A FIDESZ 1988-ban beperelte a Magyar Hírlapot, mert sértő minősítést tett róluk. A pert elvesztették, Orbán Viktor utána az alkotmány felrúgása miatt kesergett. A Fekete Doboz Alapítvány filmje.
“O. V.: Laci, ha nem nyerünk, hazamegyek, és kitörlöm a fenekemet az Alkotmánnyal, azt megígérhetem.
Komoly lelkiismereti konfliktusokat okoz ez az ítélet számomra, tekintve, hogy én fölesküdtem erre a magyar jogrendre, amikor doktorrá avattak, és amikor azt látom, hogy ezzel a jogrenddel azt lehet csinálni, ami ma történt, akkor erősödik bennem az az indulat meg az a hajlam, hogy nemhogy jogszerűen kell cselekedni, hanem ha kell, akkor a jog ellenében kell cselekedni, ami nekem konfliktust okoz, mert én egy fölszentelt vagy fölkent jogász vagyok.
Ma nagyon világossá válhatott mindenki számára, az összes Fidesz-tag számára az, hogy létezik jogszabály Magyarországon, sokfajta jogszabály létezik, ami vonatkozik a működésünkre, ezeket azonban a bíróságnak mindig értelmeznie kell, és ez a bíróság a jogtól függetlenül értelmezi ezeket a jogszabályokat. Ha mi valóban el akarjuk érni, hogy a bíróság jogszerű, tehát a jogszabály szövege szerint értelmezze ezeket a jogszabályokat és ezzel a mi működésünket ennek megfelelően minősítse, akkor nekünk erőt kell felmutatni. Azok az emberek, akik ma ebben a pártban benne vannak, ennek a pártnak nemcsak lehet, hanem egyszerűen a tagjai, akik szerepet vállalnak ilyen bírósági ítéletek meghozatalában, azokat egyetemleges felelősség terheli azért, ami itt folyik. A magam részéről nem mentek föl senkit. Mindenki, aki a nevét adja, asszisztál és nem tiltakozik az ellen, hogy ilyenek megtörténhetnek ebben az országban, mert ez nem volt más, mint a magyar jogállamiság, a jogrend leköpése, szemétre hányása, szóval amit akarunk, az Alkotmánynak a felrúgása, minden, amit akarunk, itt ma megtörtént, aki ehhez a nevét adja, az valóban nem üzenek mást, csak hogy csókolja meg a fenekemet. Mindenkinek, aki ehhez a nevét adja.
Az ember tudja, hogy ebben az országban a rendőrök mindent megcsinálhatnak, mint ahogy meg is csináltak velünk a szervezet létrehozásakor, akár meg is verhettek volna, amikor bevittek minket a rendőrségre, nyugodtan. Ez egy dolog, az ember ezt tudja, ezzel számol, és így más, amikor a valagára vágnak egy gumibottal. Most ugyanaz a helyzet történt. Én tudtam, nem voltak illúzióim, hogy ez a bíróság, ha ezeknek azt mondják, hogy azt kell mondanotok, hogy a szervezet nem kaphat helyreigazítást, akkor ezek azt fogják mondani. Csak más, amikor ott ülök, hús-vér emberek ülnek velem szemben hárman, ugyanolyan végzettségűek, mint én, ugyanolyan egyetemi diplomát tudnak a zsebükben, mint én, egyáltalán ugyanúgy mozognak, húsból vannak, kezük, lábuk van, amitől embernek lehet őket mondani, és mindenfajta erkölcsi tartás nélkül, büdös, mocskos eszközként fojtsák el ennek a hatalomnak a kezében. Ők azok, akik ebben az országban egyedül megtehetnék helyzetüknél fogva, hogy azt mondják: nem, nekünk mondhatjátok ti, hogy ezt kell hozni meg idetelefonáltok. Nem. Nekünk van egy jogrendünk, mi ezt a hónunk alatt tudjuk, erre támaszkodunk, és erkölcsileg mi azt mondjuk, hogy nem folytatható az a gyakorlat, hogy a párt idetelefonál, és mi meg ilyen döntéseket hozunk. Ők lennének az egyetlenek, akik ezt megtehetnék, és ez a feladatuk, hogy ezt megtegyék. És nem ezt teszik. Nem lehetnek illúzióink. Ez az ország jelen pillanatban békés szigetnek tűnik ahhoz képest, ahogy fél év múlva ki fog nézni. Itt sorozatos botrányok lesznek, szervezetek fognak alakulni, tüntetések lesznek, sztrájkok lesznek, szóval minden lesz, ami egy gazdaságilag szép lassan lerohadó országban lenni szokott. Ez itt lesz, ez meg fog történni. Úgyhogy senkinek ebben az országban ne legyen illúziója arra nézve, hogy amikor majd lepusztulás lesz, tömeges elégedetlenség lesz, akkor majd, ha rajtuk múlik, milyen ítéletek fognak születni ilyen ügyekben.
Ne legyen illúziónk. Az a politikai rendszer, ami nem hajlandó tárgyalni, ami nem hajlandó a társadalom megszerveződő erőivel tárgyalni, az csak önmagának tehet szemrehányást később, amikor rálőnek. Csak magának, és nem a lövöldözőket kell, hogy terhelje a felelősség, hanem azokat, akik nem voltak hajlandóak a békés szándékúakkal tárgyalni, elismerni azokat és működni hagyni. Erről van itt szó. A felelősség őket terheli, hát elzárkóznak a párbeszéd elől, lehetetlenné teszik azt, hogy azokat az indulatokat, amik felgyülemlenek ebben a társadalomban, normális, civil polgár módjára szerveződve levezessük. Hát ezt teszik lehetetlenné.
Aztán amikor majd itt kergetik őket az utcán, akkor majd azt fogják mondani, hogy akik kergetik őket, azokat terheli a felelősség. Egy nagy fenét. Azokat terheli, akik belekényszerítik az embereket, hogy csak elkergetni lehessen őket.”
<iframe title=”indavideo video player” scrolling=”no” class=”indavideo-player” id=”player-4236af7fc5″ type=”text/html” width=”600″ height=”337″ src=”http://embed.indavideo.hu/player/video/4236af7fc5/” frameborder=”0″></iframe>
Forrás:birkakvagytok.hu
Tovább a cikkre »
