen önök kiátkoznak mindenkit gondolkodás nélkül, és ez így megy már legalább kilencven éve Magyarországon. Már Németh Lászlót és Illyés Gyulát is kiátkozták, antiszemitának bélyegezték, a különbség csak annyi, hogy Németh Lászlónak és Illyés Gyulának még egy Ignotus vagy egy Zsolt Béla jutott, nekem már csak ön meg az önhöz hasonlók.

Illyés még így jajdult fel akkoriban: „Eltölthettél tíz évet, vagy akár egy életet azzal, hogy a magyarságot, akár nép, akár fajta mivoltában hibáiért ostoroztad, sértegetted, átkoztad, mindez csipetnyi jogot sem ad arra, hogy a zsidóság esetleges fogyatékosságaira csak távolról is célozhass. A láthatatlan tömeg, amelyről azt hitted, már szétfolyt az ország testében, egyszerre eleven egységbe ugrik s minden egyede úgy feszül feléd, mint a tüskésdisznó lándzsái.” (Illyés Gyula írása Pap Károly Zsidó sebek és bűnök című könyvéről, Nyugat, 1935. 7. sz.)

Nekem pedig már nincs kedvem feljajdulni. Csak az igazság kedvéért ideidézem abból a nevezetes írásból a folytatást, amelyet a Karinthy-naplórészlet után elkövettem: „1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indokzsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust.”

És ebből lett a botrány. A mesterségesen generált botrány. Amúgy ebben a szövegben egyetlen ige hibás: az „indokolja”. Ugyanis ez az ige ezen a helyen valóban sértő, bántó, félreérthető, mert az antiszemitizmusnak úgy általában nem lehet indoka. Az antiszemitizmus úgy általában ugyanis éppen olyan elmebetegség, mint az antimagyarizmus vagy az antinémetizmus. A helyes ige az lett volna, hogy „generálja” vagy „gerjeszti”. Ezt valóban sajnálom.

És én legalább sajnálom.

Ilja Ehrenburg például biztosan soha nem sajnálta ezt a szövegét: „A német egyszerű egysejtű, de mégis különös élőlény… Vannak, akikből tolvajt csinál az élet, de a németek született haramiák… Gyakran mondják, hogy a németek vadállatok. Kár az állatokat sértegetni. A vadállat széttépi az embert. A német pedig sokáig, ravaszul kínozza. A vadállat öl, hogy jóllakjon. A német azért gyilkol, hogy élvezzen. Németország a perverz szadisták hazája… A német nem ember. Automata, puskával felfegyverzett automata. Az automata puskát fel lehet használni, de a németet el kell temetni. Hencegő rablók, orcátlan tudatlanok, kegyetlen vadak, gyávák és könyörtelenek a gyengébbel szemben, vérrel öntötték el a világot.”

(Folytatjuk)

Bayer Zsolt – www.magyarhirlap.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »