Úgy tűnik, Tállai András államtitkár szándékai ellenére mégis politikai eszköz maradt a hivatalosan nem is létező vagyonosodási vizsgálat. Botka László, Orbán Viktor és Juhász Péter ellen is kezdeményeztek politikai ellenfeleik eljárást az adóhatóságnál. Ezt hivatalosan csak egyértelmű bizonyítékokkal együtt tehetik meg.
Ha van megfelelő bizonyíték, akár a miniszterelnököt is bárki feljelentheti az adóhatóságnál a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint, tehát szó sincs arról, hogy csak a rendőrség segítségével lehetne vagyonosodási vizsgálatot indítani. A vizsgálatok kérdése azért vált ismét aktuálissá, mert a múlt héten a Fidesz bejelentette, hogy Botka László (MSZP) szegedi polgármester ellen indítanak vagyonosodási vizsgálatot. Juhász Péter, az Együtt alelnöke pedig azt közölte, hogy Orbán Viktor kormányfő és felesége ellen kezdeményez vagyonnyilatkozati eljárást. A Fidesz válaszul az ellenzéki politikus ellen döntött ugyanerről a lépésről. Tehát a jelek szerint nem érte el a célját a kormány törvénymódosítása, amely azért szigorított volna az eljárásrenden, hogy kivegye a politikai csatározások eszköztárából a vagyonosodási vizsgálatokat.
A dolog érdekessége, hogy a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az a fogalom, hogy vagyonosodási vizsgálat, hivatalosan nem is létezik, csak a köznyelvben terjedt el így. – A vonatkozó, adózás rendjéről szóló törvény hatféle ellenőrzési típust határoz meg, ezek közé tartozik a személyijövedelemadó-bevallások utólagos ellenőrzése. Ha egy vizsgálat során nincs elég adat a magánszemély jövedelméről, akkor becsléssel állapítja meg az adóhatóság, hogy az illetőnek mekkora eltitkolt jövedelme lehetett, mégpedig a feltárt kiadásaiból kiindulva – mondta a Magyar Nemzetnek Michnai Attila adószakértő.
A törvénymódosítás után
A szakembert azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy januárban lépett életbe a kormánynak az a törvénymódosító-csomagja, melynek hatására jelentősen szűkült a vagyonosodási vizsgálat kezdeményezésének lehetősége. A Nemzetgazdasági Minisztérium decemberi közlése szerint 2016-ban ilyen eljárást már csak akkor indíthat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) magánszemély ellen, ha valaki önmagát jelenti fel, vagy ha a rendőrség már nyomoz az adott személy ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával.
– Az adózás rendjéről szóló törvény 108. paragrafusa kimondja, egy ilyen eljárást indítványozó közérdekű bejelentéshez ellenőrizhető bizonyítékok kellenek, azaz nem zárja ki, hogy valaki rendőrségi eljárás nélkül jelentsen fel mást a NAV-nál. Bárki közérdekű feljelentessél élhet tehát Orbán Viktor ellen a hatóságnál. A becslésen alapuló adóellenőrzés azonban csak akkor indulhat el, ha az illető bizonyítékokkal támasztja alá az eltitkolt vagyon létét – mondta Michnai Attila.
Hozzátette, a törvény viszonylag tágan értelmezi, mi számít bizonyítéknak. A becslés során a hatóság abból következtet, hogy megkérdezik, ki mennyit költött, adatokat kérnek a vagyontárgyairól. Ránéznek a banki egyenlegeire, rákérdeznek, mit miből vásárolt.
Íme a példa
Az ilyen vizsgálatokra szakosodott tanácsadó egy 60 millió forintos bankszámlán tartott összeg birtokosának esetét hozta fel példaként. Hiába van ugyanis ekkora összeg az illető bankszámláján, ha nem nyúl hozzá, amikor egy 30 millió forintos házat vásárol, a vizsgálat egészen biztosan eltitkolt jövedelem létét fogja megállapítani. Ha nem tudja igazolni az összeg eredetét, akkor a különbözetet adóhiánynak nyilvánítja a hatóság.
– A vagyonosodási vizsgálat megváltoztatására azért van szükség, mert nem érte el a célját. Ma azt halljuk a médiában, hogy az ellenzéki politikus feljelenti a kormánypártit, mert a politikai elszámolnivalójához úgy gondolja, fel tudja használni az adóhatóságot és ezt a lehetőséget. A lehetőség most is megvan, de csatolnia kell hozzá a bizonyítékokat. Ha az alapján elindul a nyomozás a bűncselekményben, akkor lehet alkalmazni a becslési eljárást – nyilatkozta korábban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára, a NAV vezetője az InfoRádiónak.
Az adóhatóságot többször kerestük amiatt, hogy az idén eddig hány vagyonosodási vizsgálatot indítottak, illetve mik a tavalyi tapasztalataik. A közel egy hónappal ezelőtt feltett kérdéseinkre azonban eddig nem kaptunk választ, pedig még közérdekűadat-igénylést is benyújtottunk az ügyben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
