A Fülöp-szigetek felajánlotta Washingtonnak nyolc támaszpontjának használatát. Ezeken az Egyesült Államok raktárakat építhet hadfelszerelés és egyéb ellátmány tárolására – jelentette be szerdán a Fülöp-szigetek egy katonai szóvivője.
Restituto Padilla ezredes újságíróknak felfedte, hogy öt légitámaszpontról, két haditengerészeti bázisról és egy őserdei kiképzőtáborról van szó. A nyolc közül kettő Palawan szigetén van, közel a Dél-kínai-tengerhez, amelyre Kína szinte teljes egészében jogot formál. Emiatt már jó ideje feszült Peking viszonya a Fülöp-szigetekkel, amely szintén igényt tart egyes tengerrészekre, csakúgy mint Malajzia, Vietnam, Brunei és Tajvan. A Fülöp-szigetek régóta hű szövetségese az Egyesült Államoknak. A két ország 2014 áprilisában tíz évre szóló védelmi megállapodást kötött, amelynek értelmében amerikai erők ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathatnak a délkelet-ázsiai ország egyes támaszpontjain. Tavaly további szerződéssel erősítették meg ezt az engedélyt.
Kína igencsak ferde szemmel nézi a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok újabb keletű katonai közeledését, és harsányan kifogásolja az együttműködést. A Hszinhua kínai állami hírügynökség egy szerdai kommentárjában a támaszpontok amerikai használatba adása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Manila viselni fogja „ostoba lépésének” negatív következményeit. A Fülöp-szigeteken 1991-ben zárták be az utolsót azok közül amerikai katonai támaszpontok közül, amelyeknek csaknem egy évszázadon át fontos szerepük volt a Fülöp-szigetek biztonságának szavatolásában. Bírálók szerint a 2014-ben kötött védelmi egyezmény visszatérést jelent az akkori állapotokhoz, és a szuverenitás feladásával jár.
Komoly ütközőpont
Peking az utóbbi években különös figyelmet szentel a Kelet- és Dél-kínai-tengeren található szigeteknek. Japán szempontjából pedig különösen fontos a Szenkaku (kínaiul Tiaojü) szigetek hovatartozásának kérdése. Míg Peking az ENSZ tengerjogi egyezményében (UNCLOS) foglalt kontinentális talapzat elvére hivatkozik, addig Tokió a japán partoktól számított kétszáz tengeri mérföldben meghatározott gazdasági övezet alapján követeli magáénak a területet. A szigetek miatt – melyet a kőolaj- és földgázlelőhelyek, a halászat és a hajózási útvonalak tesznek értékessé – a két ország között több alkalommal konfliktus alakult ki. A vetélkedés odáig fajult, hogy 2013 novemberében Kína egyoldalúan kiterjesztette légi azonosítási zónáját a vitatott területek fölé. Sőt, a nagyhatalom legutóbb kiadott védelmi dokumentumában ennél is tovább megy.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
