Markó István (1956-2017) – 56-ban disszidáltak a szülei, Belgiumban született. A Leuveni Egyetem kémia professzora volt. Hogy miért halt meg ilyen fiatalon? Nem tudjuk, de olvassuk el a cikket.
Korunk feladványa a klímarejtvény
A SZÉN-DIOXID GLOBÁLIS LÉGKÖRI KONCENTRÁCIÓJA 1750 ÓTA NEM NÖVEKEDETT JELENTŐS MÉRTÉKBEN
Szarka László Csaba
A növekvő szén-dioxid-kibocsátás erősödő üvegházhatást okoz, aminek globális felmelegedés a következménye állítássort bár sokan elfogadják, én dogmának tartom. Ha tömör választ kellene adnom, hogy miért gondolom így, akkor elsősorban azért, mert a klímamodellek előrejelzéseinek a fele sem igaz. Véleményemet egy folyamat felrajzolásával mondom el. A legutóbbi három év néhány eseményét idézem fel, úgy, ahogy átéltem.
Trump környezeti kampányában ekkortájt bukkant fel egy magyar szereplő: Markó István, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem tanára. Markó István társszerzője volt annak a 2016. szeptember 25-ei válaszlevélnek, amely egy Donald Trumpot 375 kutató által támadó levélre született. A válaszlevél rávilágított a támadók álobjektivitására, politikai elfogultságára. Markó István szűkebb szakterületén, a szerves kémiában nemzetközi elismerést szerzett egyetemi professzor. Klímaügyi publikációi általában franciául jelentek meg. 2016 novemberében beszereztem a 2013-ban kiadott Éghajlat: 15 zavaró igazság (Climate, 15 vérités qui dérangent) című könyvét. Markó István ebben az IPCC-t állítja pellengérre. Tizenöt állítására később tételesen visszatérek, mert ezek gondos áttanulmányozása és megvitatása jelentheti a klímarejtély kulcsát.
Közben a Magyar Tudomány-beli írásom kapott hideget-meleget. A Professzorok Batthyány Körében érdemi vita folyt róla. Abban egyetértettünk Náray-Szabó Gáborral, hogy a legnagyobb globális kihívás a fogyasztói szemlélet visszaszorítása lenne. De vajon lehetséges-e a globális fogyasztás hosszú távú csökkentése? Erre bizony senki sem tud válaszolni.
A tovább mérgesedő közéleti viták egyre inkább kitapinthatóvá tették, hogy a patrióták és a globalisták között húzódik a legmélyebb törésvonal. Sir Roger Scruton 2018 óta magyarul is olvasható könyve a környezeti konfliktusok mélyén is ugyanezt a törésvonalat láttatja. A patrióta szemlélet a kézzelfogható környezeti problémák megoldására ösztönöz, a globalista pedig világmegmentő ideológiai elvek mentén igyekszik cselekvésre késztetni. Ma már egy 2016-oshoz hasonló akadémiai vita sajnos menthetetlenül a politikai hovatartozásról szólna.
Az európai parlamenti választási kampány történései és maga az eredmény messzemenően igazolják Scruton és Trump állításait. Sőt, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése lehet, hogy nem egyéb, mint egy egyváltozós világhatalmi célfüggvény. Ráadásul a zöldek totális támadása még csak most van kibontakozóban: az ENSZ-klímacsúcs (2019. szeptember 25.) előtti hétre már kiadták a hangulatkeltő hírek gyártására vonatkozó megrendelést. Greta Thunberg úti célja is éppen a klímacsúcs. Ezért ideje, hogy a konzervatív elit kikerüljön a klímadogma bűvköréből!
Sok jóhiszemű kutatónak meg sem fordul a fejében az IPCC évtizedek óta követett irányvonalának a megkérdőjelezése. Markó István emlékének tartozunk annyival, hogy felidézzük a szervezet természetéről, tudományos jelentéseiről, valamint a jelentések médiapolitikai kezeléséről megfogalmazott tizenöt állítását, miszerint
A szerző geofizikus-mérnök,
az MTA rendes tagja
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
