Születésének 142. évfordulóján online hozzáférhetővé váltak a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, Babits Mihály pályakezdésének dokumentumai a nemzeti könyvtár Copia felületén – tájékoztatta az Országos Széchényi Könyvtár augusztus 4-én, hétfőn az MTI-t.
A Töredékektől az Angyalos könyvig – Babits Mihály pályakezdése a Copián című projekt keretében a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) a Kézirattárában őrzött, 1890 és 1910 között keletkezett művek digitalizált változatait tette közzé, a versekhez kapcsolódó alapvető bibliográfiai és filológiai metaadatokkal együtt.
A copia.oszk.hu oldalon publikált anyagok tudományos szempontból is kiemelkedő jelentőségűek, hiszen a Babits-versek kritikai kiadásának első két kötetéhez kapcsolódnak, és a hozzájuk rendelt leírások révén lehetővé válik a gyorsabb eligazodás nemcsak a kutatók, hanem az irodalom iránt érdeklődő közönség számára is − szerepel az OSZK közleményében.
Babits Mihály 1914-ben (Székely Aladár felvétele)
Fotó: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum
Az immár online is elérhető Babits-kéziratok forrásértékükön túl azért is jelentősek, mert új irányokat jelölnek ki a jövő digitális feldolgozási és közreadási gyakorlatainak kialakításához. Általuk
A közzétett anyag kiemelkedő darabja az úgynevezett Angyalos könyv, Babits Mihály fiatalkori költészetének egyik legfontosabb és legösszetettebb kézirategyüttese. A három különböző időszakban vezetett versfüzet utólagos egybekötésével létrejött kompozíció a kötéstáblán látható mandolinos angyalábrázolásról kapta nevét.
A színes képet a költő felesége, Török Sophie (Tanner Ilona) festette 1935-ben, Vittore Carpaccio reneszánsz festő Jézus bemutatása a templomban című műve nyomán.
Az Angyalos könyv első kötéstáblája (Fotó/Forrás: MNMKK OSZK )
A bőrkötéses, festett előlapú kötet ezzel nem csupán kéziratként, hanem műtárgyként is jelentős − olvasható a sajtóanyagban, amelyben arra is kitértek, hogy a versek digitalizált változatai és a leírások közvetlen linkeken keresztül kapcsolódnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja DigiPhil elnevezésű digitális filológiai projektjéhez, amely
A tájékoztatás szerint a Copia és a DigiPhil összekapcsolása egy olyan kutatási infrastruktúra kiépülését teszi lehetővé, amelyben a digitalizált kéziratok, tudományos feldolgozásuk és metaadataik kölcsönösen erősítik egymást.
Babits Mihály (1883–1941) szobra szekszárdi szülőháza (amely ma Babits Emlékház) udvarán, a nevét viselő belvárosi utcában; Farkas Pál szobrászművész alkotása 1980-ból
Forrás: MTI
Fotó: Jászai Csaba/MTI; OSZK; Petőfi Irodalmi Múzeum; wikipedia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
