Bulgáriában ősszel lesznek az önkormányzati választások.
Ezzel kapcsolatban humoros eset. A legnyugatosabb, leghangosabban liberális párt egy 45 éves milliárdost jelölt Szófia polgármesterének. Már ez is probléma Bulgáriában, a bolgár közvélemény a magyarhoz hasonlít, azaz minden túl gazdag ember alapból gazembernek minősül.
De az igazi baj vele: a családi megterheltség. Az apja tiszt volt a bolgár Állambiztonságnál, igaz legalább a polgári hírszerzésnél, nem a belső elhárításnál. Viszont a nagybátyja már a belső elhárításnál dolgozott. A nagyapa pedig kommunista partizán volt a II. vh. alatt, majd az Állambiztonságnál tábornoki rangig emelkedett és az Állambiztonság katonai főosztályát vezette éveken át.
Magyarul: tökéletes kommunista családfa. Ő maga persze a rendszerváltozáskor alig 11 éves volt, dehát láthatóan már gyerekként segítette a családi háttér: elitgimnázium Szófiában, majd a blagoevgradi (Bulgária) Amerikai Egyetemen diploma.
A bulgáriai Amerikai Egyetem az majdnem olyan, mint a CEU, az eltérés, hogy a Soros Alapítvány csak az egyik fenntartó, a másik egy amerikai kormányhivatal, a USAID. De lényegileg ugyanaz: angol tannyelv, amerikai tananyag, amerikai tankönyvek. A tandíj évi 12-15 ezer dollár, plusz lakhatás, egyebek, évi 20 ezer dollár kell nagyjából egy diáknak. Ismerek magyarokat, akik oda jártak/járnak, mindenki Soros-ösztöndíjjal.
Szóval a srác mindkét rendszerben az elit része lehetett. S persze ez nem véletlen összefüggés, hanem előző elltségéből következett a későbbi: Bulgáriában még Magyarországnál is nagyobb az ex-kommunista nagyemberek aránya az új demokratikus elitben.
Hogyan lett milliárdos? Tulajdonképpen még ez a legtisztább rész: csinált egy programozó iskolát és szoftverfejlesztő céget 24 évesen, ez nagyon híres lett, s el tudta adni később egy amerikai cégnek negyedmilliárd dollárért. Aztán ebből kockázati befektetéseket csinált, s szerencséje volt. Azaz nem elprivatizált állambiztonsági vagyon az eredet, hanem inkább jó kapcsolatok és szerencse.
Személyesen persze nekem nem okoz az egész ügy problémát. Számomra az igazi probléma nem a komcsi tábornok nagyapa, hanem a Forbes-hős státusz. Meg eleve nem szavazok ilyen típusú alakra, bármit is mond. Én ha fiatal, sikeres üzletemberről hallok, azonnal kibiztosítom nemlétező fegyveremet. Szóval számomra az egész téma tisztán elméleti.
Mindenesetre a srác buta, mint a sötét éjszaka, s ezt annyira nem veszi észre, hogy nem alkalmazott PR-szakembereket se. Mert hát simán ki lehet jönni a rossz családi háttérből, a háború utáni Németországban is akadtak náci főember szülővel karriert befutott emberek, csak eleve azzal kell kezdeni, hogy pl. “nem osztom szüleim politikai nézeteit”.
Itt azonban a gyerek elhitte saját kivételességét, mert a túl sok pénznek jellemzően ez a negatív mellékhatása. S azzal kezdte, hogy milyen sokat adott neki a csalkádja, majd előadott egy halivúdi mesét, nagyjából “légy szorgalmas, milliomos leszel” stílusban. Aki nem tudná a valóságot, az a végén komolyan elhihetné, hogy a bolgár kommunista Állambiztonság éjt nappallá téves küzdött a nyugati értékekért, a kommunizmus ellen.
Aztán persze rászóltak, s elkezdett kárt menteni. De már késő. Ráadásul az őt támogató párt fanatikus híveinek is egy része erősen fanyalog.
Most már olyat is olvastam, hogy az illető párt megállapodást kötött egy másikkal, s direkt vesztes embert választottak ki, hogy a másik párt embere esélyesebb legyen.
Azért annak örülök, hogy nekem ilyen személyes problémám sose akadt. Nincs felmenőim között “problémás” ember. Szüleim persze Kádár alatt az elit alsó részéhez tartoztak, apám párttag is volt 1969-1989 között, de arra apám kínosan vigyázott mindig, ne kerüljön soha olyan pozícióba, mely már látható a nyilvánosság számára is. Teljes rokonságomat nézve meg egyetlen rokonom van, aki betöltött valaha fontos pozíciót, egyik másodunokatestvérem MSZMP KB osztályvezető-helyettes volt, majd KB-tag is, bár utóbbi az MSZMP utolsó másfél évében csak. Aztán csúnyán meg is bukott, ugyanis az MSZMP-MSZP átalakuláskor ő Grósz csapatában volt, eleve Grósz csinált belőle KB-tagot is, így mind a Pozsgay-, mind a Horn-csoport számára nemkívánatos személy lett. Annyi befolyása maradt, hogy saját magának el tudott intézni egy külszolgálatot, s aztán se az Antall-, se a Horn-, se az Orbán-kormány nem bántotta őt, meghagyták diplomata állásában nyugdíjig, a 90-es évek végéig.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
