Csődbe jutott az évek óta gyengélkedő olasz nemzeti légitárasaság, az Alitalia, bár még kapott egy kis kormányzati haladékot. Ugyancsak a szakadék szélén táncol a román Tarom és az Airberlin. Eközben a fapadosok hasítanak, már az európai légipiac 60 százalékát uralják.
Mivel a dolgozók szakszervezete elutasította a kisebbségi tulajdonos tőkeemelési ajánlatát, kedden bejelentette fizetésképtelenségét és csődvédelmet kért az olasz Alitalia légitársaság. Úgy tűnik, fölösleges volt az olasz állam igyekezete, amely során tíz év alatt 2200 milliárd forintnyi közpénzt fordítottak a társaság megmentésére. Nemrég 49 százalékos tulajdonosként beengedték a cégbe az emírségbeli Etihadot is, amely hajlandó lett volna további kétmilliárd eurót pumpálni a működésbe, de cserébe 1700 munkás leépítését és bércsökkentést kért. Ebbe nem egyezett bele a szakszervezet, annak ellenére sem, hogy tudják: az olasz légitársaság napi félmillió euró (mintegy 155 millió forint) adósságot termel. Az olaszok többsége már azt sem bánná, ha végleg bedőlne a cég: egy friss felmérés szerint 77 százalékuk sorsára engedné a légitársaságot. Ez azonban a jelek szerint nem most fog megtörténni, hiszen az olasz kormány három kormánybiztost nevezett ki a cég élére, és 600 millió eurós kölcsönt biztosított a következő fél évre.
Tavaly rekord méretű veszteséget hozott össze Németország második legnagyobb légitársasága, az Airberlin is. Az Airportal.hu információi szerint a tavalyi adózott eredmény 781,9 millió eurós veszteséget mutatott, és a társaság rossz szériája az idei év első negyedévében is folytatódott. Érdekes egybeesés, hogy ennél a cégnél is kisebbségi tulajdonos (29 százalékban) az Etihad.
Még nagyobb bajban van a román állami légitársaság, a Tarom, amely immár a tizedik egymást követő évben veszteséges. A transzatlanti repülésre alkalmas két A310-es gépe október óta a földön várja, hogy megvásárolja valaki – állítólag túl sokba került a működtetésük (igaz, a jövő hónapra két új Boeing 737-800 repülőgépet érkezését jelentették be a társasághoz, ám ezek is csak rövid- és középtávú repülésekre alkalmasak). A légitársaság tavasszal géphiány miatt tucatnyi járatát kivette a menetrendből, főleg olyan utakat, melyeken vidéki romániai városokból repültek Nyugat-Európába. A válságból nem találják a kiutat – a kapkodást jól jelzi, hogy tavaly január óta immár a negyedik igazgatóját fogyasztja a cég. A Tarom a saját bázisrepülőterén, a bukaresti Otopenin immár a harmadik helyre szorult vissza az utaslétszámot tekintve. Tavaly a Wizz Air 5,5 millió utast szállított Romániába, a román fapados, a Blue Air pedig 3,6 milliót, míg a Taromnak 2,4 millió utasa volt.
A Capital információi szerint a cég tavalyi vesztesége meghaladta a 25 millió lejt, vagyis az 1,7 milliárd forintot. Ez még jó eredmények számít, hiszen 2013-ban például ennek az ötszörösét voltak kénytelenek elkönyvelni. Szakértők azt mondják, a cég veszteségeinek legfőbb okozója a túlságosan bőkezű kollektív szerződés az 1880 munkavállalóval: a dolgozóknak az alapbéren túl extra juttatás jár a stressz, a nehéz munkakörülmények, a kozmikus sugárzás, de még a víz feletti repülés miatt is.
A több hagyományos légitársaság számára kezelhetetlen versenyhelyzetet a fapados cégek közel másfél évtizeddel ezelőtti megjelenése hozta el, utóbbiak ugyanis rendkívül alacsony működési költségek mellett ténykednek, így áraik – és a szolgáltatások minősége – is jóval alacsonyabb. A diszkont cégek az európai légi piac 60 százalékát uralják, ráadásul dinamikusan növekednek: a piacvezető Ryanair 2016-ban bő tíz százalékos bővülést ért el, míg a Wizz Air több mint 20 százalékkal növelte utasai számát az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A jól teljesítő hagyományos légitársaságok, mint a Lufthansa, az Air France-KLM, vagy a British Airways ugyanakkor legfeljebb néhány százalékos pluszt könyvelhetnek el, ezt is főleg a prémium szegmensben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
