Ezt az írást most kaptam:
Eger várának védelmét egy diktátor irányítja, ráadásul családi összefonódás révén a várkapitány édesapja a kezébe ragadta a támadó törökökre dobandó kövek felett a kizárólagos rendelkezés jogát, ami sérti a piaci szabad verseny szabályait – többi között ez derül ki az Amnesty International 1552-ben keltezett, most egy egri padlás mélyéről véletlenül előkerült jelentéséből.
Az egérrágta, megsárgult dokumentum név szerint is megemlíti a demokráciából elégtelenre vizsgázott végvári kapitányt, bizonyos Dobó István nemes urat. ( Rossz nyelvek szerint nem is nemes, a birtokait ármánykodással szerezte és amúgy cigány származású.) Dobó az Európa Tanács által előírt, a török migránsokat befogadó kötelező kvótát elutasítva, nem átallotta a várkaput bezáratni a bebocsájtásért rendezetten felvonult Ahmed pasa és a többi, százezer főnyire tehető iszlám bevándorló előtt. Skandallum! Az idegengyűlöletről hírhedté vált kapitány ezen otromba gesztusával felrúgta a szolidaritás legelemibb szabályait és figyelmen kívül hagyta az európai alapértékeket. – amely elfogadhatatlan – szögezi le a jelentés.
A tértől, időtől és a valóságtól független tényfeltáró bizottság leleplező jelentése nyomán mozgásba lendültek a három részre szakadt ország különféle, az emberi alapjogok védelmére alakul hazai civil szervezetei. A Magyar Belvinski Egyesület kétségbe vonta magát az iszlám sereg Eger alatti táborverésének a tényét. Megállapítása szerint a támadó százezres létszám eleve eltúlzott, amely csupán a várvédők rémisztgetését szolgálja és alkalmas a szittya indulatok felkeltésére. Figyelmeztet rá: a felkorbácsolt szenvedély alááshatja a belső egységet és stabilitást. A populista várkapitány a tűzzel játszik!
Megszólalt a Díszes Társaság a Szabadság Nevében civil alakulat is, amely lerántotta a Dobó féle propaganda gépezetről a leplet. Nagyon független szakértői leszögezték: az iszlám sereg nem jelent valós veszélyt, a török ifjak európai munkaalkalmat keresni sereglettek össze. Dobó csak azért riogat, hogy a várbeli égető gondokról elterelje a figyelmet. Az egészségügy és az oktatás romokban. Az ispotály kórtermének szalmazsákjai felfeslenek, repedeznek az éjjeli edények, a felcserek elvándorolnak. A fiatalok oktatása elavult, a tanférfiúk a deákokat nyilazni tanítják, holott már feltalálták a puskaport. Ami még botrányosabb: kötelező a hitoktatás, ez sérti a gyaur süvölvények szabad vallásgyakorlását. Meddig tűrjük Dobó hatalmának túlterjeszkedését? – tették fel a kérdést az aktivisták.
Az Emberség Nagyerejével Alapítvány által indított belső vizsgálat is elmarasztalta a mindenkivel bajuszt akasztó Dobót. Összegzésük szerint a kapitány alkalmatlan vezetőnek. Példaként említették, hogy szemet hunyt a várostrom idején elharapózott túlkapás felett, amely szerint a mellvéden tevékenykedő hölgyek a megengedett határértéknél magasabb hőfokra hevítik a támadókra öntendő szurkot. Ily módon veszélyeztetik a létrákon jószándékúan felfelé iparkodó idegen harcosok testi épségét, durván megsértve az egészséghez való jogaikat.
Az ostromló seregben is akadtak a hadjárattal elégedetlenkedők. Szószólójuk a korábban a gyermekek jogaiért síkra szállt filantróp, kis testi hibás Jumurdzsák. A Dervis bég néven is ismert aktivista elsősorban a janicsárok családegyesítéséért emelt szót, hogy a nehéz sorsú harcosok mielőbb Európában ölelhessék keblükre szeretteiket.
A várban terjedő suttogó propaganda szerint Dobó valójában gyáva, és minden holdtöltekor eltángálja a feleségét. Az elégedetlenkedők mozgolódni kezdtek. Feliratokon tették közzé: Dobó geci! Fő bűne, hogy szabadon gyalázni sem lehet! Röpcédulák jártak kézről kézre a jelmondattal: „a túlerőben lévő kisebbség szép!” Egy túlmozgásos pattantyús pedig kaftánt öltött és kiállt a térre a nyakába táblát akasztott felirattal: Én is kolduló dervis vagyok! Azonban nem sokáig fejezhette így ki szolidaritását a falakon kívül rekedtekkel. Egy heveskedő apród a buzogányával fejbe kólintotta, amitől elájult.
A török sereg a maroknyi várvédőnek az ostromhoz a konok antihumánus viszonyulását megtapasztalva végül 38 nap elteltével logó orral, megbántódva elvonult. Előzőleg Ahmed pasa panaszos levéllel fordult az Amnesty International szervezethez, felsorolva az ostrom során elszenvedett jogsértéseket.
A felszabadult vár védőinek üdvrivalgására a leütött pattantyús a kómából magához tért. Még félig kótyagos fejjel kiállt a vár ágyúgolyóktól megrongált ormára és elkiáltotta magát: Elég volt! Dobó a bandáddal együtt takarodj!!
Kruppa Géza
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
