Durics Hilmi Husszein bosnyák főmufti nem csak az I. világháborúban szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia oldalán, hanem száz katonájával a Rongyos Gárda hadműveleteihez is csatlakozott amiért kitüntetést is kapott.
A bosnyák származású Durics az 1887. november 11.-én született a monarchiához tartozó Bosanska Krupában, ahol édesapja volt a város polgármestere. A helyi Korán-iskolát, a Darul Muallimínt végezte el, majd Kairóban és Isztambulban is tanult. Anyanyelvi szinten megtanult törökül és arabul beszélni. 1910-ben múzeumi irattári igazgató lett belőle.
1914-ben besorozták az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe, ahol minden muszlim katona hadi imámjának nevezték ki. Egy évvel később a szabácsi csatában tüdőlövést kapott. Az I. világháború alatt megkapta a Ferenc József Rend Koronás Arany Érdemkeresztjét, a vitézségi érem szalagján, a Károly Csapatkeresztet, és azOsztrák-Magyar Vöröskereszt Bronz Díszérmét.,
1920-ban száz bosnyák és albán katonájával csatlakozott a Rongyos Gárdához mely elérte Sopron és környékének megmaradását Magyarországnak. Vitézségeiért a Lajtabánsági Bronz Emlékéremmel tüntették ki.
Durics önkéntesei ugyanakkor összeütközésbe kerültek a helyi lakossággal, ugyanis a bosnyákok fosztogatásba fogtak Ágfalván, amit Maderspach Viktor, a felkelők egyik parancsnoka akadályozott meg.
1927-ben Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot. Munkája révén 1931-től megindult az iszlám hitélet a magyar fővárosban és megválasztották budai főmuftinak. Augusztus 20-ai beszédében gyakorlatilag újból hűségesküt tett a Magyar Királyságnak:
“Mi, szláv anyanyelvű, de magyar érzésű muzulmánok is tagjai vagyunk az egykori ősi turán-iráni közös népcsaládnak, ezer évig ősi földünk Szent István koronájának dísze, ékessége volt, mi magyar hazánkat az utolsó leheletünkig szeretjük, s ha kell, mint azt a világháborúban is megmutattuk, életünkkel és vérünkkel is meg fogjuk védeni.
A Korán parancsolja az Isten és a Haza szeretetét, s mi követjük Allah parancsait. Az élő, hatalmas, könyörületes egy igaz Isten hitét a Sátán hordái fenyegetik, vallástalanná, Isten nélkülivé, erkölcstelenné, hazátlanná akarják tenni a népet, Isten helyett gépeket állítanak, az erkölcs helyett becstelenséget, felebaráti szeretet s különös megbecsülés helyett egyenetlenséget, becsület helyett sivár anyagi érdekeket hirdetnek, megbontják a családi élet hagyományait, gyermeket a szülő ellen lázítanak, megbontják a tekintély tiszteletét, s fel akarják állítani a Dedzsel országát. Lerombolnak mecseteket, templomokat, imaházakat, iskolákat, s az erkölcstelenségnek és istentagadásnak építenek oltárokat.
Akár Keletről, akár Nyugatról jön ez a sátáni támadás, az iszlám vétót kiált! Az Isten köré kell sereglenünk, hogy megdöntsük a sátán és segédhadai hatalmát, s visszavezessük a népet az istenfélelem, tekintélytisztelet, becsület, hazaszeretet és irgalom útjára. Isten nélkül és Isten ellen nincs élet, nincs haladás, nincs boldogulás!”
Ekkor merült fel először komolyan a Gül Baba türbéje mellé tervezett iszlám centrum megépítésének terve. Minderről Germanus Gyula a következő szavakkal emlékezik meg:
“… Indiai tartózkodásom alatt Budapesten megalakult egy magyar muszlim imagyülekezet. Tagjai többnyire bosnyákok voltak, akik felvették a magyar állampolgárságot. Szervezkedésük után Budán egyikük elénekelte az imára hívó szólamot (edhán), és ez a hír bejárta a muszlim világ sajtóját, és örömmel töltötte el a muszlim szíveket.”
A Gül-Baba Magyar Mohamedán Egyházközséget azonban mindezek ellenére nem jegyezték be. 1932-ben megalakult a nem-muszlimokból is álló Gül-Baba Kultúrkomité, melynek célja épp Durics támogatása volt. Helyettese Mehmedagics Iszmail volt. Durics 1936-ban mintegy 3 millió pengőnyi adományt gyűjtött össze külföldi propaganda körútja során, de 1937-ben hazatérésekor letartóztatták.
Durics számtalan tervet dolgozott ki az iszlám megerősítésére hazánkban. Szerette volna élénkíteni a muszlim turisták beutazását. De szó volt egy „Collegium Islamaticum” létrehozásáról is.
A magyar iszlám utazó nagyköveteként járt Egyiptomban, Szíriában és Palesztinában, de Indiában is.
Durics 1940 februán 4.-én halt meg tüdőbetegségben. Katonai kitüntetései mellett megkapta a 1908. évi Bosznia-Hercegovinai Emlékéremt. Az Albán Királyi Skander bég Rend parancsnoki fokozata a gyémántos csillaggal tüntette ki Számos egyéb polgári elismerés birtokosa, számos egyesület, társaság elnöke és tagja.
Orientalistag.hu – Zenobia ( Archive.org)
Sharing is caring!
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
