Az április 19-ei nappal hibrid oktatásra ált át a magyar közoktatás annak következtében, hogy az általános iskolák a mai nappal kinyitottak, viszont a középiskolák csupán május 10-től fogadják a diákokat. Előfordulhat mégis, hogy lesznek olyan intézmények, ahol a kevés diák miatt mégis rendkívüli szünetet rendelhetnek el.
Nem állíthatnánk, hogy a kormányzat erősen kézben tartotta volna a helyzetet, erre az elmúlt egy év a példa. Emlékezetes, tavaly március 12-én péntek reggel Orbán Viktor még arról beszélt, hogy azért nem akarják bezárni az iskolákat, mert akkor fizetés nélküli szabadságra kéne küldeni a tanárokat. Természetesen ilyen passzus nem létezett, csupán a rendkívüli szünetről ír a magyar jog. Ugyanakkor a miniszterelnök azon a reggeli Kossuth rádiós interjúban még arról értekezett, hogy
„az a tudásunk van, hogy a koronavírus a gyerekeket nem fertőzi meg, illetve anélkül megy rajtuk keresztül, hogy ez megbetegítené őket, így most az idősek vannak veszélyben. Ha az lesz a tudásunk, hogy a gyerekek is veszélyben vannak, akkor bezárjuk a közoktatási intézményeket is”
– mondta akkor reggel 8 órakor a miniszterelnök. Estére azonban minden megváltozott. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy a magyar közoktatás a digitális tanrendre áll át.
A 2020-as őszi tanév aztán a megszokott mederben kezdődött el, ám a fertőzés erősödével és a szakszervezetek többszöri kérése után, végre a kormány is belátta, hogy a kötelező maszkviselés nem fogja megvédeni a diákokat és a pedagógusokat, így november 8-án bejelentették ismét, hogy 8. osztály fölött digitális oktatásra térnek át. Az óvodák, bölcsődék és az általános iskolák viszony nyitva maradnak. Ez így is volt egészen márciusig, amikor is a harmadik hullám beindult hazánkban.
Az újabb huzavona március végén esett meg. Ugyanis a kormányzat akkori álláspontja az volt, hogy a tavaszi szünet után, április 7-én nyitják az intézményeket. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár míg egyik nap arról beszélt, hogy biztosan nyitnak az iskolák húsvét után, addig a másnapra már az volt az ukáz, hogy az új dátum 19-én lesz.
Mi lesz a pedagógusokkal?
Szintén probléma adódott azzal, hogy a pedagógusokat nem vették figyelembe az oltási tervnél. A PDSZ és az PSZ is tiltakozott, amiért nem élveztek elsőbbséget a pedagógusok, ráadásul az eredeti tervek szerint így nyitották volna meg az iskolákat. Végül március végén Maruzsa Zoltán bejelentette, hogy azok a tanárok, akik eddig regisztráltak beoltják őket az iskolakezdésig. Azóta a tanárok közel 90 százaléka megkapta az első oltását.
Ezután döntött a kormány az április 19-ei nyitásról. Amelyet egyébként az érdekképviseletek és az ADOM diákmozgalom sem támogatott. Bár a pedagógusok nagy részét már beoltották vakcinával, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy ezek közül hányan kapták meg a második adagjukat. Mint ismert, a teljes védettség a második vakcina után alakul ki napokkal később. A pedagógusok előre sorolása pedig az elmúlt hetekben vált esedékessé, vagyis feltehetően a pedagógusok többsége még csak az első oltóanyagon van túl. Ezáltal a többségüknek úgy kellene részt vennie a jelenléti oktatáson, hogy nem alakult ki bennük egyáltalán a teljes védettség. A diákokról nem is beszélve, hiszen az új variánsok rájuk is legalább annyira veszélyesek, és a 18 év alattiak oltása még csak el sem kezdődött.
Orbán Viktor miniszterelnök azzal érvelt a nyitás mellett pár hete, hogy az ún. nemzeti konzultáción az emberek arra szavaztak, hogy először az iskolát kéne kinyitni. A probléma ezzel csupán az volt, hogy
az iskolák nyitásáról szó sem volt a konzultációban, így arról nem is mondhattak véleményt a választópolgárok.
Nincs itt kérem semmi látnivaló
Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy véleménye szerint a kormány mindent megtett, hogy az iskolák alsó tagozatai biztonságosan kinyithassanak.
A kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy hétfőn újra jelenléti oktatás van az általános iskolák alsó tagozatain, elmondta: ő alsós gyermekét nyugodt szívvel tette ki az iskola előtt reggel.
Felidézte, az elmúlt hetekben beoltották azokat az iskolákban, óvodákban és bölcsődékben dolgozó pedagógusokat, akik ezt kérték, és fertőtlenítették az iskolákat, a nyitás után pedig visszatérnek a korábbi protokollok, mint
A kormányszóvivő szerint biztonságban tudhatja gyermekét az, aki hétfőn elvitte az iskolába. „A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy minden lehetséges módon vigyázzunk a gyermekeinkre” – mondta.
Lehet hiányozni?
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós az intézményeknek elküldött levelében arról írt, hogy az iskolákban nem lehet keverni a jelenléti és az online oktatást, az óvodákban pedig el kell kerülni a csoportok összevonását.
A minisztériumi levélben az olvasható, hogy
„a gyermekek, tanulók hiányzásával kapcsolatban kérjük, hogy kellő rugalmassággal, mindemellett a hatályos jogszabályok és a kiadott intézkedési tervben foglaltak figyelembevételével járjanak el” az iskolaigazgatók. Az intézményvezetőnek alapos indokkal lehetősége van a tanulói távolmaradást igazoltnak tekinteni, igazgatói döntés alapján a veszélyeztetett tanulók otthonról is bekapcsolódhatnak be az oktatásba.”
Kásler szerint „jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható”. Azoknak a diákoknak, akik igazoltan otthon maradnak, el kell juttatni a tananyagot. „Ez nem zárja ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti oktatásba való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára” – áll a levélben.
Erődemonstráció az iskolanyitás?
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) az elnöke, Komjáthy Anna az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy megmagyarázhatatlan a kormány ragaszkodása az általános iskolák korai megnyitásáról.
„Ez egy erődemonstráció. A szülők félnek beküldeni a gyermeküket. A kormány mégis meg akarja mutatni, hogy ne legyen véleményed, hozd be a gyereket az iskolapadba.”
Hozzátette, hogy a kormánynak az a hivatkozása, hogy a szülőknek el kell menniük dolgozni. Úgy véli, viszont, hogyha a szülők kapnának bértámogatást, akkor valaki otthon tudna maradni a gyerekkel.
A PDSZ szerint főleg az idősebb pedagógusok nem szerették volna, a 19-ei iskolanyitást, hiszen főleg őket veszélyezteti a járvány.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményében a következőket kérte a kormányzattól:
A PSZ hangsúlyozta, abban az esetben, ha
egy gyermek is megbetegszik az újranyitást követően a jelenléti oktatás miatt, az nem a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége!
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
