Még van két és fél hónap a kvótaellenes népszavazásig, de néhány kiváltságos honfitársunk már túl van a voksoláson. Sürgős volt nekik, hogy újfent megmutassák, mennyire utálják a jelenlegi kormányzó erőt, ami szívük joga, szóra sem lenne érdemes, de hitet tettek arról is, hogy továbbra is töretlenül és elvtelenül szolgálják Brüsszelt, és a hazánknak okozott súlyos károk árán is bizonyították, hogy hűséges talp- és egyéb nyalói Európa ballib felforgatóinak. Az Európai Parlament magyar állampolgárságú, baloldali képviselői megszavazták azt a javaslatot, amely pénzbüntetéssel sújtaná azokat az országokat, amelyek nem teljesítik az EP menekültügyben rájuk rótt diktátumait. A büntetés módjáról és mértékéről még nem határoztak az illetékesek, jellemző, hogy a magyar baloldal így látatlanban is áldását adta rá. Bár nem voltak teljesen tájékozatlanok, mert az Európai Bizottság már korábban közzétett kósza tervezeteket a migránsok elosztásáról és a befogadásukat mély tisztelettel visszautasító országok szankcionálásáról. Ez utóbbi szerint fejenként 250 ezer eurót fizetne az az állam, amelyik sajgó lélekkel ugyan, de lemond a bevándorlók tömegének letelepítéséről.
Ez a 250 ezer euró (80 millió forint) egy magyar dolgozó 40 évi nettó átlagfizetése, kicsit sok egy migráns távol tartásáért. A módszer a maffiára emlékeztet, mely szervezet védelmi pénzt szed azért, hogy ne zúzzák ripityára az üzletünket. Az EU azért szed pénzt, hogy a migránsok ne dúlják szét az országot, csak éppen a maffia lényegesen méltányosabb összeget követel. (Megjegyzendő, hogy az EU-s tarifa nyolc és félszerese a letelepedési kötvény kamatának, amit viszont azért fizetünk, hogy valaki bevándoroljon hozzánk. Az ügy bűzlik a korrupciótól és más gazemberségektől, nem véletlen, hogy az unió ebbe nem szól bele.) Mindenesetre ha fizetnünk kellett volna minden egyes migránsért, aki tavaly óta keresztülcsörtetett az országon, a GDP nagyobb részére nem lenne gondja a pénzügyminiszternek. Mint említettük, ez a rendelkezés csak tervezet, de jellemző módon ilyeneken törik a fejüket az EU bürokratái. A baloldali magyar „hazafiak” pedig biankó megszavazzák. Lelkük mélyén ők is sejdíthetik, hogy aljasságot – de minimum hülyeséget – műveltek, mert bősz magyarázkodásba kezdtek. Szolidárisnak kell lennünk – mondják. Miért kellene? Hogy a gazdag Nyugat a kontónkra sakkozhassék a migránsokkal. Ha érdekük fűződik a befogadásukhoz, akkor zsebeljék be a hasznot, minket hagyjanak békén. Ha terhet jelentenek nekik a migránsok, ne rajtunk kérjék számon a nyomulásukat, s végképp ne ők döntsék el, hogy nekünk mit kell tennünk.
Nem inkább nekik kellett volna szolidarizálni velünk, amikor egyedüliként próbáltuk teljesíteni vállalt kötelezettségünket, igyekezvén feltartóztatni a bevándorló tömeget? Akkor lett volna szükség közös fellépésre, olcsóbban ússza meg mindenki. Új tagállam felvételét bármelyik ország egyedül is megvétózhatja, ezek után ahhoz nincs joga, hogy országnyi idegen kultúrájú, beilleszkedni nem is akaró sokaság térhódításának ellenálljon? Szolidaritás? – rossz vicc. A baloldali EP-képviselők másik kifogása az, hogy ily módon is hálásnak kell lennünk azért a támogatásért, amelyet az uniótól kapunk. Kétségkívül szép summát könyvelhetünk el, de az unió jól felfogott érdeke, hogy az újabb csatlakozókat felzárkóztassa, nem pusztán szívjóságból osztogatják a pénzt. S ha ők nem is, mi okkal-joggal érezhetjük úgy, hogy a mostani támogatás valójában szerény kárpótlása annak, amit majd száz esztendő alatt lenyúltak tőlünk. Két világháború után is velünk fizettették a háborús jóvátételt, sőt még a veszteseknek is fizethettünk.
A demokratikus és szabad Nyugat jóléte jelentős mértékben a mi nyomorunkból táplálkozott, ezt felismerni nem, beismerni nehéz. S van még a haza kufárainak egy utolsó, döntő érve: ezt várja tőlünk az unió. És ez borzasztó! Hajdan a „komintern” azt várta tőlünk, hogy vegyünk részt Csehszlovákia megszállásában, egy emberöltővel később a NATO meg azt, hogy legyünk részesei Irak legyőzésének.
A diadal után majd magyar cégek is szerepet kapnak Irak újjáépítésében. Való igaz, Irak ma úgy néz ki, mintha a Quaestor finanszírozta volna az újjáépítését, de már a Városliget is úgy néz ki, és amiatt mégsem kell pátyolgatnunk egyetlen arab bevándorlót sem. Ad abszurdum, ha az EU-vezéreknek az jutna eszébe, hogy a holokauszt csak mese, a magyar baloldali EP-képviselők vad holokauszttagadók lennének. Egyébként fel nem fogható, hogy vezető európai politikusoknak és jelentéktelen magyar EP-képviselőknek miféle érdekük fűződhet a harmadik világbéliek gyors letelepítéséhez, az iszlám rohamos és kockázatmentes terjesztéséhez. Hacsak nem részesednek az embercsempészbiznisz milliárdos hasznából.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 16.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
