Egyre nő a nyomás a jobbközépnek mondott, de liberális vonalat követő cseh kormányon. Szombaton legalább 70 ezren tüntettek a kormány ellen az energiaárak és élelmiszerárak elszállása miatt. A katalizátor az volt, hogy a Brüsszelt másoló ésszerűtlen szankciózás miatt Csehország vált Európa egyik legdrágább országává energia terén – Prága konkrétan a legdrágább főváros vásárlóerő paritáson. Hiába jelentette ki nyugati szövetségeseivel a háta mögött Petr Fiala cseh kormányfő, hogy a szombati tüntetők orosz propagandisták voltak, hétfőn a szakszervezetek is jelezték, hogy a tüntetők mellé állnak. Nem véletlenül.
Bár a tüntetésen voltak Putyint éltető transzparensek, a fő üzenet mégis az volt, hogy az emberek nem akarják megfizetni a kormány nyugati narratívába illeszkedő külpolitikájának az árát. Miközben Csehország az Ukrajnát támogató országok rangsorában dobogós helyen van, Európa legdrágább országává vált vásárlóerőre átszámítva.
Mindenképp a helyzet súlyosságát jelzi, hogy már a szakszervezetek is úgy érezték, hogy tarthatatlan az eddigi állapot, mivel az emelkedő energiaárak miatt több tízezer munkahely kerül veszélybe, nem beszélve arról, hogy a munkások bére reálértékben nagy mértékben csökkent: az év második negyedében csaknem az infláció a bérek 9,8 százalékát elégette, a lakosság fokozatosan éli fel tartalékait, a cégek pedig csökkenő fogyasztással és növekvő energiakiadásokkal szembesülnek.
A szakszervezetek újabb tüntetést hirdettek meg október 8-ra.
Annak ellenére, hogy a cseh jegybank 2021 júniusa óta 675 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat, így ma 1999 óta nem látott szinten, 7 százalékon áll.
Az ötpárti, törékeny cseh koalíció helyzete azonban erősen ingatag. Egyrészt, népszerűtlen döntéseket kellett hozni, másrészt, az Ukrajnának küldött fegyverek kapcsán a politikusok enyhén szólva megvezették a polgárokat, és titkokban cselekedtek.
Maga Fiala is kénytelen volt később enyhíteni kijelentéseit, és a tüntetésen részt vevő putyinisták helyett putyinista tüntetés szervezőket kezdett emlegetni.
A helyzetnek persze erőteljes politikai háttere is van, szeptember 23-án és 24-én felsőházi választásokat tartanak, ahol a Fiala vezette Polgári Demokrata Párt (ODS) 15 százalék körül áll, Andrej Babiš exkormányfő és pártja, az ANO ellenben a szavazatok 30 százalékát szerezheti meg.
A cseh kormány a belpolitikai kérdést – hasonlóan a szlovák kormányhoz – az EU kereteiben próbálja majd megoldani. Ha tehát lesz is árszabályozás, az Brüsszel döntéséhez fog igazodni. A szlovákhoz hasonlóan a cseh kormány is azt állítja, hogy készítenek elő az uniós energiaminiszterek szeptember 9-i találkozója előtt saját megoldási csomagot, de elsősorban “közös európai megoldásban gondolkodnak”.
A helyzet fokozódik, a cseh igazságügyi miniszter, Pavol Blažek néhány nappal ezelőtt a parlament előtt felszólalva arra figyelmeztetett, ha az EU-nak nem sikerül megoldania jelenlegi energiaválságot szeptember 9-én, akkor “veszélybe kerül Csehország politikai rendszere, és forradalom törhet ki”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
