Barátság a sajtón keresztül

Barátság a sajtón keresztül

Barátság a sajtón keresztül szaszifanni2023. 04. 04., k – 10:27

Ismeretségem Mario Vargas Llosával

A maga titokzatosságával mindig is érdekelt a latin-amerikai irodalom. Itt az írói életművek legjavának általában két alapvető összetevője van: valamennyi alkotás világképe mélyen a hagyományokban rejlik, ugyanakkor a szerzők szinte kötelességszerűen magukévá teszik a legmodernebb világirodalmi törekvéseket: a különféle formai-stiláris és tartalmi-szerkezeti módosulásokat. Míg az európai irodalmakat a kifulladás veszélye fenyegeti, Mexikótól Argentínáig, Brazíliát is beleértve, az irodalom a virágkorát éli. Csak a környezet más (a haciendák, az égig érő hegyek, a természetfölötti erők csodás-félelmetes küzdelme, a zord táj a „beleteremtett” figuráival), ám a társadalmi ellentétek, családi perpatvarok, egyszóval az emberi viszonyok csaknem ugyanazok, mint Európában, hiszen a vágyak, szenvedélyek, szerelmek, gyűlölködések mindenütt egyazon tőről fakadnak.

A latin-amerikai irodalom iránti fokozott érdeklődésem elsősorban Mario Vargas Llosa (Arequipa, 1936. március 28.) művein keresztül történt meg. Hazudnék, ha letagadnám, hogy a szimpátiában némiképp a nevünk hasonlósága is szerepet játszott. Olvasmányélményeim nyomán két nagyobb lélegzetű tanulmányt is írtam a llosai egzotikumról: az egyik az Örvendetes ördögi Peru-szimpátia (Szabálytalan „művészfotó” Mario Varga Llosáról), a másik pedig Az erotika anatómiája Mario Vargas Llosa művészetében. És ekkor támadt egy ötletem: felvenni a közvetlen kapcsolatot az arequipai születésű perui regényíróval, merthogy a róla szóló írásaimat mindenképpen szerettem volna neki elküldeni.

Ekkor még a kilencvenes évek legelején jártunk.

Hírdetés

Előbb felhívtam a Prágában székelő perui nagykövetséget, ahol elkérték az adataimat: még a lakhely és a munkahely is érdekelte őket. Három napi gondolkodási időt kértek. Nos, ez arra volt jó, hogy pontos értesüléseket szerezzenek rólam, s meggyőződhessenek az adatok helyességéről. Mielőtt azonban elárulták volna Llosa tartózkodási helyét (akkor ugyanis a Fujimorival való rivalizálás a köztársasági elnöki tisztségért rendkívül óvatossá tették a környezetét, életét ugyanis komoly veszélyben érezték), felszólítottak, hogy a helyről senkit sem informálhatok, s egy esetleges tragikus végkimenetel esetén a potenciális gyanúsítottak közé kerülök. Llosa akkor még csaknem hermetikusan elzárva élt a berlini perui konzulátuson. Azóta már kettős állampolgár (Peru és Spanyolország). Kétoldalas szlovák szövegű kísérőlevelet írtam neki, amit aztán a Comenius Egyetem romanisztikai tanszékének spanyol származású adjunktusával lefordíttattam. A tanár nagyon készséges volt, s két napon belül elkészítette a spanyol fordítást. (Később annyira összebarátkoztunk, hogy hazautazása előtt még egy búcsúdélutánra is meghívott.)

Két hónap múltán Berlinből megérkezett a csomag, amelyben rövid levél kíséretében legújabb spanyol nyelvű könyvét küldte dedikálva, mert addigra már az angol fordítást elosztogatta. A könyvben a világirodalom nagyjaival kapcsolatos reflexióit rögzítette. Helyet kapott itt többek között Hemingway, Boris Pasternak, Szolzsenyicin, Saul Bellow, Günter Grass, Yaszunari Kawabata, Elias Canetti, Albert Camus, Graham Greene, Alberto Moravia, John Steinbeck egy-egy elemzett munkája. Ezt a Barcelonában kiadott esszégyűjteményt, amely A hazugságok igazsága (La verdad de las mentiras) címet viseli, egyébként mindennemű ellenszolgáltatás nélkül felajánlottam műbírálatra két periodikumnak is, de egyikük sem mutatott érdekődést iránta. A nyúlfarknyi levélben, amelyet a csomagban találtam, s ugyancsak lefordíttattam, körülbelül ez állt: „Köszönöm kedves levelét meg a folyóiratot (az Irodalmi Szemléről volt szó), amelyben megjelent a rólam szóló cikk, amely lehetővé teszi, hogy az Önök gyönyörű országának olvasói megismerkedhessenek életművemmel. Kár, hogy nem beszélek magyarul, mert így a cikket még inkább »megízlelhettem« volna.”

Azóta még nagyobb izgalommal várok minden új Llosa-művet a magyar könyvpiacon.

Kedves Mester! További jó erőt, egészséget és alkotókedvet kívánok.
 

Szöveg Köbölkúti Varga József
 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »