Grandiózus munkafolyamat zárult le nemrég, amelyet a magyarországi barokk freskófestészet emlékeit tudományos alapossággal feltáró és összefoglaló, négyrészes könyvsorozat utolsó kötetének bemutatója koronázott meg november végén a Pesti Vigadó Makovecz termében.
Az eseményen köszöntőt mondott Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökségi tagja, valamint Birher Nándor Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja. A kötetet a szerkesztő, Jernyei Kiss János és két szerző, Serfőző Szabolcs és Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténészek ismertették.
A magyarországi barokk falképfestészet emlékeinek korpuszát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének kutatócsoportja OTKA-támogatással állította össze és dolgozta fel. A több mint másfél évtizeden át tartó munka eredményeként a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazza az immár négy kötetre bővült sorozat, amely a Székesfehérvári Egyházmegye és a Veszprémi Főegyházmegye támogatásával, a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtal együttműködésben, az MMA Kiadó gondozásában látott napvilágot.
Az első könyvet, amely Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye emlékeit gyűjti egybe, 2019. december 12-én mutatták be. A második 2020-ban jelent meg, és Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyébe kalauzol. Ezt követte 2022 decemberében a harmadik, amelyben a szerzők Győr-Moson-Sopron és Vas megye barokk freskóemlékeinek feldolgozására vállalkoztak. S az olvasók immár kézbe vehetik az utolsó kötetet is, ami Budapest, Északkelet-Magyarország és az Alföld emlékeit rostálja egybe.
A Barokk freskófestészet Magyarországon impozáns kötetei nem csupán esztétikai élményt nyújtanak az érdeklődőknek, hanem összetett és izgalmas intellektuális kalandot is kínálnak. A tanulmányok magabiztosan kalauzolnak végig a freskók világában, és elvezetnek a képek megértéséhez. Az esztétikai élmény pedig akkor válik teljessé, ha egy-egy történelmi korszak dokumentumaiként is tekintünk ezekre az alkotásokra: a barokk ábrázolások a ma embere számára már egy távoli, letűnt kor és kultúra lenyomatai, ám még mindig mesélnek, és a jelenkor szemlélője számára is fontos és aktuális üzenetet közvetítenek. A kötetek segítségével közelebb kerülhetünk a 17–18. században élt emberek gondolkodásmódjához, megérthetjük értékrendjüket, az őket motiváló vágyakat és kísértő félelmeiket.
A gazdag képanyagon és az értő bemutatásokon keresztül nemcsak a honi barokk freskófestészet története tárul fel előttünk, hanem a korszak gondolkodásmódjába és esztétikájába is betekintést nyerhetünk.
„A leírások tájékoztatnak a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskó vagy freskóegyüttes keletkezésének történetét, leírják annak aktuális állapotát, valamint a restaurálására vonatkozó adatokat és megfigyeléseket is tartalmaznak. Megismerhetjük a befoglaló építészeti teret, a freskóképeket övező látszatarchitektúrát, díszítőfestést és kereteket, illetve részletesen bemutatják magukat a képmezőket és az azokat összefogó programot.
A kutatás magába foglalta egy részletes, nagy felbontású felvételekből álló digitális fotódokumentáció készítését, továbbá a tervtári és levéltári források, az archív fényképek, a restaurálási dokumentációk feltárását és feldolgozását. A freskófelületek teleobjektíves fényképezésével egészen közeli, részletgazdag felvételek készültek, amelyek új lehetőségeket nyújtottak a művek technikai sajátosságainak, kivitelezésének megismerésében, állapotuknak, restaurálásuk színvonalának, hitelességüknek és attribúciójuknak a megítélésében. A kötetben több ilyen részletfotó is helyet kapott.
Új eredmények születtek a művek alkotóinak meghatározása, a freskófestő-életművek megismerése, a megbízói elgondolások feltárása terén. A barokk szerteágazó képprogramjainak rekonstruálásában, azok eszmetörténeti, irodalmi, teológiai vagy liturgiai vonatkozásainak részletes kifejtésében ugyancsak úttörő jellegűnek nevezhető a kutatás. A művek szisztematikus feldolgozása során végigvitt szempontrendszer révén a korábban alaposan ismertnek hitt emlékekről is sok újdonság derül ki, az újonnan feltárt vagy a szakirodalomban eddig nem ismertetett barokk alkotásokkal pedig számos esetben itt ismerkedhet meg először az olvasó.
E pompás, monumentális képekben a vallás, a történelem, a gondolkodás legnagyszerűbb és legfontosabb eszméit és történeteit örökítették meg elődeink, s talán nincs olyan képi médium, amely versenyre kelhet a térbe ágyazott freskófestmények látványosságával, vizuális vonzerejével” – fogalmaz a kiadványokkal kapcsolatban Jernyei Kiss János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, a kötetek szerkesztője.
A tudományos projekt célja az volt, hogy a hazánk jelenlegi területén található valamennyi barokk falképet összegyűjtse és rendszerezve dokumentálja, korpuszként. Ugyanakkor a kutatások során feldolgozott emlékanyag bemutatásánál némi észszerű szűkítéssel is élni kellett: a barokk kori díszítőfestéseket, az azonosíthatatlanul töredékes vagy még csak részlegesen feltárt műveket, az elpusztult vagy esetleg csak archív fényképekről ismerhető alkotásokat nem tartalmazzák a könyvek.
Az egyes falképemlékek, azaz a kötetek korpusztételei leíró bemutatásának mintáját a német Corpus der barocken Deckenmalerei in Deutschland sorozata adta, így a feldolgozás módszertana egy már kipróbált és jól bevált rendszerbe illeszkedik a nemzetközi standardoknak megfelelően. A módszertant a kutatócsoport a magyar falképek leírásához adaptálta, így e kötetekben nagyobb hangsúlyt kapott a forráskritika, valamint a restaurálások során gyűjtött ismeretek összevetése a falképek részleteivel és meglévő állapotával. A kötetek szerkezete topografikus rendszerezésű, tehát a jelenlegi közigazgatási beosztásnak megfelelően vármegyénként, azon belül is alfabetikus rendben, településenként tárul fel a feldolgozott anyag.
A műalkotások leírása szigorú rendet követ, hogy a köteteket praktikusan lehessen forgatni. Minden falkép történeti kontextusához rövid, összefoglaló építéstörténeti leírás készült, amelyet a freskó megrendelőjének és alkotójának azonosítása, a kifestés idejének meghatározása követ. Ezután ismerjük meg a hordozófelületet, a technikát és a falképek állapotát, majd restaurálásuk (restaurálásaik) jellemzése, értékelése következik. Az olvasó számára elengedhetetlen segítséget jelent, hogy az egyes korpusztételek első lapján az épületegyüttesre, épületre vonatkozó tájékoztató alaprajzon, vagy, ha szükséges, a helyiség vagy helyiségrész abból kiemelt alaprajzán kódokkal jelölték a falakon, illetve a boltozatokon lévő freskókat. A kötetek elején és végén pedig térképek nyújtanak eligazodást a művek országon és vármegyéken belüli elhelyezéséhez.
A kutatócsoport tagjai – elsősorban Gaylhoffer-Kovács Gábor – a vizsgált falképeket, falképegyütteseket a legtöbb esetben kétszer is alapos fényképdokumentálásnak vetették alá. Először a tudományos feldolgozást megelőzően, illetve annak során, többnyire a 2000-es évek végén, a 2010-es évek elején, majd másodszor a kutatási eredmények kötetbe szerkesztésekor. Így az érdeklődők többnyire a közvetlenül a könyvek megjelenése előtti állapotot tükröző, kiváló minőségű fényképeken keresztül ismerhetik meg a freskókat.
Hiánypótló kézikönyvsorozat ez tehát, amit haszonnal forgathatnak a műemlékvédelem különböző szereplői – művészettörténészek és restaurátorok –, de a téma iránt mélyebben érdeklődő laikus olvasók is örömüket lelik majd benne.
Fotó: Gaylhoffer-Kovács Gábor, Benedek Zsolt/MMA Kiadó
Horogszegi-Lenhardt Erika/Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. december 22–29-i ünnepi számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
