Azt állítják, nem a büntetés a cél, de a fúrt kutak engedélyeztetési eljárásának végösszege akár százezer forintos nagyságrendű is lehet

Azt állítják, nem a büntetés a cél, de a fúrt kutak engedélyeztetési eljárásának végösszege akár százezer forintos nagyságrendű is lehet

Továbbra is számos nyitott kérdés van az illegálisan fúrt kutak helyzetének rendezése körül.

A jelenleg érvényes szabályozás értelmében Magyarországon valamennyi kutat engedélyeztetni köteles az építője. Fennmaradási engedélyköteles továbbá minden olyan kút, amely korábban engedély nélkül (illegálisan) épült, vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapta, de a tervektől eltérő műszaki tartalommal és paraméterekkel valósult meg végül.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslata kitolná a mostani szabályozás szerint december 31-én lejáró határidőt. Ez alapján jövő év elejétől a hatóságoknak lehetőségük nyílik az illegális kutak tulajdonosai részére bírságot kiszabni azért, mert előzetes jóváhagyás nélkül nyúlnak bele az alaptörvényben is védett természeti kincsnek számító vízbe. Az agrárkamara javaslatáról azonban még csak az egyeztetés zajlik, nem lehet tudni, annak milyen kimenetele lesz.

Ezért – az Origó szerint – a kúttulajdonosok akkor járnak el a leghelyesebben, ha a jelenleg hatályos szabályok alapján végzik el az engedélyeztetést, legyen szó akár új kútról, akár meglévőre kért fennmaradási engedélyről.

Mi történik januárban, ha nem tolják ki a moratórium határidejét?

Amennyiben marad a rendezési határidő december 31-e, úgy a kúttulajdonosoknak arra kell készülniük, hogy a jövő év elejétől a hatóság megkezdheti az ellenőrzéseket az illegális kutaknál, valamint folytathatja a meglévő, szabályszerűen engedélyezett kutak ellenőrzését is.

Az ellenőrzéseknél jelenleg csak az eddigi tapasztalatokra tudunk támaszkodni, mivel nincs most ismert, előre meghatározott metódusa annak, mi lesz januárban, ha marad a határidő – mondta az Origó megkeresésére Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrok Egyesületének (MVE) elnöke.

Amiből a kúttulajdonosoknak ki lehet indulni, az a tapasztalat.

Ez pedig azt mutatja, nagyban függ egy-egy vízi létesítmény egyedi sajátosságaitól az, hogy milyen gyakori ott az ellenőrzés. Például a gazdálkodási célú kutaknál vagy élelmiszeripari felhasználású vízvételezésnél, nem ritka az évenkénti hatósági, igen szigorú ellenőrzés sem. Más engedélyezett kutakra viszont szökőévente egyszer néznek rá, mert a vízkészlet, amibe a vízi felépítmény belenyúl, vagy a felépítmény műszaki tartalma nem indokolja a gyakoribb ellenőrzést.

Más a helyzet az illegális kutaknál.

Ezek meglétére a hatóság igen gyakran távértékelési módszerrel tud következtetni. De számos külső jel van, amely arról árulkodik, hogy egy ingatlanon be nem jelentett kútból nyernek vizet – hívta fel a figyelmet az MVE elnöke.

Ilyen lehet például az, ha egy meglévő kútnak megváltozik a vízminősége. Van számos példa arra is, amikor lakossági vagy vállalati bejelentés alapján száll ki a hatóság egy területre illegális vízkút létesítésének gyanújával.

A legkomolyabb hatósági szigorra kell számítani az ellenőrzéseknél

A szakember szerint, bár a pontos ellenőrzési metódus nem ismert, a legkomolyabb hatósági szigorra kell számítani az ellenőrzéseknél. Az illegális kutak tulajdonosainak arra kell készülniük, hogy a létesítmény "felfedésére" számos mód áll a hatóság rendelkezésére, és ha a szabályozás nem változik, a határidőt nem tolják ki, marad a bírság.

Ugyanakkor az állam célja nem a büntetés, a bírságolás, hanem az, hogy pontos, átlátható adatbázissal rendelkezzen a vízkincs használatáról – legalábbis ezt állítja Rózsa Attila.

Mennyibe kerül az engedélyeztetés a kúttulajdonosoknak?

Fontos, hogy a meglévő, de illegálisan vagy az engedélyezettől eltérően épített kutakra megkérendő fennmaradási engedély beszerzése, lépéseiben lényegében alig tér el attól, mintha új kút építésére kérne az ingatlantulajdonos engedélyt. Elmaradása esetén viszont jöhet a bírság.

A vízgazdálkodási bírságot azoknak biztosan nem kell fizetniük, akik a 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül épített kútra

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezik, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A hatósághoz benyújtott, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálásakor a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A kérelemhez kell egy tervdokumentációt is csatolni.

Az ipari, gazdálkodási célú, valamint a jegyzői hatáskörbe tartozó kutak engedélyeztetése eltérő műszaki eszközökkel és tartalommal valósul meg. Közös sajátosság, hogy azt csak az erre jogosított, hitelesített mérőeszközökkel rendelkező cégek végzik.

Míg a gazdálkodó szervezetek kutas vízvételezését speciális, drága kútkamerák segítségével mérik fel a kérelem elkészítéséhez, addig a jegyzői hatáskörbe tartozó kisebb, egyszerűbb kerti kutaknál ezekből sokkal egyszerűbb változat is elengedő, ami 30-40 méteres mélységig használható. Ilyen eszközei a műszaki tartalmat felmérő cégnek vannak.

Fontos ugyanakkor, hogy az ezt részletező végrehajtási rendelet hiányában, nincs egységes árképzése annak, melyik típusú kutat hol, mennyiért fogják felmérni az ezt végző cégek. Ezeknek a munkáknak – mondja az MVE elnöke – hasonló költségei vannak, mint más szakmunkáknak. A cégek egy részének van felvonulási költsége, a felmérést végző szakembereknek óradíja, és a számla attól is függ, hol, melyik vállalkozásra bízza a kúttulajdonos a munkát.

Rózsa Attila megerősítette, hogy a végösszeg akár százezer forintos nagyságrendű is lehet éppúgy, ahogy kisebb kutaknál az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatlap elkészíttetése megállhat 70-80 ezer forintnál. Az biztos, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak nincs klasszikus "listaáras" rendszere, így a megrendelő akár dönthet úgy is, hogy több vállalkozástól is bekér ajánlatot.

A kút műszaki sajátosságai mellett van még egy fontos tényező, amit az engedélyeztetésnél figyelembe kell venni.

Ez pedig a víz laborvizsgálata.

Azt, hogy erre mikor van szükség, az dönti el, hogy a kútból kinyert vizet bevezették-e a házba. Ha igen, úgy a tulajdonos köteles kémiai vizsgálatot is kérni a vízmintára. Ha nem, úgy a szakemberek szerint akkor is ajánlható a laborvizsgálat – nem árt ugyanis tisztában lenni azzal, milyen annak a víznek a minősége, melyet, ha közvetlen fogyasztásra nem is, de például házi termesztésű növények öntözésére használnak.

Ezeknél a vizsgálatoknál arra kell figyelni, hogy kizárólag akkreditált laboratórium végezheti el azokat úgy, hogy már a mintát is csak ezeknek a laboroknak a munkatársai vételezhetik, nem pedig a kútfúró szakemberek. Az akkreditált laborok ebben az esetben azt jelentik, hogy azok megfelelnek az ÁNTSZ mint szakhatóság által támasztott elvárásoknak az anyagbevizsgálási képességeket és egyéb vonatkozásokat tekintve.

A laborvizsgálatok költségei – függően attól, mire történik a vízminta ellenőrzése – néhány tízezer forintos nagyságrendet jelentenek.

Lesz-e elengedő kapacitása a cégeknek a megrendelésekre?

Ha a kúttulajdonos tartja magát a jelenlegi szabályozás jelentette kötöttségekhez, és nem akarja kockáztatni a januártól kiszabható bírságot, ezért fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelmét még idén szeretné benyújtani, könnyen lehet, már csak várólistára fér fel a cégeknél.

A vízkútfúró cégek szakmai képviselője szerint, a vállalkozások alapvetően nem erre vannak berendezkedve.

Munkáikat ütemezetten, előre tervezve végzik. Így könnyen előfordulhat, ha a kúttulajdonosok tömegesen fordulnak hozzájuk az engedélyezéshez szükséges dokumentációért, csak későbbi időpontban tudják vállalni a vizsgálat elvégzését és a kérelemhez csatolandó adatlap kiállítását.

Ezért könnyen lehet, hogy akik még idén szeretnék benyújtani a fennmaradási kérelmet – kikerülve ezzel a jövő évi bírságolást, illetve az attól való félelmet -, várni kényszerülnek addig, amíg a szakemberek hozzájuk is ki tudnak vonulni a szükséges mérések és ellenőrzések elvégzésére.

(Origó nyomán)

Korábban írtuk: Év végéig még bírság nélkül be lehet jelenteni az engedély nélkül fúrt kutakat


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »