Ész nélkül és szánalmas hatékonysággal írtjuk a szúnyogokat, a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás is a fecskék ellen dolgozik, így a számuk drámaian visszaesett, ezzel pedig brutális mennyiségű rovart hagynak a magyar légtérben. Van azért jó hír is.
Kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, és ennek az ember az oka. Pedig ezek a madarak évente kétezer tonna kártevő rovartól szabadítanának meg bennünket – mondta az InfoRádiónak a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője. Orbán Zoltán szerint a fecskepusztulás oka az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság, a globális klímaváltozás, a nem korszerű vegyszerrel végzett szúnyoggyérítés, és az, hogy sokan még ma is leverik a fecskefészkeket.
Az épületeinken fészket építő molnár fecske és füsti fecske, valamint a partfalakon kolóniákat alkotó parti fecske egyedszáma 2000 és 2010 között 62 százalékkal csökkent Magyarországon – mondta Orbán Zoltán.
Az MME szóvivője elárulta, hogy ezt
a trendet a médiával és a lakossággal együttműködve sikerült megállítani, de megfordítani nem.
Augusztusonként kétmillióval kevesebb fecske van itthon, mint volt két évtizeddel ezelőtt, és mivel egyedenként legalább egy kilogramm rovart fogyasztanak, kétezer tonna marad a nyakunkon.
A fecskék specialisták, csak repülő rovarra vadásznak
– mondta a szóvivő. Az időjárás számukra a legjelentősebb állományszabályozó tényező. „A klímaváltozás hatására nem húsz-harminc-ötven évente van egy ilyen negatív periódus, hanem két-három évente, és kisebb rossz hatások egész évben érik őket” – hívta fel a figyelmet az élelmiszerpazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság mellett a másik nagy veszélyforrásra Orbán Zoltán.
Van azért jó fejlemény is: a szakember úgy látja, hogy a felvilágosító kampányok hatására a fecskefészek-leverések száma több mint ötven százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben.
De nem értünk a fecskéket veszélyeztető tényezők sorának végére. Orbán Zoltán szerint Nyugat-Európában ez nem érvényesül, nálunk viszont óriási károkat okoz: az elképesztően rosszul végzett szúnyoggyérítés, ami 98 százalékban kémiai idegmérgekkel történik. Ezzel az a baj, hogy minden rovart elpusztít.
Száz elpusztított rovarból kettő szúnyog
– magyarázta a szakértő.
A parti fecskéknél az élőhelyvesztés már a folyószabályozásokkal elkezdődött. Ma már csak a Tisza Tokajtól északra lévő szakaszára jellemzőek a számukra létfontosságú leszakadó partfalak, így a szárazföldre voltak kénytelenek behúzódni ezek a madarak, homokbányákba, esetenként munkagödrökbe.
A fecskék molnár és füsti életét vásárolható, illetve építhető fészkekkel tehetjük könnyebbé, ehhez az MME honlapján hasznos útmutatót találni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
