Barabási Albert László: „Úgy gondolom, elszalasztunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk ezt a vírust a térségben. És ennek ára van: aki nem éli túl, annak a gyerekei, unokái nem születnek meg, és mi egy kis nemzet vagyunk itt, Székelyföldön” – érvelt az oltás fontossága mellett.
A Bostonban élő székely hálózatkutató hazalátogatott – Kép: szekelyhon/Veres Nándor
Megdöbbent a székelyföldi megyék alacsony átoltottsági arányán Barabási Albert-László világszinten elismert fizikus. A csíkkarcfalvi születésű, Bostonban élő hálózatkutató szombat délután Csíkszeredában beszélt a koronavírus-járványról és a védőoltás szükségességéről.
Kötetlen beszélgetésre hívta szombaton Csíkszereda alpolgármestere, Sógor Enikő a sajtó képviselőit, a meghívott Barabási Albert-László hálózatkutató volt. A tudós, mint mondta, hazalátogatásakor megdöbbent azon az átoltottsági arányon, amellyel a székelyföldi megyék rendelkeznek.
Kutatóként mindig tudtuk, hogy lesz majd egy ilyen járvány. Csak a méretét, az időpontját és az elhalálozási rátáját nem tudtuk meghatározni. A Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjában már a járvány berobbanása előtt azt jósoltuk, hogy nagy baj lesz ebből a vírusból – elevenítette fel a központ alapítója, akinek a laborjában 6000 orvosságot teszteltek majom, majd emberi sejtekben a koronavírus elleni megfelelő gyógyszer kifejlesztése érdekében.
„Először is büszkék lehetünk arra, hogy a székelyföldi régióban eleinte kevés fertőzött volt. Tavaly decemberben oda kellett figyelni egymásra, maszkot kellett hordani, így a legalacsonyabb fertőzöttségi adatokkal rendelkezett a régió. Most pedig, amikor van megoldás a problémára, ami működik, azt a legjobb barátaim, ismerőseim, az általam tisztelt emberek nem hajlandók elfogadni” – utalt a Hargita és Kovászna megyei alacsony átoltottsági arányra.
Hitelesség hiánya
Barabási – aki két Pfizer-vakcina után harmadik oltásként Modernát kapott – úgy látja, a régió lakossága még nem ismerte fel, mennyire fontos az oltás.
„Karikó Katalin személyes jóbarátom, akinek a munkája ebben a helyzetben egy csodával ér fel. Munkájának köszönhetően azt az egy kis molekulát ültetik be a szervezetbe, amelyik megállítja a fertőzést. Áprilisban is rajtunk csodálkozott az ország, amikor Csíkszereda főterén fegyelmezetten ételt szenteltettünk, többek között én is. Úgy gondolom, elszalasztunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk ezt a vírust a térségben. És ennek ára van: aki nem éli túl, annak a gyerekei, unokái nem születnek meg, és mi egy kis nemzet vagyunk itt, Székelyföldön” – érvelt az oltás fontossága mellett.
Szerinte az oltás nemzeti érdek is azért, hogy megmaradjunk.
Barabási számára az is megdöbbentő, hogy nincs többségi felelősségvállalás a politikusok és az egyházi vezetők részéről.
„Nem vállal szerepet a politikai élet, hiszen kétséges, hogy mennyire marad meg a népszerűségük, ha kiállnak az oltás mellett. A kommunizmus alatt az egyház egy összetartó erő volt. Én azt várnám, hogy papjaink az első sorban legyenek, biztassák híveiket a védőoltás felvételére” – értékelt.
A kutató szerint ebben a helyzetben is a magyar állam által képviselt álláspontot kellene követniük a székelyeknek.
Szerinte félreinformáló kampány zajlik, amit ellensúlyozni kellene. Komoly vitát váltott ki, amikor az Amerikai Egyesült Államokban az oltáshoz kötötték a tanárok és orvosok munkavállalását. Elárulom, jelenleg is vannak orvosaink és tanáraink, nem állt le az élet – tudatta.
Lakóhelyén, Bostonban egyébként a lakosság 70 százaléka beoltatta magát.
Kép: Veres Nándor
A kutató szerint a közösségi tudatnak nagy ereje van a székelyek körében.
„Tradicionálisan izolált emberek vagyunk itt. A székely viccek is ezekről szólnak: a szociális hálónk lényegében szűk és szoros néhány ember felé, de ennél nem tágabb. Ez az előnyünkre válik, de csak bizonyos ideig. A jelenlegi mutáció sokkal gyorsabban terjed, és erre már a mi társadalmi viselkedésünk nem elég” – jellemezte az emberi berendezkedést.
Azt is hiányolja, illetve kormányzati hibának tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben a gyógyszertárakban, illetve valamennyi háziorvosnál nem lehet igényelni az oltást. A beoltatlanok pandémiája Ausztria példáját hozta fel Barabási, ahol Európában egyedülálló módon kötelezővé tennék az oltást.
„Nem arról van szó, hogy hatvan százalékos az átoltottság és mégis baj van. Sokkal inkább, hogy a meglévő negyven százalék körében továbbra is terjed a vírus. Első perctől közölték, hogy a vakcinák nem nyújtanak százszázalékos védettséget. Ha egy oltott személy megbetegszik, az nem bizonyíték arra, hogy az oltás hatástalan.Az oltás effektivitása már mérhető: tízből 3–4 ember el fogja kapni a betegséget, és ez hozzátartozik a folyamathoz” – mutatott rá.
Szerinte fel kell vállalni, hogy ez nem egy tökéletes oltás.
Hogyan tovább?
„Tudni kell, hogy a társadalomban mindig is jelen lesz ez a vírus, kiirtani nem lehet. De ha megfelelő immunitás épül ki a népességben, akkor irrelevánssá válik a jelenléte. Ehhez azonban elképzelhető, hogy a következő időszakban félévente oltáshoz kell folyamodnunk. Senki nem látja még a végét, még mi sem tudunk jósolni ebben a kérdésben” – magyarázta.
Kép: Veres Nándor
Hargita és Kovászna megye 30 százalék körüli átoltottságának jövőre gyakorolt hatásáról érdeklődve a hálózatkutató elmondta, sok jóra nem számíthatunk. „Ilyen arány mellett nincs ellenállás a vírussal szemben. Nyolcvan százalékos átoltottságnál vagy fertőzöttség utáni immunitással lehetne erről beszélni. Aki be van oltva, az védve van, de bizonyos százalékban terjeszteni tudja a vírust, aki viszont nincs, az épp olyan veszélyben van, mint a járványhelyzet elején mindenki” – válaszolta kérdésünkre. Kétségek Barabási szerint arra a feltételezésre, hogy az oltás meddőséget okoz, nincs bizonyíték.
„Rövid idő alatt fejlesztették ki a védőoltást, és emiatt bizalmatlanok az emberek. De tudni kell, hogy az orvostudomány történetében soha nem volt olyan pillanat, amikor a kutatóvilág egyetlen problémára koncentrált volna. Mi is leálltunk, és csak a vírussal foglalkoztunk, így jött létre az új típusú oltás” – ismertette. Összegzésként elmondta, jelenleg mi kell eldöntsük, hogy ezt a folyamatot meg akarjuk-e állítani az oltással.
Korpos Attila
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
