A Nagykürtösi járásban fekvő Nagycsalomja egyik legjelentősebb nevezetessége a falu határában lévő Pusztatemplom. A Szlovákgyarmat felé vezető főút mentén, a mai községgel szemközti területen sűrű lombos fákkal szegélyezett park fogja közre a romtemplomot. A csodás, nyugalmat árasztó misztikus hely a közelmúltban számos közösségi rendezvénynek adott otthont. Szabadtéri szertartások, komolyzenei koncertek mellett kedvelt helyszíne az esküvőknek, az esküvői fotózásnak. Az alábbiakban e közkedvelt hely történetét elevenítjük fel.
A nagycsalomjai pusztatemplom eredetéről keveset tudunk. Vélhetően már a tatárjárás előtt is állt a szakrális épület. A történészek szerint a község jelentős egyházas hely volt, így a temploma – a mai Pusztatemplom – is impozáns épület volt már a középkortól kezdve.
A szakemberek szerint a templom kriptával, mellékoltárokkal, festett kazettás mennyezettel rendelkezett. A művészettörténészek véleménye szerint a falakat egykoron freskók is díszítették.
A tatárjárás korától jelentős templomot a tizenkilencedik század óta számos elismert tudós kutatta. A 19 század végétől már jelentek meg a romos templomról szóló tudományos leírások. Vizsgálódott ott Ipolyi Arnold, Kubinyi Ferenc, Steindl Imre.
A templomépítésnek hat szakaszát különíthetjük el. Az első szakaszban a 13 század során épült meg az egyhajós román kori templom a patkó alakú szentéllyel. Majd a 14. és a 15. században gótikus stílusban alakították át a téglából épült szakrális helyet. Egy kisebb tűzvész kárt okozott az épületben, ennek helyreállításakor veszett oda a gótikus falfestés a 18. század első harmadában. Az 1750-es években részben barokk kori átépítés zajlott. A 18. század második felében további építkezésekkel próbálták megerősíteni a nem mindennapi építményt.
A nagycsalomjaiak 1868-ig használták a szakrális helyet. A templom körül alakították ki a temetőt is.
A tetőzet nélküli épület falai az elmúlt bő másfél évszázadban fokozatosan omladoztak majd az épület állapota tovább romlott. A keleti és déli homlokzat szinte teljesen eltűnt, az északi fali megkopott, a nyugati főhomlokzat a bejárattal pedig beomlott. Kordokumentumok, rajzok és fotók örökítették meg az épület omladozását.
Pozitív változás az elmúlt közel másfél évtizedben érzékelhető. Pályázati forrásokból Václav Hanuliak vezetésével 2007-ben és 2008-ban alapos kutatást végeztek a területen. A környéket kitisztították, a templom nyugati főhomlokzatát nagyrészt visszaépítették. Az ásatások eredménye alapján az egykori templom falazatának körvonalait újraépítették.
A feltárások során számos épületelem került elő. A mintegy tizenöt évvel ezelőtt végzett ásatás is bizonyította, hogy a templom alapja a román korból származik, ám lehetséges, hogy ennél korábbi időszakban is állt már e helyen szakrális építmény.
A Pusztatemplom szomszédságában elterülő egykori községi temetőben számos nemesi nyughely található. Mások mellett Bolgár Gábor, birtokos, egykori 1848-as nemzetőr parancsnok sírhelye is itt van. A karbantartott sírjel a helyi március 15-ei nemzeti ünnepünk megemlékezésének a hagyományos helyszíne is.
Napjainkban szépen rendezett a Pusztatemplom környezete. A növényzetet karbantartják, egyes sírhelyek megújultak. A templomrom állagának megőrzése folyamatos.
Felhasznált irodalom:
Csáky Károly: A nagycsalomjai Pusztatemplom, Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezete, 2016.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
