Az úzvölgyi helyzetrõl beszélgetett Kelemen Hunor és Lucian Mîndruțã a Facebookon

Az úzvölgyi helyzetrõl beszélgetett Kelemen Hunor és Lucian Mîndruțã a Facebookon

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Lucian Mîndruță újságíró Facebookon futó, Lucian Mîndruță live nevű műsorának volt a vendége kedd este. Az interjúban főként az úzvölgyi helyzet került terítékre, de szó esett arról is, hogy mit gondolnak a románok a magyarokról, és ez miért lehet konfliktus forrása.

A beszélgetés elején Kelemen Hunor újra tisztázta, hogy az úzvölgyi katonai temetőben törvénytelenül építkeztek és arról is beszélt, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal által felállított betonkeresztek alatt mások nyugszanak. Ezt szerinte egy 1926-os román felmérés is bizonyítja. Lucian Mîndruță kérdésére, hogy miért nem tették fel a térképet az RMDSZ honlapjára, a szövetségi elnök azzal védekezett, hogy az elérhető a Facebookon.

Annak ellenére, hogy Mîndruță sokszor írt már megértően a romániai magyar közösségről, még nem sikerült tudomást szereznie arról, hogy magyarul fordított sorrendben használják a neveket, ezért következetesen Hunor úrnak szólítja a vendégét. Korábban az újságíró egyébként egy publicisztikát is szentelt már ennek a témának, amelyet itt szemléztünk.

Live cu Lucian Mindruta

🇭🇺 🎥MOST ÉLŐBEN: Lucian Mindruta meghívottja vagyok. 🇷🇴 🎥ACUM ÎN DIRECT: Sunt invitatul lui Lucian Mîndruță. 🔻 🔻 🔻

Posted by Kelemen Hunor on Tuesday, June 11, 2019

Kelemen annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az említett betonkeresztek fekete zacskókkal való letakarása provokáció volt, amely azonban nem a felvételeken megjelenő nő ötlete lehetett. Az RMDSZ elnöke azt már nem tudta megmondani, hogy honnan indulhatott valójában a kezdeményezés.

Hírdetés

A műsorvezető közbevetésére, hogy a temetőbeli építkezések egy ALDE-s politikustól indultak, aki “az Önök koalíciójához” tartozik, Kelemen egyrészt azzal válaszolt, hogy “nem a mi koalíciónk”, másrészt elmondta, amikor a párt elnökét, Călin Popescu-Tăriceanut értesített az esetről, neki fogalma sem volt az egészről, azonban azonnal közbelépett, hogy leállítsa a már kitűzött avatóünnepséget.

Kelemen szerint az egész ügy azoknak használ, akik etnikai konfliktust akarnak szítani, “akik azt szeretnék megmutatni, hogy a románok és a magyarok nem egyeznek, akik azt akarják megmutatni, hogy a magyarok destabilizációs faktort” jelentenek. A szövetségi elnök véleménye szerint a román fél akkor járt volna el korrektül, ha a kétoldalú egyezménynek megfelelően engedélyt kér arra, hogy egy új parcellát nyithasson a temetőben.

Kelemen kifejtette, a helyzet rendezésére mindazonáltal létezik egy “rendkívül elegáns” megoldás: vissza kell állítani a temető eredeti állapotát, de módot adva az új parcella megnyitására, amely meglátása szerint csak úgy lenne lehetséges, ha a temetőt kibővítenék. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a temetővel szemközt egy ökumenikus kápolnát is lehetne építeni a kormány vagy a megyei tanács költségén, sőt, ha egyezményeket kötnek, az is lehet, hogy a magyar, a német vagy az osztrák kormány is beszáll a költségek fedezésébe.

Az RMDSZ elnöke feltette a kérdést, hogy miért kerülik ilyen esetben a párbeszédet, amire Mîndruță meglepő válaszában megjegyezte, a román kormány gyengének tűnne, ha ilyenkor Magyarországtól kérne engedélyt. Mire Kelemen Hunor kissé meghökkenve ismételte meg, hogy Románia aláírt egy kétoldalú szerződést, amely attól kezdve, hogy az ország ratifikálta, belső joggá válik. Mîndruță erre erősködött, hogy a kormány egyszerűen nem kérhet engedélyt, amire a szövetségi elnök azzal válaszolt, hogy nem engedély kérésről van szó, hanem megbeszélésről, ahogy tették azt a franciák, a németek és az osztrákok is.

Az adásban Mîndruță egy nem túl pallérozott történelemtudásáról tett tanúbizonyságot, amikor először az Osztrák-Magyar Monarchia határait próbálta belőni és olyasmiket mondott, hogy Szlovákia egy része talán oda tartozhatott, majd többször is visszatért arra a kérdésre, hogy ki a Monarchia jogutódja, illetve, ha vannak ilyenek, akkor a többi államtól nem kellene-e engedélyt kérni a temetőbeli beavatkozásra. Kelemen erre megjegyezte, nem akar visszatérni a történelemhez, mert “nem tudunk igazságot tenni a csatatereken”, de véleménye szerint nem kellene erőszakkal behatolni szent helyekre. Azt is elmondta, hogy léteznek kétoldalú megállapodások, majd hozzátette, tudomása szerint a botrányt követően Ausztria is diplomáciai úton érdeklődik a temetőről.

A műsorvezető elmondta még, hogy a románokat felbosszantotta a temető bezárása és az, hogy a bezárt temetőbe mégis bemehetett Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes leróni a kegyeletét. Kelemen válaszában kifejtette, a temetőt azért zárták be, mert ott törvénytelen építkezés folyt és a helyzet tisztázódásáig napi kétórás látogatási időt vezettek be. A magyar miniszterelnök-helyettes látogatását már nem tudta egészen szilárd érvekkel alátámasztani, de utalt arra, hogy Semjén látogatási időben ment el abba a temetőbe, amit a magyar állam pénzéből újítottak fel, majd hozzátette, hogy szeretné látni, hogy Dormánfalva 30 év alatt mennyi pénzt adott a temetőre.

Kelemen beszélt arról is, amit a Digi24 műsorában is elmondott, hogy a csendőrségnek módjában állt volna megállítani a tömeget, ha parancsba kapja azt. Az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem egy civil akcióról beszélhetünk, mert “nem hiába volt ott Cucoș és voltak ott katonák, pl. Chelaru tábornok is”.

Mîndruță a temető lelakatolásához visszatérve elmondta, az volt a “legfájdalmasabb, hogy az emberek kaptak egy nacionalizmus löketet”, azonban a lakatra nem talál érveket. Kelemen megismételte, hogy az egész kérdéskör nem a lakattal kezdődött. Mîndruță felvetésére, miszerint a románok be tudják ismerni, hogy a dormánfalvi polgármester hibázott, a magyarok viszont képtelenek elfogadni, hogy ők is vétkesek, az RMDSZ elnöke elmondta, “el lehet fogadni, nem azzal van a probléma, de vissza kell térni oda, ahonnan a probléma indult”. Ez pedig meglátása szerint nem más, mint a törvénytelen építkezés, amelyet, ha megbeszéltünk, “rátérhetünk a lakatra is”. Majd hozzátette, hogy a temető lelakatolása valóban nem volt “a legjobb ötlet”.

A műsorvezető felvetésére, amely szerint a Honvédelmi Minisztériumnak (MApN) kellene átvennie a temetőt, Kelemen Hunor kissé felháborodva visszakérdezett, hogy mit fog csinálni vele a minisztérium, és akkor már miért nem veszi át az országban található összes katonai temetőt. Hozzátette, nem lehet tudni, milyen tervei vannak a Honvédelmi Minisztériumnak, ahogyan azt sem, hogy vannak-e kétoldalú megbeszélések a magyar kormánnyal. Kelemen azt is visszás tényezőként említette, Codrin Munteanura utalva, hogy a minisztériumban egy olyan magas rangú tisztségviselő is dolgozik, aki a sajtó forrásai szerint a “morális szerzője” volt az eseményeknek.

Mîndruță ezt követően kifejtette, meglátása szerint a konfliktus addig nem fog lecsillapodni, amíg nem tisztáznak néhány dolgot, pl. azt, hogy a románok úgy gondolják, hogy a magyaroknak felsőbbrendűségi érzésük van, utalva Kelemen kijelentésére is, amely szerint az úzvölgyi eset kapcsán “Románia megmutatta igazi arcát”. Az RMDSZ elnöke igyekezett pontosítani – mint ahogy azt megtette a Digi24 műsorában is -, hogy a kijelentését a román államra és intézményeire értette, és sokszor hangoztatott meggyőződése, hogy egyik közösség sem állhat a másik fölött. A műsorvezető közbevetésével, miszerint a román állam inkompetensnek bizonyult az illegális építkezés megállításában, Kelemen Hunor is egyetértett, és hangsúlyozta, valóban nem rosszindulatról van szó, sokkal inkább tehetetlenségről. Mîndruță ekkor egy huszárvágással próbálta meg sarokba szorítani az RMDSZ elnökét, aki parlamenti képviselő is, mondván, Kelemen is az állam része. A szövetségi elnök pedig azzal igyekezett kivágni magát, hogy amikor az RMDSZ kormányon volt, akkor nem történtek ilyen esetek.


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »