Történt a múlt héten, hogy három hippi megakadályozta a Közlekedési múzeum felújításának megkezdését.
Bár több hónapja gyűjtik az aláírást, tulajdonképpen nem tudni kik is a ligetvédők, mennyien vannak, és miért vetkőznek meztelenre.
Elgondolkodtató, ugyan milyen szubkultúrának lehetnek menő arcai ezek a gyanús, ökölbe szorított zöld ököllel magukat reklámozó fiatalok illetve félfiatalok. A Haladás Nevében Mindenre Nem! ideológiájának hirdetői. Munkanélküli hipszterek, szabadúszó értelmiségiek, fesztiválcivilek. Akik ideológiai alapon eltűnnek minden baloldali kormány idején, mert meg vannak elégedve a látványos változatlansággal, a tanácsköztársasági tanácstalansággal. És minden alkalommal előkerülnek, ha az erő sötét jobboldala bármit is el szeretne érni.
Az ideológiai alapú világmegváltásnak éppen ez a csapdája, hogy hiteltelen, mert éppen úgy igazodik a négy éves kormányzati ciklusokhoz, mint a nyugdíjemelés.
A ligetben fákért pucérkodó hipszterek hogy, hogynem bevonzottak egy szerencsétlen kertészt is, akinek különben annyira rezegnek rá a mondandójára, hogy: Ja, igen, még az is! Azért is a hülyefidesz. Holott csávókám nem mondott mást kamerába, csak hogy azért hiteltelen a kivágott fák helyébe újak telepítésének ígérete, mert a főváros baszik gondozni, locsolni, meg trágyázni, meg metszeni a facsemetéket. Viszont nyilván megéri minden évben újat telepíteni zsilliárd forintért a régiek helyén. Ez a probléma persze nem új keletű. De a szocialista időszakban kiszáradt fák nem fájtak ezeknek a kamuzöldeknek, mert akkor még azt sem tudták, mi az a fa. Most is csak azért fáj, mert fidesz.
Holott az egészben az a legszomorúbb, hogy a fővárosiak joggal vonulhatnának az utcára minden gondozatlan, öntözetlen budapesti fáért. Hogy értsük, meg lehetne újítani a fővárost néhány fa kivágásával és újratelepítésével, ha biztos lenne, hogy azok a fák valóban megnőnek akkorára, mint amekkorát előtte kivágtak. De nem nőnek meg. A főváros és egyes kerületei egyértelműen nem foglalkoznak saját parkjaik, növényeik gondozásával. Nem elhanyagolható ugyanakkor a térkőlobbi jó helyezkedése, illetve az az építészi gyakorlat, amely a szép sima és szögletes alakzatokat kedveli, lehetőleg minél keményebb anyagból. Sőt, a színválasztás is tipikusan a színskála sötétebb skálájából dolgozik, hogyfelújított tereink lehetőleg hőszigetként is funkcionáljanak a tikkasztó nyári napokon. És ezen nem változtat pár szökőkút. Ezzel természetesen nem gátat szeretnénk szabni a megújulásnak, pusztán jeleznénk, hogy napjaink éghajlati és esztétikai kihívásainak már nem felel meg ez a mindent lekövező, kopár neoszocreál romantika.
A kertészcsávókám elmondja ám azt is a videjóba, hogy a Városligetet jelenleg gondozó szakértők bizony nem öntözik a liget fáit, sőt alapvetően nem locsolnak semmit. Lehet, hogy nem az ő hibájuk, csupán csökkentették a rezsit. Viszont így nem igazán meggyőző egy japán építész iroda által tervezett 29. századi épület innovatív hatása egy olyan közparkban, ahol azt ahhoz az alapigazsághoz sem képesek igazodni, miszerint egy növénynek akkor jó, ha gondozva van.
Tökéletesen érthető félelmek is húzódnak tehát a Liget projektje körül, ettől függetlenül mégiscsak humoros, hogy 5 dologtalan rasztagyerek, három unatkozó gyesen lévő anyuka és a DK nyugdíjas különítménye megakadályoz egy beruházást. Emlékszünk még a kordonokkal körülvetetett Kossuth térre, meg a botozásra, lövetésre, miegymásra. A kormány azóta olyan szabadságot teremtett, hogy ma bárki megsimizheti a Parlament lépcsőjén a kőoroszlán buksiját. Libnyaféknak a kordon volt a szabadvilág, a felújított, bejárható Kossuth tér meg a nácielnyomás.Egy ilyen nácielnyomó kormányt simán be is csicskították az erőzöldek, holott egy civil tiltakozás a baloldali kormányzás alatt úgy lett volna szétpicsázva, hogy csak úgy füstöl. A kordonpárti szabadbaloldal néma helyeslése mellett.
Nem szabad azonban ezeknek a zöldöklös szocialista munkakerülő belvárosiaknak bedőlni, akiknek erdőbe járni annyi, mint felülni a kisföldalattira, hogy aztán lazán tüzet rakjanak a Liget szívében, és kitapossák a füvet tiltakozás közben.
Sajnos ideológiailag úgy alakult, hogy egy jobboldali, konzervatív érzelmű atyafi ki van zárva a környezetvédelemből, mert az zöldöklös privilégium. Jobboldalon ráadásul éppen emiatt nem menő éghajlatváltozást, meg közösségi kerteket emlegetni, mert leelempésezik az embert, rosszabb esetben megkapja az eszdéeszes bélyeget. Ettől függetlenül Baán úr is elgondolkodhatna, hogy hogyan lehetne a fák kivágását minimalizálni.Aztán meg hogyan lesz egy egyre melegedő éghajlatú Magyarország közparkja fenntarthatóan gondozva. Attól még Baán úr sem lesz kommenista, ha ezekre odafigyel és megnyugtató válaszokat ad. Ugyanígy joggal várható el Budapest vezetésétől, hogy elsősorban ne a bringásokkal vívja a cicaharcot, hanem gondozza azt a tenyérnyi zöldet, ami még hajlandó túlélni. Van elég közmunkás, aki kannát képes ragadni.
A Ligetbe tervezett építkezésekkel kapcsolatban meg csak annyit, nem baj, ha folyamatos életet és jelenlétet biztosító kulturális intézmények lesznek egy közparkban, mert legalább nem vadul el annyira, mint a Népliget, ami a férfiprostitúció melegágya. Megjegyeznénk, az eddigi slampos, lerobbant épületek senkinek sem szúrták a szemét, csak ha újak lesznek helyettük. Nem baj, ha lesz emellett európai színvonalú sportolási és kikapcsolódási lehetőség. A baj azzal van, hogy a Felvonulási teret továbbra sem engedik visszahódítani a fás ligetnek, hanem jobbára lekövezik. Hogy előbb gondolkodtak a nagyberuházásokban, mint a Liget alapvető problémáinak mielőbbi orvoslásán. Hogy a 21. században nem sikerült olyan beruházást összehozni, hogy az csak minimálisan érintse a zöldterületet. És hogy a politika sikerrel akadályozta meg mindkét oldalon, hogy valaha is a parkok és zöldterületek gondozásáról érdemben is szó eshessék Budapesten.
Node látott e már valaki egyetlen civilt is vizeskannával a kezében? És persze same in english, látott e már valaki konzervatívot a zöldörökségét ápolni?
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
