Van egy józsefvárosi klub, ahol időről időre népes nőtársaság és gyerekhad jelenik meg. Csak a kevés beavatott tudja, miért gyűlnek össze: a Vöröskereszt két éve elindított pilot-programja, az Abigél-ház működik itt, ahol a segélyszervezet önkéntesei a kapcsolati erőszak áldozatait próbálják talpra állítani. Az utógondozó klub pedig egyben közösségi tér is, ahol az asszonyok napi gondjaikról és örömeikről mesélhetnek, recepteket, sminktippeket oszthatnak meg egymással.
Az Abigél-ház címe viszont titkos.
A projekt eredményeiről csütörtökön büszkén beszámoló szervezők az áldozatok védelmében külön kérték, hogy a sajtó még csak véletlenül se utaljon a helyszínre. Az tabu, akárcsak a probléma, amiért létrejött: a családon belüli erőszakról annak elszenvedője és a többségi társadalom sem szívesen beszél. Pedig lenne miről, hiszen
az EU Alapjogi Ügynökségének 2014-es felmérése szerint évente 220 ezer magyar nőt bántalmazhat a partnere fizikailag, szexuálisan vagy akár lelkileg, és a 15 év feletti magyar nők 28 százalékának volt része már fizikai vagy szexuális erőszakban.
– A hozzánk ellátogató családanyák nem nyílnak meg könnyen, mi pedig nem erőltetjük a témát. A traumatikus élmények így is felszínre kerülnek a beszélgetések, közös programok során – mondja Nagy Judit projekt-koordinátor.
Mint meséli, a program két éve alatt összesen harminc nő vette fel velük a kapcsolatot. Közülük tíz fő már „kemény magnak” számít, eljönnek a rendezvényekre, és elhozzák gyerekeiket – alkalmanként fejenként akár ötöt is, akiknek a Vöröskereszt aktivistái aztán külön rajzos-zenés foglalkozást tartanak a klubház egy másik helyiségében.
http://mno.hu/
Az Abigél híre szájhagyomány útján terjed Józsefvárosban. Az érdeklődők sokszor nem is segítséget kérni jönnek el az első alkalommal, csak nézelődni, vagy mert a szomszédasszony vagy egy barátnő is eljár.
Aztán ott ragadnak; a többiek történetei bennük is megmozdítanak valamit, ráébrednek, hogy a megélt erőszak nem természetes dolog, hogy másként is történhetett volna. – Van, aki a sokadik találkozó után sem beszél magáról, de mindig itt van. Más viszont egyből kiönti a szívét, hogy miként terrorizálja még most is a korábbi férje, hogyan verte, alázta meg őt – meséli Nagy Judit.
http://mno.hu/
A terror skálája széles, és fokozatosan épül fel: a külsőre vonatkozó, lekicsinylő beszólásoktól, az egyéni döntési jog megvonásán át a konkrét fizikai erőszakig terjed a kapcsolati agresszió, elszenvedője pedig a folyamat során annyira elveszti önbizalmát, autonómiáját, hogy a bántalmazást is a kapcsolat velejárójának tekinti.
– Van olyan ügyfelünk, akit terhesen úgy megvert a férje, hogy a baba koraszülötten, maradandó fogyatékossággal jött a világra, azóta is folyamatos kezelést igényel. Egy másik asszonyt a férje a gyerekek előtt vert össze rendszeresen. A bántalmazást a gyerekek sem mindig ússzák meg, az egyik kicsinek például kilincsbe verte az apa a fejét – sorolja az erőszakleltárt a koordinátor. A trauma aztán a gyerekrajzokban is tükröződik: így kerül balta a családot ábrázoló képre, mentőautó a ház elé.
http://mno.hu/
Az Abigél programjának ezért is szerves, de nem erőltetett része, hogy a bántalmazott nők ráébredjenek saját helyzetükre, ne vegyék természetesnek azt, ami velük történt. A tudatosítás nagyon fontos, hiszen volt olyan ügyfél, aki eleinte azt sem igazán értette, miért kellene segíteni rajta.
A programban 30 jól képzett önkéntes foglalkozik 30 olyan nővel, akik nagyrészt már kiléptek a bántalmazó kapcsolatból, önálló munkájuk van, de még keresik új helyüket az életben. A foglalkozásokról már Dávid Zsuzsa projektvezető mesélt: a csoportos beszélgetés, az életviteli tanácsadás éppúgy része az Abigél mindennapjainak, mint az hogy a társaság színházba, uszodába megy, vagy hogy személyes stylist látogat el hozzájuk, és ruházkodási tippeket ad nekik.
A sokféle program mögött ugyanaz a cél áll: kitörni az erőszak és a nincstelenség köréből, emberhez méltó pillanatokat megélni a szenvedések után.
A halloweeni tökfaragás például óriási siker volt, mert abban a gyerekek is részt tudtak venni, de a szülők nagyon szerették az állatkerti látogatást is; volt anya, aki saját elmondása szerint az Abigél-délutánon tölthette a legtöbb időt gyerekeivel. A kicsik foglalkoztatása külön kihívás, hiszen 3 évestől a 15 éves korig mind eljönnek anyjukkal, és nagyon eltérő az ismeretanyaguk – a Vöröskereszt önkéntesei találkoztak olyan, közel iskolás korú kisgyerekkel, aki nem tudta, hogy melyik a zöld és melyik a kék szín.
Mint a Vöröskereszt beszámolójából kiderül, a projekt nagyrészt uniós támogatással működik, és nem csak Magyarországon nyitottak ilyen klubházakat: Bulgáriában, Romániában és Dániában is van Abigél-ház – a dánoknál ráadásul külön intézményt, átmeneti otthon tartanak fent a bántalmazott férfiak számára is.
http://mno.hu/
A szervezők sikeresnek tartják a programot, ennek ellenére tartanak egy kis szünetet, amíg egy következő pályázati forrásból újra tudják indítani a józsefvárosi klubot. Zala megyében azonban hamarosan újabb Abigél-ház nyílik, ahol főként a bántalmazott gyerekekkel foglalkoznak majd.
Dávid Zsuzsannától azt is megtudjuk, hogy a segélyszervezet országszerte tíz családok átmeneti otthonát is fenntart olyan üldözött, kisemmizett anyák és gyerekeik számára, akik kipörögtek az ellátórendszerből, már nem jogosultak az állami CSÁO-k ellátására. Hogy hol? Természetesen ez is titok, de a rászorulók a Vöröskereszten, és persze a szájhagyományon keresztül azért megtalálhatják az otthonokat.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
