Természetesen lelkesítő, ha a szerző tisztességesen áll hazánk történelméhez, és a szöveg tükrözi, mennyire elmélyedt a témában.
Sir Bryan Cartlegdge még budapesti brit nagykövetként elhatározta, hogy könyvet ír a magyar történelemről. A mű The will to survive – A túlélni akarás címmel jelent meg először angolul. A magyar fordítás a Megmaradni – A magyar történelem egy angol szemével címet kapta. A művet Bánki Vera fordító ültette át magyarra. Őt kérdezte a Gondola.
Bánki Vera
– Asszonyom, milyen gyermekkori lehetőségek alapozták meg Önben a műfordításhoz kellő nyelvtudást?
– A szüleim 10 éves koromtól gondosan járattak német- és franciaórákra (az iskolai orosz mellett), a gimnáziumban ezért az olaszt választottam. Ehhez képest – amint láthatja a megküldött opus-jegyzékből – a lefordított könyvek zömét angolból fordítottam… Az angollal egyedül boldogultam, a beszélt angolom „repülőtéri színvonalú”, de fordítani tudok, és ahhoz ugye nem árt, ha jól beszéljük az anyanyelvünket… Sir Bryan Cartledge-t a nyolcvanas évek elején ismertem meg, amikor brit nagykövet volt Budapesten. Egy este baráti társaságban mesélték neki, hogy éppen Steven Runcimannek „A keresztes hadjáratok története” című könyvét olvasom, és emlékszem enyhén kételkedő pillantására, mert – mint már említettem – nem beszélem jól az angolt… Így aztán amikor megjelent a Runciman-könyv, feladtam neki egy példányt az angliai címére…. Talán ez ébresztette fel benne a gondolatot, hogy legyek én a fordítója. Ez azután szerencsére egybeesett az Officina kiadó igazgatónője elképzelésével is.
Munkában.
– Miért vonzódik a tudományos, történelmi művek fordítási alkalmaihoz?
– Magyar-olasz szakos tanári diplomám van, de igazából a történelem érdekel. Több olyan könyvet is lefordítottam, amelyre nem volt megrendelés, de megcsináltam és sikerült meg is jelentetnem. Ilyenek voltak Steven Runciman Bizánccal kapcsolatos könyvei, „A szicíliai vecsernye”, „A keresztes hadjáratok története”, „Konstantinápoly eleste 1453”, s a többi. Úgy éreztem, fontos lenne, ha mi magyarok többet tudnánk egykori szomszédunkkal, a bizánci birodalommal fennálló kapcsolatokról.
Bánki Vera Bryan Cartledge-dzsal. Az étterem falán a kép Kass János, Bánki Vera férje alkotása.
– Sir Bryan Cartledge alkotásai miért csemegék egy műfordítónak?
– Az előbbiekből kiderült, hogy a magyar történelem a szenvedélyem, érthető, hogy boldogan vállaltam el a két Cartledge-könyv fordítását („Megmaradni” és „Trianon egy angol szemével”). Természetesen lelkesítő, ha a szerző tisztességesen áll hazánk történelméhez, és a szöveg tükrözi, mennyire elmélyedt a témában.
Kass János szóban forgó képe: Hamlet-sorozat 1980-ból.
– A fordítót mennyire ihleti, ha egyetért, azonosul a történelmi mű írójának gondolkodásmódjával, tisztességes szándékával?
– A „Megmaradni” 2008-ban és 2016-ban is megjelent az Officina ’96 és a Rubicon kiadásában, a „Trianon egy angol szemével” 2009-ben az Officinánál. Nagy sikert arattak. Remélhetőleg a szerző életével foglakozó film – ha többször levetítik – növelni fogja a meglevő érdeklődést. A filmben megszólal Mádl Dalma asszony, aki lelkes propagálója Sir Bryan könyveinek. Mádl Ferenc, a néhai elnök úr is olvasta a „Megmaradni”-t. Martonyi János volt külügyminiszter úr kezdettől fogva lelkes híve Sir Bryan munkásságának, és elősegítette a második kiadás megvalósulását. Nagyra értékeli a hazánkkal szembeni pozitív magatartást.
Bánki Vera a Cartledge-film forgatásának szünetében a gyártásvezetővel.
– A filmben felbukkanó kiválóságok hogyan emelik a hitelességet?
– Mindig örülök, ha jó könyvnek csinálhatok – ha csekély mértében is –reklámot.
– Milyen művek magyarra ültetésén dolgozik, illetve szeretne még dolgozni a következő évtizedekben?
– Bármikor elvállalnék történelmi témájú könyveket, de sajnos 78 éves vagyok, évtizedekről már nemigen lehet szó… A történelmen kívül maga a fordítás is a szenvedélyem. Nem tévézek, nem horgolok, én fordítani szeretek…
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
