Nyitókép: Körkép.sk
Mottó: „…vessétek le tehát a régi embert,… … s öltsétek magatokra az új embert…” (Pál apostol Ef.4)
Balogfala egyike a Rimaszombati járás azon községeinek, ahol augusztus 20-án megemlékeztek az államalapításról, Szent István királyról és az új „mindenapi kenyerünkről”. A nagyszámú résztvevő szentmisén, ezt követően pedig egy megemlékezéssel egybekötött, jól megszervezett kultúrműsoron vehetett részt a falu játszóterén.
Mit kell tudni a településről?
Balogfala a Gortva völgyében terül el, csaknem 800 lakosával a gömöri viszonyok között a nagyobb falvak közé tartozik.
Az írások1241-ben „Boglku” néven említik először. 1427-ben már „Balogfalva” néven a Jolsvai család birtoka, később a füleki vár tartozékaként királyi birtok. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván sereg elpusztította. A török harcok elmúltával a Koháry és a Coburg család tulajdona, lakosai főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1890-ben tűzvész pusztította.
Vályi András szerint: „BALOGFALVA. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében. Lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez 10 mértföldnyire, Várgede szomszédságában. Határbéli földgye sovány, hegyes, és nehéz miveltetésű, és minden nyomásának negyed részét a zápor járja, piatzozása nem meszsze, legelője, rétye, avagy szénája, nádgya elég, fája mind a kétféle, gyümöltsös, és konyha kertyei jók, káposztas földgyei is, vize kendert áztatni alkalmatos, és úgy neveztetet Várgede tavában és folyó vizében hala, és rákja elég ván, sót is hordhat Tokajból Gáts felé.”
Ünnepi szentmise
Az ünnepség a falu fölé magasodó, réginek ható, de szépen rendbetartott Mária Magdolna római katolikus templomban kezdődött szentmisével, amelyet Mgr. Peter Vlasatý plébános celebrált. Szentbeszédében beszélt Szent István király nehéz időszakban elvégzett áldásos tevékenységéről. Mondandójának az alapjául Pál apostol efezusiakhoz írt levele szolgált:
„Korábbi életmódotokkal ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztő kívánság romlásba dönt. Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény. Hagyjátok el tehát a hazudozást, beszéljen mindenki őszintén embertársával, hiszen tagjai vagyunk egymásnak. Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. Ne adjatok teret az ördögnek.” (Ef.4)
Beszélt arról, hogy a király intelmei szerint soha nem szabad elválasztani a hitet az államtól, attól az államtól, amely a római katolikus egyház segedelmével született meg. Szent István az új magyar államot Szűz Mária kegyeibe ajánlotta és felszólította az országot, hogy minden 10 falu állítson fel magának templomot.
„A nép meghallgatta őt, ennek köszönhetően lehetünk most itt, Balogfalán is, ebben a szép templomban”
– hangsúlyozta a plébános.
A plébános megáldotta az új kenyeret és az új bort. A szentmisét Páko Marika és a Mákvirágok tették magyaros dalaikkal emelkedettebbé.
Ünnepi műsor a falu játszóterén
A falu játszóterén meglepően sok résztvevő gyűlt össze az ünnepi műsor követésére. Idősek, fiatalok, de örvendetes módon sok-sok gyerek. A műsor keretén belül itt is felléptek a rimaszombati Mákvirágok, Mihályi Emese verset szavalt, Spilla Ferenc pedig énekelt. Szabó Gábor megbízott polgármester köszöntötte a résztvevőket, megköszönte, hogy ennyien eljöttek és megköszönte a segítőknek a sok munkát, ami a rendezvény megszervezésével járt.
Az ünnepi beszédet Juhász Dósa János újságíró tartotta.
A falujában is népszerű újságíró hangsúlyozta, hogy a magyarság az ünnepei tekintetében is megosztott, s nemcsak a múltban, de ma is. Vannak, aki számára augusztus 20. a legnagyobb magyar nemzetei ünnepnek számít, míg mások szerint ez igazából a semmi ünnepe, s akadnak olyanok is, akik szerint István idegenek segítségével verte le Koppányt, s erőszakkal csatlakoztatta a magyarságot a keresztény világrendhez. Röviden vázolta a magyar történelem legfontosabb mérföldköveit a honfoglalástól a közelmúltig, s kiemelte, hogy a honfoglaláskor Árpádék igazi földi paradicsomot találtak a Kárpát-medencében. De egyúttal két világ határára érkeztek, Kelet és Nyugat határára, és idővel dönteniük kellett a pogányság és a kereszténység között. István ez utóbbit választotta.
„Az azóta eltelt több mint ezer évben számtalanszor kerültünk döntéskényszerbe, ahogy abban vagyunk ma is. Végletek, kétségek és idegenek között élünk ezen a tájon, s amíg számos nép eltűnt azóta a süllyesztőben, mi megmaradtunk. S ez a lényeg” – zárta szavait az ünnepi szónok.
A következőkben Pál-Baláž Karmen koncertjét követhette a közönség és tüzijátékon szórakozhatott.
A rendezvényt Végh Barbara moderálta.
A Körkép.sk megkérdezte a jelenlevőket, hogy tetszett nekik a rendezvény. Szabó Gábor polgármester, Végh Barbara, Juhász Dósa János egybehangzóan állították, hogy örülnek a kellemes időnek, a sok embernek. Hosszú idő óta ez az első nagyobb rendezvényük, bebizonyosodott, hogy az emberek igénylik az együttlétet, az ünneplést, a jószót. Eljöttek, méltóságteljesen ünnepelnek, sok fáradtság jár vele, de ezért érdemes ezt csinálni.
Telek István és Balog László nyugdíjasok. A Körkép kérdésére, hogy hogy tetszik nekik a rendezvény, röviden így válaszoltak:
„Tetszik. Régi igazság, hogy új seprő jól seper, és ez most is igaz.”
– mondták meggyőződéssel.
Mede Géza
Képek: a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
