Barangoló: A Kassához közeli vár, ahonnan boldogan jövünk haza (Fotógaléria) Németi Róbert2025. 08. 18., h – 12:33 Boldogkőváralja |
A Zempléni-hegység lábánál, egy andezittufa-sziklára építve magasodik Boldogkő vára, mely bármelyik irányból érkezve már messziről látható. A Hernád völgyére és a környező dombokra nyíló panoráma már önmagában útra csábít, de a vár története és új kiállításai ma is élő, kézzelfogható középkort kínálnak. A vár szerepe évszázadokon át az volt, hogy a „kassai utat” és a Hernád völgyét ellenőrizze – nem véletlen, hogy a Felvidék felé nyíló kaput jelképezte.
Ahogy azt a vár felső részében megtekinthető, ólomkatonákból készült miniatűr kiállítás is jól mutatja, a boldogkőváraljai vár a tatárjárás utáni évtizedekben épült, első említése a 13. század végére tehető. A 15. század közepén birtokviszonyai sűrűn változtak: 1467 és 1471 között Kassa városának zálogába került, és később is a kassai befolyási övezethez sorolták. Ez a kapcsolat nemcsak kereskedelmi, hanem katonai-logisztikai szálakat is jelentett a kor útvonalain.
A vár az évszázadok során több átépítésen esett át, a Rákóczi-szabadságharc után részben lerombolták, majd a 19. század végétől a Zichy család uradalmi központja lett. A vár 1467–1471 között Kassa város zálogbirtoka volt, a 15. század végén pedig Kassa uradalmaként is említik – innen ered az „alárendeltség” emlékezete, melyről a várban található kiállításon is olvashatunk négy nyelven: magyarul, szlovákul, angolul és németül.
A 20. század közepétől állami kézbe került, az utóbbi években pedig látványos megújuláson ment át: 2024-ben új belső tereket és látogatóközpontot avattak, közel 650 millió forintos beruházással. Bár sok pénzt költöttek a korszerűsítésére – a vár alatti éttermet egy kilátóplatformmal, egy kávézóval, fagyizóval és gyorsbüfével, valamint fizetős mellékhelyiségekkel is kibővítették, a vár belsejében ne számítsunk olyan korszerű megoldásokra, mint amilyeket például az ugyancsak nemrég felújított borsi Rákóczi-kastélyban vagy a füzéri várban láthatunk. Látogatásunk során több helyen is hiányzott (de lehet, hogy korábban sem volt) az adott tárgyakról a tájékoztatás, a fából készült pallók és szerkezetek több helyen hiányosak vagy sérültek voltak – amire a gyerekekkel való bóklászás során ajánlatos ügyelni. Olyan helyekre is könnyedén ki lehet mászni, amiről a látogató első nézésre talán nem is tudja, hogy ott igazából semmi keresnivalója nem volna.
Mit láthatunk ma?
A vár belső terei tematikus kiállításokkal, középkori életképekkel, fegyver- és mindennapi használati tárgyakkal ismertetik meg a látogatót. A falak közt sétálva több ponton kiléphetünk a bástyák peremére: a Hernád kanyarulatai, a Zemplén kisebb-nagyobb hegyvonulatai és a környék szőlőültetvényei egyszerre tárulnak fel, de jó látási viszonyok mellett a nem oly távoli tokaji Kopasz-hegy csúcsa is megcsodálható. A várba érkezők áprilistól október végéig szinte minden hétvégén jelmezes tárlatvezetésen is részt vehetnek, a vár lábánál található árkoknál lovagi bemutatókat és fegyverbemutatókat tartanak, amelyekkel a gyerekeknek és felnőtteknek is egyszerű, játékos módon magyarázzák el a középkori eseményeket.
Kassától egy órára
A vár Kassától nagyjából ötven kilométerre van, forgalomtól függően bő 40 perc alatt elérhető. Az út Hernádvécse–Abaújkér irányába vezet. A várhoz közelítve már táblákra sincs szükség, hiszen az erődítmény messziről jól látható a horizonton. A legközelebbi magyar nagyváros Miskolc, ahonnan nagyjából egy óra körüli menetidővel kell számolni. A nagyjából 55 kilométeres szakasz a Szikszó–Encs térségén keresztül vezeti az ide érkezőket.
Aki személyautó helyett inkább a tömegközlekedést választaná, annak Kassáról vonattal Hidasnémetiig kell eljutnia, majd onnan regionális busszal Boldogkőváraljára, az Arkai elágazás megállóig utazhat tovább. Ha ezt a megoldást választja valaki, annak a csatlakozásokat mindenképp érdemes előre ellenőrizni. Ugyanakkor, Miskolcról napi közvetlen buszjárat is közlekedik. Mivel mi motorkerékpárral érkeztünk a helyszínre, a kétkeréken Kassa felől robogóknak talán érdemes végigmenni azon az úton is, mely Vilmány és Göncruszka településeken át a vizsolyi bibliáról híres Vizsolyt is érinti. A szóban forgó útszakasz évekkel ezelőtt teljes felújításon esett át egészen a szlovák-magyar államhatárhoz közeli Göncig, ezért a motorosok és a kerékpárosok is egyaránt szeretik.
Kassa – fél napra is megéri
A várnézés könnyedén összekapcsolható Kassával, amely alig egyórás távolságra fekszik. A történelmi belvárosban a Szent Erzsébet-székesegyház gótikája, a Fő utcai kávézók és a nyári forróságban számos városközponti szökőkút, köztük a híres zenélő szökőkút is megfelelő programot biztosít. A vár és Kassa közötti történelmi kapcsolat a középkori kereskedelmi útvonalakhoz kötődik – Boldogkő épp ezeket ellenőrizte, védte.
Túralehetőségek és közeli látnivalók
A várhegy könnyű-mérsékelt kaptatóval érhető el a faluból; a környéken jelzett ösvények vezetnek kilátópontokhoz. Érdemes beiktatni a boldogkőváraljai Péchy–Zichy-kastély parkját, vagy tovább kirándulni a Zemplén déli peremének kevésbé ismert pincesoraira. Aki több napra marad, Tokaj és a Hegyalja történelmi borfalvai, illetve a Regéci és Füzéri várak is kirakósként illeszkednek egy körtúrába. Az ide érkező fotósoknak a kora esti fények és a párás reggelek adják a legjobb kontrasztot a völgy fölött. Egyébként ritka az a magyarországi vár, amely ennyire természetes sziklaszirten ül, mégis családbarát kiállítással, élő programokkal vár. És az is igaz, hogy egy napba belefér a “két világ”: egy középkori erőd a magyar oldalon, majd egy csésze kávé a történelmi Kassán Szlovákiában – pont úgy, ahogy a régiek is ingáztak a Hernád völgyében.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
