Évszázados jogi normát borít fel egy új amerikai tudományos felfedezés. Egy philadelphiai gyermekkórházban sikeresen hoztak létre mesterséges anyaméhet, ami nem más, mint egy szintetikus magzatfolyadékkal töltött műanyag zsák, amelyben egy emberi embrió a valódi anyaméhhez hasonló körülmények között növekedhet, miközben mesterséges köldökzsinóron át táplálják. Kísérleti körülmények között már sikerült egy emberi magzatot zigótát egyhónapos, életképes embrióvá nevelni.
A kísérletet egyelőre nem folytatták tovább, de elméletileg lehetséges a módszerrel „mesterséges embert” létrehozni, akit nem anya szül meg. A gyakorlatban persze ezt rendkívül súlyos etikai korlátok gátolják.
Az abortuszpárti liberálisok számára azonban ez sokkal rosszabb hír, mint azoknak, akik a mesterségesen gyártott csecsemők tömegétől félnek. Az Egyesült Államokban ugyanis az embriót az emberi lénytől jogi értelemben az a pillanat választja el, amikor az „életképessé” (viable) válik, értve ez alatt, hogy képes az anyaméhtől független túlélésre. Eredetileg ez a születés pillanatát jelentette, azonban az elmúlt évtizedek tudományos fejlődése bebizonyította, hogy a gyermek már jóval a születés előtt is életképes, cselekedetei, gondolatai vannak, egyszóval él. A liberális álláspont ezért fokozatosan tolódott „az embrió nem emberi lény” álláspontja felől az „igen, emberi lény, de a nő döntése, hogy megtűri-e a testében” felé.
Az új kísérlet bebizonyította, hogy a magzat már az első sejtosztódás pillanatától képes az anyaméhen kívüli életre. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban érvényes jogi szabályozás szerint a fogantatás pillanatától emberi lénynek számít, és jogokkal rendelkezik. Persze a szabályozást meg lehet változtatni, de nem egyszerű, hiszen szövetségi és állami döntések tömege kellene hozzá. Ráadásul ha mégis sikerülne deklarálni, hogy a mesterségesen életben tartott élet nem számít embernek, akkor meg kellene magyarázni, mi a helyzet a gépekkel életben tartott súlyos betegekkel, vagy akárcsak azokkal, akik életmentő gyógyszereket kénytelenek szedni – hiszen őket is mesterségesen tartják életben. S ha kukacoskodni akarnánk a joggal, még azt a kérdést is feltehetnénk, mesterséges életben tartásnak számít-e, ha az embernek ennie és innia kell a túléléshez?
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
