Irak arra kéri az ENSZ-t, hogy segítő missziója (UNAMI), amelyet a 2003-as amerikai megszállása után hoztak létre, 2025 végéig vonuljon ki, mert Bagdad szerint az ország már van olyan stabil, hogy nem lesz rá szükség.
A missziót – amelynek székhelye a szigorúan védett bagdadi zöld zónában van, ahol a kormányzati negyed, más nemzetközi szervezetek és a nagykövetségek is – azzal a tág feladatkörrel hozták létre, hogy segítse az iraki demokratikus intézményrendszer kiépítését, elősegítse a politikai párbeszédet, az emberi jogok érvényesülését és demokratikus választások megrendezését.
Mohammed Sía asz-Szudáni iraki miniszterelnök kijelentette: országa továbbra is törekszik az ENSZ intézményeivel való együttműködésre, de erre a misszióra többé nem tartanak igényt. "Irak számos területen tett fontos lépéseket, kiváltképp az UNAMI feladatkörébe tartozó területeken" – írta António Guterres ENSZ-főtitkárnak írt levelében, amelyről pénteken számolt be a Reuters hírügynökség.
Az UNAMI vezetője munkája során gyakran egyeztet politikai, igazságügyi és biztonsági vezetőkkel, amit a misszió kritikusai az iraki belügyekbe való beavatkozásnak tartanak.
Az iraki kormány 2023 óta számos nemzetközi misszió megszüntetését kérte, ideértve az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet felszámolására létrehozott, amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíciót és az ENSZ-nek az Iszlám Állam által elkövetett bűncselekmények feltárására létrehozott nyomozócsoportját (UNITAD) is.
Iraki tisztviselők szerint az ország az Egyesült Államok vezette 2003-as invázió és az Iszlám Állam területhódítása majd annak elvesztése óta eltelt időben maga mögött hagyta a felekezeti vérontást, így nincs szüksége számottevő nemzetközi segítségre.
Az ENSZ-misszió kivonását ellenzők azzal érvelnek, hogy a viszonylag fiatal iraki demokrácia nem lenne képes egyedül megbirkózni az országban kiújuló konfliktusokkal és az erősen felfegyverzett katonai-politikai szervezetek közti összetűzésekkel.
Az ENSZ diplomatái aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok helyzete és az elszámoltathatóság miatt arra hivatkozva, hogy a világ legkorruptabb országai közé tartozó Irakban az elmúlt években még inkább elfojtották a szólásszabadságot. Az iraki vezetés ezzel szemben azt állítja, hogy küzdenek a korrupció ellen, továbbá tagadja, hogy a hatóságok korlátoznák a szólásszabadságot.
Irak mellett a szomáliai vezetés is a helyi ENSZ-misszió megszüntetését kérte a héten: a szomáliai külügyminiszter május 5-ei keltezésű, az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt levelében azonban nem indokolta meg, hogy miért kérik az országában több mint egy évtizede tanácsadói feladatokat ellátó misszió felszámolását.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
