Különösebb izgalmak nélkül zajlott az első földárverés hétfőn Győrben, ahol felbukkant az MSZP és a Jobbik képviselője is. Igazi verseny egyszer alakult ki, a legtöbb földterületre egyetlen jelentkező akadt.
Nem árasztották el tömegek a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, ahol a földárverések első felvonása zajlott hétfő délelőtt. Néhány politikus mellett rendőrök, sajtómunkatársak és licitálók érkeztek a kilenckor kezdődő eseményre, ami negyed tizenkettő környékén fejeződött be,
A földárverés előtt az MSZP-s Gőgös Zoltán arról beszélt: az elmúlt huszonöt év legnagyobb galádsága indul, és állami tulajdonban kellene maradniuk a földterületeknek, mert csak így lehetne valódi ráhatásunk a vidéki munkahelyteremtésre. Elmondása szerint így, hogy 2051-ig szóló bérleti szerződések vannak életben ezekre a földekre, gazdálkodó ember nem fogja megvenni őket. Gyalázatosnak nevezte, hogy egy néhány napos tanfolyam elvégzésével földművessé lehet válni, és reményét fejezte ki, hogy a nyertesek adózott jövedelemből fogják kifizetni a százmillió feletti összegeket is. Gőgös úgy vélte, az alacsony bérleti díjak nem fedezik azokat a költségeket sem, amikkel a hitelkiváltás jár.
Hiába jutottunk ki az Eb-re?
A politikus elmondta, komoly probléma az is, hogy külföldiek licitálhatnak földekre, ő pedig egy népszavazási kezdeményezést is elindított ennek kapcsán. Beszélt arról is: a mai napon nem derül ki, hogy kihez kerül a föld, hiszen személyes jelenlét nem szükséges, így egyelőre csak azt tudjuk meg, lesz-e elég vevő és mennyi pénzt ajánlanak.
Gőgös Zoltán Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
A Hír TV kérdésére beszélt arról is, hogy a bankok nem korlátozzák a hitelfelvételt, de csodálkozna, ha mindenki hitelképes lenne, és nem hiszi, hogy az ellenzék támogatná a visszamenőleges bérletidíj-emelést. Ha ilyet szeretne az állam, tartsa állami kézben a földeket – tette hozzá. „Semmi bajunk a kis területek értékesítésével, de van háromszázmilliós tábla is, az nagyobb érték annál, hogy az állam elkótyavetyélje.” Gőgös elmondta végül, hogy még ha ki is jutottunk a futball-Eb-re, ez egy szomorú nap a földárverés miatt.
Bandaháborút emleget a Jobbik
A jobbikos Magyar Zoltán is megjelent, aki arról beszélt: sok becsületes családi gazdálkodó is jelen van ugyan, de a radikális párt az árverés elvét elveti, az állam ezeket a területeket jobban is tudná hasznosítani.
Magyar Zoltán Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Hozzátette azt is: „mutassanak olyan családi gazdálkodót, aki 180 milliót ki tud fizetni a földért!” Magyar sem örült, hogy külföldiek licitálnak, és kijelentette azt is, hogy ha olyanok is vásárolnának, akiknek már van 300 hektárnyi földjük, arra fel fogják hívni a figyelmet. A jobbikos politikus a Hír TV kérdésére válaszolva elmondta, hogy külföldi és külföldi között is különbséget kell tenni, más az, ha valaki helyben letelepedett és ott gazdálkodik.
A „Nem akarunk újra feudalizmust, nem kérünk a Fidesz földesuraiból!” feliratú jobbikos molinó kapcsán kijelentette, azért szerepel rajta Mészáros Lőrinc, mert ő lett a földbérleti szerződések legnagyobb nyertese, öt faluban happolta el a helyiek elől a földeket.
Magyar Zoltán szerint
most csak bandaháborúról van szó, újabb szereplők jelennek meg és a régiekkel akarnak kitolni.
Hetvenéves korában művelheti
Korábban elhangzott már, hogy 2051-ben lejáró bérleti szerződésekről van szó, Gőgös pedig ezen is ironizált az árverés közben, mikor egy harminc év körüli férfi licitált egyedüliként két bezenyei földre. Hetven körül lehet, mire használni tudja – fejtegette a körülötte ülőknek a „licit” alatt a politikus. Az első szántó 5,4, a második 7,4 hektáros, a kikiáltási ár pedig először 12,4, majd 13,2 millió forint volt.
Harmadjára már licitálás is történt, bár nem tartott sokáig: a Bezenye 0182/2-es, mintegy 8,2 hektáros szántót 16,6 millió forintért kiáltották ki, amit mindkét kérő tartott, de a kétszázezerrel magasabbat már csak az egyik, míg a korábbi két földet is elvivő férfi nem. „Ha esetleg helyben lakó, elővásárlási joggal rendelkező gazdáról van szó, nem is érdemes tolnia az árat, úgyis ő viheti el” – kommentálta tovább az eseményeket jól hallhatóan Gőgös. Egyetlen jelentkezővel elkelt továbbá egy kicsivel több mint 22 hektáros terület, aminek bő 40 millió forint volt a kikiáltási ára.
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
Három területre egyetlen jelentkező sem akadt, egy kisebb, 4,1 hektáros föld esetében viszont már igazi verseny alakult ki. Két jelentkező akadt a földhaszonbérleti szerződési lejárattal kivételesen nem rendelkező szántóra, a 6,2 millió forintos kikiáltási ár pedig százezresével felkúszott egészen 11,6 millióig. Ezek után maradt még két terület, de jelentkező már nem volt, így az árverés hétfőre véget ért.
Felháborodott a Mezort
Azt, hogy külföldiek is vásárolhatnak, aminek megakadályozásáról korábban még az Orbán-kormány is beszélt, a lapunkéval részben közös tulajdonosi hátterű Mezort Zrt. korábban megdöbbentőnek nevezte. A Nyerges Zsolt elnök által szignált közleményben az agrárcég leszögezte:
„míg a mostani árveréseken külföldi magánszemélyek szabadon licitálhatnak majd meghirdetett magyar földekre, érvényes haszonbérleti szerződéseink szerint a magyar tulajdonú, magyar embereket foglalkoztató Mezort Zrt. haszonbérlői társaságaiban már-már azt is rendkívüli felmondási körülménynek tekintenék, ha egyetlen részvény, akár csak közvetett módon is, külföldi tulajdonba kerülne.”
A cég vezérigazgatója, Purgai Ferenc korábban lapunknak adott interjújában kifejtette: a haszonbérleti díjak földtulajdonos általi egyoldalú, agrárkamarai becslés alapján történő felemelésére a korábbi hosszú távú szerződések, így a Mezort-csoport szerződései esetében nem lesz lehetőség. Mivel a Mezort-tagok is benne vannak a kamarában, Purgai megdöbbentőnek nevezte, hogy utóbbi nem az előbbiek érdekeit tartja szem előtt.
Purgai szerint az állami földek eladásával kikerülhető a bérlőknek korábban meghatározott állattartási kötelezettség, ami pedig némi foglalkoztatást generálhatott volna. Az igazgató elmondta továbbá, hogy ők 580 Ft-ot fizetnek aranykoronánként, 20-21 aranykoronás földeket művelnek, amiből
egy esetleges új földtulajdonos még a vásárláshoz felvett hitelének a kamatát sem tudná kifizetni, nemhogy a törlesztőrészletét.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelenik. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
