A cél, hogy az új márka versenyképes legyen a külföldi multinacionális cégekkel.
Nem telik el nap, hogy a 2Rule (vagyis a Turul) szóba ne kerülne a balos-libsi sajtóban. Ez afféle pótcselekvés arrafelé, egyszersmind az egyetlen létező identitásuk megélése. Vagyis: minden rossz, ócska, ciki, ami magyar, és a magyar érdek minden más érdek mögé sorolandó. Igen, ezeknek nincs más identitásuk, csak ez.
Ezzel kénytelenek együtt élni, mi pedig ezekkel. Egyikünknek sem könnyű.
Lássuk ezt a 2Rule-t!
A márkát, a termék koncepcióját, az üzleti tervet Kővári Ágnes dolgozta ki, a Magyar Sportmárka Zrt. pénzügyi befektetőként állt a termék és a koncepció mögé. S e koncepció támogatását az a távlati cél is vezérli, hogy talán sikerül valamennyire feltámasztani a hazai textilipart.
A hazai textil- és ruházati ipart, amely – sok más ágazattal együtt – a rendszerváltás áldozata lett. S ez a tény nem a rendszerváltás szükségességét, érvényességét, morális és történelmi igazságát kérdőjelezi meg, hanem a rendszerváltást levezénylő politikai erők hozzáértését, morális elkötelezettségét és hazaszeretetét.
Ugyanis pontosan ezzel kapcsolatos kérdéseket vet fel a magyar élelmiszeripar, könnyűipar, növényolajipar, cukorgyártás pillanatok alatt végbemenő felszámolása/privatizálása, amelyet az esetek döntő többségében semmi más nem indokolt és nem tett szükségessé/elkerülhetetlenné, mint a külföldi multik érdekeinek, piacszerzésének elvtelen kiszolgálása és ezzel együtt a magyar érdekek és piacok elárulása/kiárusítása. Az árulás/kiárusítás mögött pedig minden esetben ott kell legyenek a hülyék éppúgy, mint a megvesztegetettek és a hazaárulók.
De ez már a múlt, s bár egyszer talán ezekre a folyamatokra is fény derül majd, most térjünk vissza a 2Rule-hoz. A hazai könnyűi- és ruházati ipar felszámolása után a piacot teljes egészében a multik szerezték meg. Pontosan ez a helyzet a sportruházat piacán is, ahol az elmúlt évtizedekben a hazai sportklubokat, amatőr és profi csapatokat, bármely sportág nemzeti válogatottját kizárólag a multinacionális világmárkák látják el sportruházattal és sportfelszereléssel.
E multinacionális cégek pedig saját érdekeiket követve termékeiket elsősorban Kínában, Törökországban, Indiában gyártják, és egyre gyakrabban derül fény arra is, hogy gyermekmunkást alkalmaznak – fogalmazzunk finoman – megkérdőjelezhető módon.
Bármennyire megdöbbentő is első hallásra, a 2Rule pontosan ugyanazt a célt tűzte maga elé, mint a magyar piacot uraló és egymás között felosztó multik: szeretnének az amatőr csapatsportoktól a profi klubokig mindenkit kiszolgálni, emellett még az idei évben utcai viselettel is piacra kívánnak lépni. Céljuk továbbá, hogy minőség tekintetében versenyképesek legyenek az ismert multinacionális márkákkal, valamint hogy legalább részben magyar gyártók állítsák elő a termékeiket, amely termékeket viszont minden esetben magyar tervezők és designerek álmodnak meg.
Talán nem nehéz belátni azt sem, hogy egy hazai sportruházat gyártó cég könnyebben alkalmazkodik a hazai sportklubok speciális elvárásaihoz és igényeihez, mint egy multi. Az is tény, hogy bár az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó balos-libsi sajtó jelenleg a focira koncentrál a 2Rule kapcsán, ám a cég komoly erőfeszítéseket tesz a saját termékek fejlesztésére a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda és a vívás területén is.
S talán azt a legkönnyebb belátni, hogy a 2Rule megjelenése a piacon nagyon komoly üzleti érdekeket sért, ugyanis – ismételjük meg! – egy hazai gyártó próbál betörni éppen a mindeddig kizárólag multik által uralt, sokmilliárdos piacra. Pontosan ez az érdeksérelem az, amelynek környékén érdemes keresgélni a balos-libsi sajtó hisztériájának okát és a hisztéria valószínűsíthető „megkenését” a 2Rule-lal kapcsolatban, de erre még visszatérünk. Lássuk, milyen „érdekességek” és „véletlenek” kísérték és kísérik a márka elindulását!
A 2Rule magyarországi és európai védjegyoltalmat szerzett logójára, és láss csodát, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal bejegyzésekor mindjárt az ellenzéki sajtónál landolt a védjegyoltalom ténye!
Ekkor azonban még előttünk voltak a választások, így a hazai sajtó mással volt elfoglalva és mások fizették, ám a bukott választás után szinte azonnal elővették a 2Rule-t.
Mindjárt azzal kezdték, hogy a márkanév nem jogtiszta, azt „lopták”. Ennek igazolására előástak (valószínűleg inkább szállítottak nekik!) egy nigériai „márkanevet”. Legyünk egészen pontosak: egy nigériai ruhatervező blogger nevezi magát így, erre alapozta a 444 meg a Népszava, hogy a márkanév lopott. (Ember nem tudott a nigériai bloggerről és a nevéről, a 444 és a többi szennylap sem, de aztán valakik végre szállították nekik a sztorit, és el lehetett kezdeni lopással vádolni a hazai céget.)
Majd következett az újabb „vád”, amely szerint a 2Rule a hazai futball és a magyar futballválogatott „lenyúlása”. Ekkor Kővári Ágnes adott egy interjút lapunknak, amelyben megcáfolt minden hazugságot és félremagyarázott információt a céggel és a márkával kapcsolatban, s az interjú után csend is lett, az ellenzéki média egy időre muníció nélkül maradt. (Kővári Ágnes interjúját itt olvashatják el)
Így érkezett el a július, amikor is három hazai első ligás futballklub bemutatta új sportruházatát. A Puskás Akadémia, a Haladás és a Diósgyőr mutatkozott be a 2Rule sportszermárka ruházataiban. A rendezvényen Kővári Ágnes ismertette a márka főbb céljait és bemutatták a Dárdai Pállal készített reklámfilmet is.
A rendezvényen elhangzott:
– Magyar szakemberek és magyar vállalkozások bevonásával új, innovatív, világszínvonalú sportruházati márkát szeretnének felépíteni.
– Elhangzott a (nem) meglepő tény, amely szerint sok országnak van nemzeti sportmárkája.
– Elhangzott, hogy a cég termékeinek húsz-harminc százaléka magyar gyártású, a tervek szerint ezt két éven belül megdupláznák, a harmadik év végére pedig a kilencvenszázalékos arány elérése a cél.
– A Magyar Sportmárka Zrt. most négy hazai varrodával dolgoztat, folyamatban van saját varroda kialakítása is.
– Több mint húsz klubbal írtak alá szerződést, ebből három az OTP-liga csapata (Puskás, Haladás, DVTK).
Ami ezután következett, az még az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó balos-libsi sajtó megszokott aljasságát és becstelenségét is felülmúlta. Először is minden rendelkezésükre álló fórumon leírták és ismételgetik azóta, hogy a 2Rule-t teljes egészében külföldön gyártják, így kívánván hitelteleníteni a legfőbb célkitűzést, vagyis a hazai textilipar és ruházati ipar feltámasztásának szándékát.
Éppen ezért ismételjük meg: a cég már most csaknem egyharmad részben idehaza gyártja termékeit, négy varrodával dolgoztatnak már most, saját varrodát is létre fognak hozni, és az a célkitűzésük, hogy alig három év (!) alatt kilencven százalékban itthon dolgoztassanak!
De mindez mintha el sem hangzott volna, a balos-libsi média olyan önfeledten hazudik, mintha nem lenne holnap. De valószínű, hogy ez csak a látszat. A valóság feltehetőleg éppen az, hogy nevezett média éppen a holnapra gondolva a piacot mindeddig uraló multik érdekeit képviseli, és nem csupán meggyőződésből. Bár – ezzel kezdtük – az is kétségtelen tény, hogy ezeknek egyetlen identitásuk van, az, hogy ami magyar, az rossz. Vagyis minden valószínűség szerint a multik kenőpénze termékeny talajra hullik esetükben. Csak azért fizetik őket, amit ingyen is megtennének.
De talán az a legocsmányabb, ahogy Dárdai Pállal bántak ezek a becstelen és aljas zsoldosok. Az Index–444–24.hu-tengelyen egységesen ajnározták és istenítették Dárdai Pált mint az „Orbán-féle futballkoncepció” ellenfelét, mint az egyetlen igazi szakembert, aki nem hajlandó hazatérni „Orbán futballvilágába”, inkább kint marad és valódi szakemberként, megkérdőjelezhetetlen tekintélyként dolgozik a német első ligában.
Igen ám, de Dárdai arcát adta a 2Rule reklámfilmjéhez. És láss csodát: ezek a beteg gazemberek egy pillanat alatt lenullázták Dárdait! A szaktekintély egyik percről a másikra lett gúny és megvetés tárgya. Ennél jobban pedig semmi sem jellemzi ezeknek a moral insanityknek az aljasságát.
És akkor végül egy kis adalék, hogy ne mondjam, tanulság a tanmeséhez: jó tudni, hogy Olaszországban soha nem fog tendert nyerni mondjuk a rendőrségi autók beszerzésére a Ford vagy a Mercedes, csak a Fiat és az Alfa Romeo; és ugyanez a helyzet Németországban is, ugyanis ott soha nem fog Fiattal és Alfával járni egy rendőr sem szolgálatba; Franciaországban pedig csak francia autó fog győzni.
És egyetlen olasz, német vagy francia sajtóhiéna sem fogja ezért kiverni a balhét. Ez a mi kis saját, hazai „fejlesztésünk”: nekünk nemcsak kommunistából jutott mindig a legalja meg az összes hazaáruló, de utódaikkal, a balos-libsi sajtómunkásokkal is ez a helyzet. De pont ennyit is érnek.
Értékük és hasznuk pontosan megegyezik azzal, amennyiért elárulnak és összekennek önmagukkal mindent, ami magyar.
Nekünk pedig pontosan ezen a helyi értéken kell kezelnünk az összeset. Illatos keszkenőt szorítva az orrunk alá.
Bayer Zsolt
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
