A szélerőmű-telepítés a magyar közélet új állatorvosi lova.
Mindjárt az elején szögezzük le, nem értek ehhez (sem), lévén a „felesleges tudományok doktora vagyok” ráadásul még csak nem is doktor. Szóval mindössze arról van szó, hogy olvasgattam a témában, és elbeszélgettem a mesterséges intelligenciával. Az eredményt ezennel megosztom önökkel.
Először ez a cikk keltette fel az érdeklődésemet a Telexen:
Aki eddig esetleg nem, az az elmúlt hetekben mindenképp a saját bőrén érezhette a klímaváltozás hatásait, különösen a városokban, ahol a hőséget még a betonból áradó forróság is megfejeli. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézetének nemrég megjelent kutatásából számszerűen is kiderül, mekkora hűtési energiát pazarolunk el már egy négyzetméter lebetonozásával.
A városi hőszigethatásként ismert jelenség egyik fő kiváltó oka, hogy a burkolt felületek gyorsabban melegszenek, és jellemzően jobban is tartják a hőt, mint a természetes, növényzettel borított felületek. A területek lefedésével ráadásul részben vagy akár teljes egészében elveszik a talajok víztározó kapacitása, ami vízvisszatartási és hőháztartási szempontból káros.
A MATE kutatói 1971 és 2024 közötti napi meteorológiai adatsorok segítségével modellezték a hazai burkolt felületek alatt elhelyezkedő felső 75 centiméteres talajrétegének vízgazdálkodását. Így kiderült, hogy országos szinten évente mintegy 0,14 – 0,29 km³ lehet az a lehulló csapadékmennyiség, amely nem tud közvetlenül a talajba szivárogni, és így helyben hasznosulni.
Ha ez a vízmennyiség bejuthatna a talajba, és onnan elpárologhatna, az országosan mintegy 400 petajoule hűtési energiát szolgáltatna, ami 145 megajoule/négyzetméter átlagos értéknek, utóbbi pedig nagyjából 40 kilowattóra elektromos hűtésnek feleltethető meg. Waltner István, a MATE egyetemi docense szerint ez egy durva becsléssel azt jelenti, hogy éves szinten egy négyzetméter lefedett talaj annyi hőt vonhatna el a környezetéből, amennyit egy átlagos otthoni légkondi 10-13 órányi folyamatos maximális teljesítményű hűtés alatt fogyaszt el. (…) Ma Magyarországon napi 11-13 focipályányi terület tűnik el a természetes körforgásból. (…)”
Érdekes, ugye? Én is annak találtam, annak ellenére, hogy fogalmam sincs, mi az a petajoule. De annyit sikerült megértenem, hogy „egy négyzetméterrel kevesebb beton fél napnyi légkondis hűtést hozna a környezetnek éves szinten”, továbbá azt is, hogy „Magyarországon napi 11-13 focipályányi terület tűnik el a természetes körforgásból.”
Riasztó.
És akkor lássuk a többit!
A kormány 600 darab, körülbelül 199 méter magas szélerőművet akar telepíteni az országba. Ehhez kb. 540.000 köbméter körüli betonra lesz szükség. Ez 756 focipályányi terület, 10 cm vastag betonaljzattal számolva.
Fenti információt egy barátomtól kaptam, s mert ő sem energetikai szakértő, hát utána néztem a dolognak, és segítségül hívtam a mesterséges intelligenciát.
Először ezt a választ kaptam a kérdésemre:
„A kormány valóban nagyszabású szélenergia-fejlesztési programot tervez 2030-ig. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése alapján a cél a jelenlegi kapacitás tízszeresére, mintegy 4000 megawattra (4 GW) növelése, ami szakértői becslések szerint nagyságrendileg 600 új széltorony felállítását jelenti.”
Nos, akkor az eleje stimmel.
Ezután megkérdeztem őfelségét, AI-t, mennyi beton kell egy szélerőmű felállításához. Ezt válaszolta:
„Egy modern, szárazföldi (onshore) kereskedelmi méretű szélerőmű alapzatához általában 350 és 1000 köbméter közötti vasbetonra van szükség. A pontos mennyiség nagyban függ az erőmű teljesítményétől, a torony magasságától és a helyi talaj adottságaitól.
Egy modern, csúcskategóriás, nagy teljesítményű (14–15 MW körüli) szélerőmű teljes magassága a talajtól a legfelső lapátcsúcsig eléri a 250–280 métert. Maga a beton- vagy acéltorony általában 130–150 méter magas, a rotor átmérője pedig önmagában 220–240 méteres.
Főbb méretek és adatok
Teljes magasság: 250–280 méter (a legmagasabb pont a forgó lapát csúcsa).
Torony magassága: 120–160 méter (eddig ér az oszlop tetején lévő gépház).
Rotor átmérője: 200–240 méter (egy-egy lapát hossza akár a 115–118 métert is elérheti).”
Akkor nagyjából ez is stimmel, hiszen a 600 szélerőmű felállításához a legnagyobb mennyiségű szükséges betonnal számolva 600 ezer köbméter beton kell.
Megkérdeztem barátomat (barátja a hóhérnak!), mekkora egy focipálya? Ezt felelte:
„Egy szabványos nemzetközi labdarúgópálya területe nagyjából 7140 négyzetméter (105 × 68 méter). A szabályok szerint a pályák mérete változhat: a nemzetközi meccseken a hossz 100–110 méter, a szélesség pedig 64–75 méter között mozoghat, ami a gyakorlatban 4000 és 8250 négyzetméter közötti területet jelent.”
Rendben.
Megkérdeztem azt is, mennyi betonra van szükség egy focipálya lebetonozásához:
„Egy szabványos, nemzetközi méretű (105×68 méteres) focipálya teljes lebetonozásához – a terheléstől és funkciótól függően – 714 és 1428 köbméter közötti beton szükséges. Ez a mennyiség egy 10 cm-es vékonyabb járófelület vagy egy 20 cm-es nagy teherbírású sportburkolat vastagság alapján változik. [1, 2]
Méretek és Számítások
A pálya alapterülete: Nagyjából 7140 négyzetméter
10 cm vastagságú beton: 714 köbméter.
12 cm vastagságú beton (átlagos sportpálya/aljzat): 857 köbméter.
15 cm vastagságú beton: 1071 köbméter.
20 cm vastagságú beton (nagyobb terheléshez): 1428 köbméter”
Akkor ez is világos.
Miképpen az is, hogy 756 focipálya 5 397 840 négyzetméter.
Ebben az esetben, ha csak tíz cm betonnal számolunk, a 756 focipályányi terület lebetonozásához 539 784 köbméter beton szükségeltetik. Vagyis a közel öt és félmillió négyzetméter területre elkenünk több, mint félmillió köbméter betont. És akkor van 600 új szélerőművünk, ami megtermel 4000 megawattnyi energiát. (Ha esetleg tévedtem, és mégis 20 cm vastag beton szükségeltetik a szélerőműhöz, akkor ez a szám 1 079 568 köbméter.)
És akkor térjünk vissza ahhoz a bizonyos 5 397 840 négyzetméterhez, ami ugye 756 focipálya területe.
Megkérdeztem az AI-t mekkora a Gellért-hegy területe:
„A Gellért-hegy teljes alapterületére vonatkozóan nincs hivatalos, pontos geodéziai négyzetméter-adat, de a zöldfelületek és a védett természetvédelmi övezet nagysága ismert: a Főkert által fenntartott parkosított rész 51 hektár (510 000 négyzetméter), míg az országos jelentőségű természetvédelmi terület mintegy 39–40 hektár (390 000 – 400 000 négyzetméter). Maga a hegy 235 méter magas.”
Vagyis a 600 szélerőmű létrehozásához le kell betonozni több, mint tíz Gellért-hegynyi zöldterületet.
Megkérdeztem azt is, mekkora a Városliget:
„A Városliget teljes területe nagyjából 1 000 000 – 1 200 000 négyzetméter (100–120 hektár), amelyből maga a zöld park mintegy 810 000 négyzetmétert (81 hektárt) tesz ki.”
Vagyis nagyjából öt Városligetnyi területet kell lebetonozni 600 szélerőművért. A Telex cikkéből pedig tudjuk, hogy „már egy négyzetméterrel kevesebb beton fél napnyi légkondis hűtést hozna a környezetnek éves szinten”. Vagyis amennyiben lebetonozunk 756 focipályányi területet, ami 5 397 840 négyzetméter, akkor elveszítünk 2 698 920 napnyi „légkondis hűtést”.
„Egy átlagos háztartási légkondicionáló nem megawatt (MW), hanem nagyságrenddel kevesebb, mindössze 0,004–0,02 megawatt (azaz 4–20 kilowattóra, kWh) energiát fogyaszt el egy nap alatt, a működési időtől és a kánikula fokától függően. Óránkénti teljesítménye nagyjából 0,5–1 kWh.”
Pompás!
A következő kérdésem az volt, hány háztartásban van légkondi ma Magyarországon:
Vagyis, amennyiben – mivel soha nem látott kánikulában élünk, ezért az egy légkondicionáló által egy nap alatt elfogyasztott 0,02 megawatt energiát beszorozzuk 1,1 millióval, eredményként 22 000 megawattot kapunk.
A 600 szélerőmű pedig megtermel 4000 megawattot. Tehát az 1,1 millió légkondicionáló napi energiamennyiségének kevesebb, mint egyötödét.
Biztos velem van a baj, de továbbra sem értem. Aztán elolvasom a Mandin ezt:
„Nem kinövöm, hanem ez egy komoly politikai mozgalom
A szélerőmű-telepítés a magyar közélet új állatorvosi lova.
Bár tengernyi szakirodalma van annak, hogy ez a technológia marhára nem zöld (legyártani és üzemeltetni rendkívül szennyező, rombolja a tájat és veszélyezteti az élővilágot), de cserébe energiatermelésben se hatékony (pláne Magyarországon, ahol pár tájékon kívül nem fúj eleget a szél), valamint igazi kemény lobbiérdekek állnak mögötte (kik gyártják ezeket a monstrumokat?), mindez FEL SE MERÜLHET.
Miért? Mert aki bárhogyan szóba hozza, arra azonnal rásütik, hogy fideszes. mert végső soron a szélerőmű azért JÓ, mert a Fidesz BETILTOTTA, és valami-valami zavaros logika alapján azért tiltották be, hogy így bizniszeljenek Paks2-vel az oroszokkal, meg nem tudtak belőle lopni, meg [insert bármilyen NER-es toposz az elmúlt 16 évből]. Egyébként meg nyugaton van egy csomó, ergo Európa, sakkmatt illibernyákok.
Jóformán semmi szakmai párbeszéd nem kell ehhez, ez színtiszta skizmogenezis: azért tetszik, mert az ellenfelemnek nem tetszik, és a rögtönítélő nyilvánosság színpadán ennyi elég is bezsebelni érte a jópontokat.”
Na, végre kezd derengeni valami…
Bayer Zsolt – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
